Ennyit késik a számláival az állam - íme, a számok

Bár már uniós direktíva is szabályozza, kevés olyan tagállam van, amely teljesíti a 30 napos fizetési határidőt a cégek felé. Magyarországon egy friss felmérés szerint az elvárthoz képest közel dupla ideig kell várnia egy vállalkozásnak, hogy az állam fizessen neki. Mindez a gazdaság egészére negatívan hat.
Dzindzisz Sztefan, 2013. október 23. szerda, 08:32
Fotó: Napi.hu

Az Európai Unióban március 16-án lépett életbe a 2011/7/EU irányelv, amely előírja a hatóságoknak, hogy 30 naptári napon belül, illetve rendkívüli körülmények között 60 napon belül fizessenek az általuk megvásárolt árukért és szolgáltatásokért. A szabályozás indoklása szerint többek között azért volt szükség rá, mert évente mintegy 450 ezer munkahely szűnik meg az Európai Unióban fizetésképtelenségi eljárások miatt. (A vállalkozásoknak egyébként 60 napon belül kell kiegyenlíteniük a számláikat, kivéve, ha ettől eltérően állapodnak meg, és ha ez nem súlyosan tisztességtelen a hitelezővel szemben.)

Hazánk július elsején adoptálta az direktívát, ám az új szabályokat minden 2013. március 16-a után kötött szerződésre alkalmazni kell. Érdekesség, hogy a magyar állam az uniós ajánlásnál is szigorúbb szabályokat vezetett be: az EU kizárólag a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetésekre határoz meg új szabályokat, addig azokat a magyar kormány valamennyi szerződésből eredő pénztartozásra kiterjeszti. (Részletekért kattintson!)

Magyarország a középmezőny végén

Az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb jelentése szerint ugyanakkor fél évvel a hatályba lépése után mindössze két uniós ország teljesíti a 30 napos fizetési határidőt az állami megrendeléseknél. Ennek oka az is, hogy az irányelvet eddig viszonylag kevesen illesztették be a saját jogrendjükbe: a 27 tagállam közül mindössze 9-en, így például Belgium és Németország még mindig nem.

Átlagos fizetési határdő (nap)*
20092010201120122013
Finnország2424242424
Észtország2124252525
Svédország3535353534
Dánia3838373735
Németország4036363636
Lettország3033383837
Lengyelország4440393938
Egyesült Királyság4948434341
Ausztria4043444442
Hollandia4949444443
Csehország3535424245
Románian.a.n.a.454545
Írország5149484845
Szlovénian.a.n.a.454549
Litvánia4660565651
Bulgárian.a.
n.a.525252
MAGYARORSZÁG5545575755
Szlovákia3950626257
Franciaország7065656560
Horvátországn.a.n.a.n.a.n.a.60
Belgium7676737369
Ciprus7075838385
Portugália129141139139133
Spanyolország139153160160155
Görögország165155174174159
Olaszország128186180180170
*állam és cég között
Forrás: Atradius Hitelbiztosító

Az Atradius saját ügyfelei körében, több ezer európai cég bevonásával készült felméréséből az derül ki, hogy a 2013-ban a finn állam fizetett átlagosan a leghamarabb, mégpedig 24 nap alatt, tőle nem sokkal van lemaradva Észtország (25 nap), de például Svédország a dobogó legalsó fokára már "csak" 34 nappal tudott felkerülni.

Hazánk a maga 55 napjával a középmezőny második felében helyezkedik el, valamivel Bulgária (22 nap) mögött és Szlovákia (57 nap) előtt. A régiós országokat egyébként jellemzően a környékünkön találjuk, míg a lista legvégén a válság által leginkább sújtott államok állnak: Olaszország (170 nap), Görögország (159 nap), illetve Spanyolország (155 nap).

Az állam magától nem fog változtatni a magatartásán

Az nem meglepetés, hogy egy ilyen lista élére a skandináv országok kerültek, hiszen ott sokkal erősebb a jogkövető magatartás, mint mondjuk hazánkban - kommentálta az adatokat a Napi.hu érdeklődésére Tóth István János, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos munkatársa. Véleménye szerint a mostani adatok azt is jól mutatják, hogy milyen intézményrendszer működik az adott országokban, márpedig ez rendkívül módon meghatározhatja egy ország életét, hiszen ahol ez rosszul működik, ott hosszú távon alacsony GDP-növekedési ütemre lehet számítani. Az országok intézményrendszerei, jogrendszerei versenyeznek egymással, így egy drága és kiszámíthatatlanul működő intézményrendszert működtető ország hosszú távon lemarad a kiszámíthatóságot és hatékony intézményi működést megvalósító országoktól - véli Tóth.

