Ennyivel növelte az államadósságot a Budapest Bank államosítása

Az államadósságot a forintgyengülés és a Budapest Bank megvétele is növelte, a háztartások állampapírokat vesznek, a külföldiek inkább kiszállnak, a vállalatok pedig továbbra sem akarnak hitelt felvenni.
Napi.hu, 2015. október 1. csütörtök, 10:52
Fotó: Napi.hu

Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2015 második negyedévében a negyedéves GDP -1,1 százalékát tette ki (-86 milliárd forint) - közölte az MNB. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2015 második negyedévének végén a GDP 79,6 százaléka volt (25878 milliárd forint). Az adósság 906 milliárd forintos növekedéséhez a forint gyengülése 508 milliárd forinttal, a nettó hitelfelvétel pedig 397 milliárd forinttal járult hozzá. A tranzakcióból fakadó növekményből 195 milliárd forintot a Budapest Bank állami megvásárlásához nyújtott MFB-hitel magyaráz. Az államháztartás nettó tartozása (22897 milliárd forint) a GDP 70,4 százalékát tette ki 2015 második negyedévének végén.

2015 második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 14 milliárd forint volt. Eszköz oldalon a Budapest Bank megvásárlása következtében jelentős mértékben nőtt a központi kormányzat által birtokolt részvényállomány. Számottevően növekedtek a központi kormányzat Európai Unióval szembeni egyéb követelései is. Kötelezettség oldalon jelentősen csökkent a rövid lejáratú értékpapír-állomány, egyedül a háztartások esetében mutatkozott nagyobb mértékű kincstárjegy-vásárlás. A hosszú lejáratú értékpapírok tranzakcióból fakadó állománynövekedése két ellentétes irányú folyamat eredőjeként alakult ki: a negyedév során jelentős belföldi államkötvény-kibocsátás történt, amit az előző negyedévhez hasonló, nagyarányú külföldi devizakötvény-visszavásárlás részben ellensúlyozott. A hitelek esetében a hosszú lejáratú hitelállomány növekedése mögött elsősorban a részesedésvásárláshoz kapcsolódó hitelfelvétel állt, emellett kisebb mértékű hiteltörlesztés is történt. A rövid lejáratú hitelek tranzakcióból fakadó csökkenését a külföldiekkel szemben fennálló, derivatív ügyletekhez kapcsolódó hitelállomány apadása okozta.

Törlesztenek és spórolnak a háztartások

A háztartások nettó finanszírozási képessége 2015 második negyedévében a negyedéves GDP 7,1 százalékát tette ki (584 milliárd forintot). A háztartások tárgynegyedévi nettó finanszírozási képességére növelő hatással volt, hogy a devizahitelek egy résének forintosítása és elszámolása a második negyedévre húzódott át. Az ingatlan és egyéb
hitelek elszámolásából fakadóan a fennálló hitelállomány tovább csökkent, illetve növekedtek a hiteltartozással már nem rendelkező, elszámolásban résztvevő háztartások pénzügyi eszközei a pénzügyi intézményektől kapott transzfer hatására.

2015 második negyedévében a háztartások legnagyobb mértékben a készpénz- és állampapír állományukat növelték. A készpénzállomány emelkedéséhez mind a forint, mind a valuta készpénz növekedése hozzájárult. Az állampapírok nettó vásárlása elsősorban a rövid lejáratú papírokat érintette, de folyamatosan bővül a hosszú lejáratú államkötvény portfólió is. Ezzel egyidejűleg csökkent a háztartások betétállománya tranzakcióból kifolyóan, bár a folyószámlabetétek növekedtek, ezt ellensúlyozta a lekötött betétek nagyobb mértékű csökkenése. Ebben a negyedévben a részvényekben és részesedésekben lévő megtakarítások is mérséklődtek. A háztartások befektetési
jegyeket érintő tranzakcióit a korábbi időszakhoz hasonlóan a pénzpiaci befektetési jegyek nettó eladása, és a nem pénzpiaci befektetési jegyek nettó vásárlása jellemezte, mely azonban összességében az állomány csökkenését eredményezte.

