A KSH adatai szerint tavaly decemberben egy fő átlagosan 91,3 ezer forintot költött el. Ebben alighanem benne lehetnek például azok is, akik tízmilliós nagyságrendben vettek különleges ékszert. Egy háztartás az ünnepi időszakban halra 2,7 ezer, szaloncukorra majdnem 2,9 ezer, szeszesitalra közel 6,2 ezer, játékokra pedig 7,9 ezer forintot adott ki. Utóbbi értékek azonban már nem teljes átlagok, csak azok a háztartások vannak bennük, ahol egyáltalán felmerültek ilyen típusú kiadások.

Több bank is közzétett felmérés arról, miként költenek az idén a magyarok. Ezek közös jellemzője talán az lehet, hogy a kérdéseik biztosan nem jutottak el azokhoz, akik csak nagy nehézségekkel, vagy sehogy sem tudnak ünnepelni - értékelnek a portálon.

Erősen eltúlzott a pénz szerepe?

A CIB szerint 2018-ban a tavalyinál 4 ezer forinttal többet, átlagosan csaknem 47 ezer forintot költenek a magyar háztartások a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó kiadásokra. Ez a bank szerint annak ellenére így van, hogy a lakosság héttizede vélekedik úgy, hogy a szeretet ünnepén erősen eltúlzott szerep jut a pénznek.

A Budapest Bank (BB) azonban azt mérte, hogy csak ajándékokra a tavalyinál közel 4 ezer forinttal többet, összesen átlagosan 56 355 forintot szánnak a megkérdezettek. Az idén a tavalyi egyharmad helyett már 38 százalék vallotta, hogy nem kell takarékoskodnia az ünneppel járó költségek miatt. Az elkölteni tervezett összeg nagyságát - állapította meg a BB - számos tényező, például a lakóhely típusa is befolyásolja: a 100 ezer forintnál többet költők aránya a megyeszékhelyen élők körében a legmagasabb. Az ő 18 százalékukhoz képest az egyéb városokban élők mindössze 7 százaléka tervez ennyit költeni. Az egy főre jutó összeg is emelkedett, idén ez jellemzően 10084 forintos kiadás.

Az OTP nem felmérést, hanem tanácsokat adott az ünnepek előtt. Mint leírták: az ünnepi időszakban, mikor eleve több a háztartások kiadása, előnyös lehet, ha inkább hitelkártyával fizetik ki az ajándékokat. Mint szintén közzétették - a bank ügyfelei tavaly télen 28 százalékkal többször használták hitelkártyájukat, mint a megelőző negyedévben, és az egész éves átlaghoz viszonyítva 29 százalékkal többet költöttek.