Az első negyedévhez hasonlóan a második negyedévben is 1,7 százalékon állt az EU-ban és az eurózónában a betöltetlen állások aránya az összes álláshoz képest, ám ez meghaladja az egy évvel korábban mért 1,6 százalékot - derül ki az Eurostat adataiból. A legmagasabb rátát Máltán (3,2 százalék), Németországban (2,7) és Nagy-Britanniában (2,7) mérték, míg a skála másik végén Franciaország és Lengyelország (mindkettő 0,6 százalék) és Lettország (0,5) áll. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el a maga 1,5 százalékos értékével. Összehasonlításul: Szlovákia 0,9, Csehország 2,3, Románia 1,1 százalékon áll.

Arról, hogy a friss statisztikák szerint Magyarországon hány betöltetlen állás van és hányan keresnek munkát, részletesen itt írtunk.

Egy év alatt a tagországok többségében, 21 államban nőtt a betöltetlen állások aránya, háromban - Németországban, Görögországban és Cipruson - csökkent. A legnagyobb növekedést Csehország (+1,1 százalékpont) és Horvátország (+0,5) mutatta fel. A magyarországi arány is nőtt, 0,1 százalékponttal a 2014-ben mért 1,4 százalékról.

A szegény országokban drágult a leginkább a munkaerő

Az egy órára vetített munkaerőköltségek az eurózónában 1,6, az EU-ban 1,9 százalékkal nőttek éves szinten a második negyedévben, a január-márciusban regisztrált 1,9 illetve 2,3 százalék után. A munkaerőköltség egyik komponensét jelentő bérek az eurózónában 1,9, az EU-ban 2,1 százalékkal nőttek, míg a nem bérjellegű összetevő rendre 0,4 és 1,1 százalékkal lett magasabb.

A legtempósabb növekedést az iparban (eurózóna: +2 százalék, EU: +2,1 százalék) jegyezték fel. Országbontásban Lettország (7,9 százalék), Románia (7,7), Bulgária (6,8), Észtország (5,5) és Litvánia (4,3) áll az élen, miközben Görögországban 2,9, Cipruson 1,2, Olaszországban pedig 0,4 százalékkal csökkent a munkaerőköltség. Magyarország a maga 3 százalék feletti növekedésével az élbolyba tartozik.

A munkaerőköltség változása (2015 II. n.év, %, év/év)

Eurostat

A növekedésben élen járó országok elég mélyről indulnak európai összehasonlításban. A legfrissebb, 2014-es adatok szerint ugyanis míg az EU átlagos munkaerőköltsége óránként 24,6 euró volt, addig a bolgár érték mindössze 3,8, a román 4,6, a lett 6,6, a litván 6,5 euró volt és az észtországi sem érte el a 10 eurót. Magyarország 7,3 eurós átlagot mutatott fel tavaly, ami elmaradt mind a lengyel 8,4, mind a szlovák 9,7 eurótól. A ciprusi és görög érték 15 euró körül járt, az olasz meghaladta a 28 eurót. Utóbbi magasabb volt, mint például a brit (viszont a nem bérjellegű komponens is 28 százalék feletti volt, szemben a brit 16,5 százalékkal), a németországi 31,4 eurótól viszont alig maradt el.