A KSH intézményi adatgyűjtése alapján a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál alkalmazásban lévők száma a 2008-as 1,95 millió főről 2012-ben 1,82 millióra mérséklődött, miközben a vállalkozások száma 75 ezerről 72 ezer közelébe esett vissza - derül ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter írásos válaszából, amelyet Volner János jobbikos országgyűlési képviselő egyik kérdésére adott.
Időszak | Vállalkozások száma (db) | Alkalmazásban állók száma (fő) | Egy vállalkozásra jutó létszám (fő) |
2008 | 74 988 | 1 952 572 | 26 |
2009 | 73 773 | 1 821 896 | 25 |
2010 | 73 889 | 1 826 720 | 25 |
2011 | 71 288 | 1 851 248 | 26 |
2012 | 72 063 | 1 817 190 | 25 |
Forrás: KSH |
Az adatokból az is kiolvasható, hogy eben az időszakba az egy vállalkozásra jutó átlagos létszám alig változott, 25-26 fő körül mozgott. Az adatok értékelésénél azt is figyelembe kell azonban venni, hogy a KSH havi integrált gazdaságstatisztikai adatgyűjtése alapvetően nem a foglalkoztatás, hanem valamilyen más mutató - például a termelés, az átlagkereset, a munkajövedelem - megfigyelésére irányul, így a foglalkoztatottak számának becslésére csak korlátozottan alkalmas - állapította meg Németné egy másik, szintén Volner kérdésére készült válaszában.
A gazdasági szervezetekre vonatkozó adatgyűjtésekben szereplő létszámadat alapvetően csak a hátterét adja a megfigyelésnek. Az alkalmazásban állóknál ugyanis a létszámmegfigyelés eleve nem terjed ki az 5 főnél kisebb vállalkozásokra, valamint a nagyobb szervezeteknél az olyan rugalmas foglalkoztatási formákra, mint a havi 60 óránál rövidebb időtartamú munkavégzés, valamint az egyszeri, eseti vagy alkalmi jellegű foglalkoztatatás, amikor a folyamatos munkavégzés a 6 munkanapot nem éri el. A foglalkoztatottak teljes körének számbavétele - a nemzetközi standardok alapján - a lakosság megkérdezésével, munkaerő felmérés alapján történik.
A módszertan 2004 óta alig változott
A KSH munkaerő-felmérése a magánháztartásokban élő 15-74 éves népesség gazdasági aktivitásáról gyűjt adatokat, amelynek fogalmi rendszere teljesen megfelel az EU 577/98/EK Tanácsi rendeletében, az ILO ajánlásaival összhangban meghatározott módszertanának.
Eszerint az adatgyűjtésben 2004 óta jelentős módszertani változás nem történt. A kikérdezés technikája úgy módosult, amely 2012 első negyedévéig papír alapú kérdőívet használtak, majd fokozatosan bevezették a mobil eszközökkel történő összeírást. A munkaerő-felmérés mintája többlépcsős, rétegzett, valószínűségi minta. A nagyobb településeken az elsődleges mintavételi egységek a lakások, a kisebb településeken viszont az első mintavételi lépcsőt a település kiválasztása jelenti. A mintába kijelölt címek száma 1998-tól negyedévente mintegy 38 ezer.
Az összeírás folyamatos, a negyedéves minta a három, statisztikailag egymástól független havi részminta együttese. A teljeskörűsítés alapjául a - matematikai modell segítségével előrebecsült - megfigyelt időszak szolgál. Az egyes népességcsoportok létszámát a minta rétegeiben megfigyelt értékek megfelelő súllyal történő felszorzásával és összegzésével számítja ki a KSH. A munkaerő-felmérés fogalmi rendszere nemzetközi összehasonlításra alkalmas adatokat biztosít. Ezen alapulnak az Eurostat publikációi is - hangsúlyozta Némethné.