A háztartások kötelezettségeinek alakulását a nettó hiteltörlesztés határozta meg. A nettó forinthitel felvétel kismértékben emelkedett, míg a devizahitel tranzakció az ingatlan és a fogyasztási hitelek esetében is jelentősen csökkentette az állományokat.

Nem vesznek fel hiteleket a cégek

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2015 második negyedévében a negyedéves GDP 6,6 százalékát érte el (542 milliárd forintot). A nem pénzügyi vállalatok nettó pénzügyi megtakarításának növekedését a szektor pénzügyi eszközeinek bővülése és tartozásainak hasonló mértékű csökkenése eredményezte (konszolidált tranzakciók). A pénzügyi eszközök közül elsősorban a külfölddel szemben fennálló követelések emelkedtek, részben a nyújtott hitelek, részben az általuk tartott tulajdonosi részesedések bővülése révén. A nem pénzügyi vállalatok a készpénzállományuk és a folyószámla betéteik utóbbi időszakot jellemző folyamatos növelése mellett ebben a negyedévben csökkentették a lekötött betétekben és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban lévő megtakarításaikat.

A kötelezettségek közül csökkentek a belföldi banki hiteltartozások, mind a forint, mind a devizahitelek esetében a nettó hiteltörlesztés volt a jellemző. A nem pénzügyi vállalatok külfölddel szembeni tartozása tranzakcióból adódóan csak kis mértékben változott, bár jelentősen nőtt a külföldtől felvett tulajdonosi hitelek állománya, hasonló mértékben csökkent a részesedés formájában szerzett forrás. A nem pénzügyi vállalatok csökkentették az állammal és a külfölddel szemben fennálló kereskedelmi hiteltartozásaikat is.

Kiszálltak az állampapírokból a külföldiek

A külföld nettó finanszírozási képessége 2015 második negyedévében a negyedéves GDP -9,3 százaléka volt (-759 milliárd forint), vagyis a nemzetgazdaság ilyen mértékben finanszírozta a külföldet. A külföldiek pénzügyi eszközeik közül elsősorban az államháztartással szemben fennálló követeléseiket csökkentették, a jelentős mértékű nettó
állampapír eladás révén. Mérséklődött továbbá a külföldiek magyarországi részvénybefektetése, melyben az újrabefektetett jövedelmek második negyedévben történő elszámolása és a Budapest Bank állami felvásárlása játszotta a legnagyobb szerepet. Ezt részben ellensúlyozta, hogy tranzakcióból adódóan növekedett a nem pénzügyi
vállalatoknak nyújtott tulajdonosi hitelek állománya, és jelentősen bővült a hazai hitelintézetekben történő betételhelyezés.

A kötelezettségeket tekintve összességében csökkent a külföldiek rezidens szektorokkal szembeni tartozása. A betétek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között ebben a negyedévben átrendeződés figyelhető meg, jelentős mértékben nőtt a betétek és ugyanakkor csökkent az értékpapírokból szerzett forrás. Ebben a negyedévben bővültek a nem pénzügyi vállalatok külföldi részvénybefektetései, és növekedett az EU támogatások miatti tartozás is.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Bulemia, 2015.10.01 11:30

Ha jól olvassuk a szöveget, akkor az derül ki belőle, hogy egyre bezárkózobb az ország és a pénzünket menekítik a külföldiek innen.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bulemia, 2015.10.01 11:24

A háztartások állampapírt vesznek?
Ugyan már.
Az állami cégek és az MNB klónok vásárolják azt, magánszemélyek alig.

Miért? A magyar polgárok azon része, amely - mint olvastam - egy hét nyralást képes megfizetni, már az uralkodó osztályhoz, a felső egytizedhez tartozik.

No, akkor kinek van itt arra pénze, hogy állampapírokat vegyen?
Akinek kötelező és aki el tudja viselni, hogy semmit sem kap érte.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kibe, 2015.10.01 11:06

De legalább a miénk, az a kutyát nem érdekli, hogy pont 2* annyit fizettünk érte mint amit ért........Ha-hó, hali-hó, hol vagytok "jó hír" esek? Tele van a cikk "jó hír" ekkel.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html