Amennyiben az állam késve fizet, az rendkívül nagy probléma, több okból is - emelte ki Tóth, majd hozzátette, hogy ez egyrészt növeli a lánctartozás előfordulását a gazdaságban, illetve azt is befolyásolja, hogy milyen kockázatok mellett lehet szerződést kötni az országban. Másrészt azért okoz gondot, mert az államnak, mint vevőnek vezető szerepe van bizonyos részpiacokon, mint például az építőiparban vagy a számítástechnikai cikkek piacán. Ráadásul kevés olyan cég van, amely nemet tudna mondani egy állami megrendelésre. Akinek például innen jön a bevételeinek a 80 százaléka, az várhatóan nem fog az asztalra csapni, hanem el fogja viselni a késlekedést és megpróbálja máshonnan előteremteni likviditásához szükséges hiányzó összeget - fogalmazott az MTA tudományos munkatársa.

Minél kiszámíthatóbb az állam, annál olcsóbb szerződést kötni, annál nagyobb lesz a bizalom, ami pedig a gazdasági növekedés szempontjából elengedhetetlen lenne - véli Tóth. Éppen ezért rendkívül fontosnak nevezte a hasonló felméréseket, illetve azt, hogy ezek a kutatások évek múlva is összehasonlíthatóak legyenek, ezáltal ugyanis mérni lehet, hogy mennyire működik hatékonyan egy kormányzat.

Az állam nem fogja saját magát büntetni

Ugyanakkor azt látni kell, hogy államnak nem feltétlenül érdeke, hogy minél hamarabb fizessen, hiszen a status quo fenntartása számára sokkal kényelmesebb - közölte Tóth István János. Azzal kapcsolatban azonban pesszimista maradt, hogy mikor érhetjük el az EU által kitűzött 30 napos határidőt, mondván az állam nyilván nem fogja saját magát büntetni, a cégek pedig mindig is keresni fogják az általában jó pénzt hozó állami megrendeléseket. Az állam olyan erővel rendelkezik, amivel a piacon senki, így ha nem is fizet időben, akkor is be fognak neki szállítani a vállalatok - emelte ki az MTA szakértője. Fontos lenne elérni azt, hogy az állami intézmények szűkebb fizetési határidő alatt és késedelem nélkül fizessenek a beszállítóknak, ám, hogy ez mikorra valósulhat meg, az kérdéses, ugyanis Magyarországon sokkal kevésbé adottak a társadalmi feltételek ehhez, mint például Észtországban. Ezek után nem meglepő, hogy a szakember szerint legalább 5-10 évre van szükség ahhoz, hogy elérjük a 30 napos fizetési határidőt.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Kotkodus, 2013.10.23 12:56

@megalodon: mindig van jó és rossz példa. a kérdés, hogy milyen a trend... esetünkben kedvezőtlen.
a birkák persze mindig annak örülnek, amit pásztoruk ad...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Kotkodus, 2013.10.23 12:51

és ez a megnövekedett állami szerepvállalással a gazdaságban csak romlani fog...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

acdc, 2013.10.23 12:07

Gondolom a stadionépítők,Kösszgép már rögtön ki vannak fizetve.
Szorít az idő.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2013.10.23 11:54

Megígérték a körbetartozások rendezését.

Eközben:
Az ÁFA-visszatérítést 75 napra emelték.
A központosított rendszerek lejárt adósságállománya folyamatosan növekszik.

Valaki hazudott...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megalodon, 2013.10.23 09:40

Nyilván 2 hónapra fizet az állam, ha 1 hónapra fizetne, akkor ugyebár 1 havi kiadásaira forrást kellene találnia azaz 1 havi kiadásoknak megfelelő állampapírt kellene kibocsájtania és fizetgetnie utána a zsíros kamatokat... örüljenek, hogy nem 170 napra fizetnek, mint az olaszoknál..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html