Százharmincöt ország állam-, és kormányfőjének, valamint több mint ötven külügyminiszternek a jelenlétében - a világhírű olasz tenorista, Andrea Bocelli fellépése után mondta el beszédét a világszervezet leköszönő főtitkára. A dél-koreai Ban Ki Mun megbízatása az év végén jár le, így a mostani az közgyűlési megnyitó beszéde az ENSZ-ben Ban Ki Mun ezúttal nem általánosságokat fogalmazott meg, hanem konkrét ügyeket hozott szóba a beszédben, főként a szíriai helyzetet és a klímaváltozás elleni harcot.

A főtitkár keményen ostorozta a szíriai kormányt, azzal vádolva, hogy az öt éve húzódó polgárháborúban ő a felelős a legtöbb civil meggyilkolásáért, szíriai városrészeket bombáz le, valamint kínzásoknak veti alá a szír börtönökben fogvatartottakat. Az ENSZ-főtitkár egyúttal a harcok befejezésére szólított fel.

Mindenkihez szólok, akinek befolyása van, hogy vessenek véget a harcoknak és kezdődjenek meg a tárgyalások

- fogalmazott.

A klímaváltozás elleni harc kapcsán a főtitkár hangsúlyozta, nincs vesztegetni való idő. Felszólította az ENSZ 193 tagállamát: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a párizsi klímavédelmi megállapodás még ebben az évben érvénybe lépjen.

Beszédében az ENSZ-főtitkár kitért a világszervezet békefenntartóinak visszaéléseire is, és sajnálkozását fejezte ki. A visszaélések "megtépázták az ENSZ hírnevét és ami még rosszabb, traumát okoztak azoknak, akiket pedig éppen szolgálni akarunk" - fogalmazott. "A védelmezőknek soha nem szabad ragadozókká válniuk" - hangsúlyozta az ENSZ főtitkára.

Obamának is ez volt az utolsó felszólalása az ENSZ-ben

Ban Ki Munhoz hasonlóan Barack Obama amerikai elnök is kedden szólal fel utoljára az ENSZ székházában, hiszen az ő mandátuma is lejár, novemberben új elnököt választanak az Egyesült Államokban. Az elnök hosszan beszélt, mintegy mérleget is vonva nyolc évig tartó kormányzásáról.

Beszéde elején meggyőződésének adott hangot, hogy a világ ma általában virágzóbb és kevésbé erőszakos, mint a hidegháború végén volt, ám ezzel együtt is bizonytalanság uralkodik. Szerinte az előrelépéshez globális integrációra van szükség, ez pedig az eddigi politikák korrekcióját igényli. Miközen leszögezte, hogy a világpiac és a globális kereskedelem következtében nagyon jelentősen nőtt a különbség a gazdagok és a szegények között, azt hangsúlyozta, hogy azok a kormányok, amelyek tagadják a globalizálódást és megpróbálnak bezárkózni, "önmagukat ítélik vereségre". Obama megfogalmazásában:

az a nemzet, amelyet falak vesznek körbe, önmagát börtönzi be.

Az elnök hosszan érvelt amellett, hogy a világnak szerinte nem erőskezű politikusokra van szüksége, hanem erős demokratikus intézményrendszerekre. Az embereknek inkább van igényük erős demokratikus intézményekre, mint erőskezű politikusokra - fogalmazott, és az emberek demokrácia iránti leküzdhetetlen vágya bizonyítékaként Ukrajnát említette. Azt állította, hogy nem összeesküvések vagy külső segítség, beavatkozás nyomán történt általa demokratikusnak nevezett változás ukrán földön, hanem mert az emberek ráuntak a kiszolgált politikusokra. Amerika szerepéről az ukrajnai változásokban nem ejtett szót Obama.

Miközben a demokratikus intézmények erősítése mellett tette le a voksát, Obama kárhoztatta a populizmust, a nacionalizmust és a szélsőségességet. Azt fejtegette, hogy "agresszív nacionalizmus" és "elnagyolt populizmus" kezdi eluralni a világot. Ugyanakkor hozzátette, hogy mindez az emberek elégedetlenségéből fakad, és nem szabad nem tudomást venni róla.

Oroszországot bírálta az amerikai elnök

Az elnök tőle szokatlanul élesen bírált Oroszországot. Arra figyelmeztette Moszkvát, hogy amennyiben nem hagy fel a beavatkozással a szomszédos országok belügyeibe, akkor a határai kevésbé biztonságosakká válhatnak. Leszögezte azt is, hogy szerinte Moszkva "erővel" akarja visszaszerezni "régi dicsőségét". "Egy olyan világban, amely már búcsút intett a birodalmak korának, azt látjuk, hogy Oroszország erővel kísérli meg visszaszerezni régi dicsőségét" - fogalmazott az Egyesült Államok elnöke.

"Vissza kell utasítanunk a fundamentalizmus vagy a rasszizmus valamennyi formáját" - szögezte le az Egyesült Államok elnöke, és a tolerancia fontosságát hangsúlyozta. Ezzel - kimondatlanul is - az amerikai belpolitikára, az elnökválasztási küzdelem egyes megnyilvánulásaira utalt, de ezzel összefüggésben utalt a Közel-Keletre is. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet "esztelen középkori fenyegetésnek" minősítette, s a terrorszervezet elleni küzdelemnek szerinte vannak ugyan "katonai elemei" is, de például a szíriai helyzet megoldásában nincs esély katonai győzelemre, ezt a konfliktust csakis diplomáciai eszközökkel lehet megoldani. Obama megvédte az amerikai kormányzat Szíriával kapcsolatos politikáját.

Többet kellene tenni a menekültek befogadásáért

Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a világnak többet kellene tennie a menekültek befogadása érdekében. Annak a nézetnek adott hangot, hogy sok ország - különösen a gazdagabbak - nem tett meg minden tőle telhetőt a menekültválság rendezése ügyében. Szavai szerint többet kellene tenniük. Úgy vélekedett, hogy a a világ biztonságosabb lenne, ha többet tennének a rászorulók megsegítése érdekében

Kormánya legnagyobb külpolitikai kezdeményezéseit sorolva Obama mindenekelőtt a párizsi klímaegyezményt, az iráni atomalkut és az Ebola-járvány ellen Nyugat-Afrikában vívott küzdelmet említette. Elismerte ugyanakkor hogy az Egyesült Államoknak és más nagyhatalmaknak csak korlátozottak a lehetőségeik a világ új, nagy kihívásainak érdemi megválaszolására.

Szjjártó: nem helyes a nyomásgyakorlás egyes országokra a menekültek befogadása érdekében

Az ülésszak munkájában részt vesz a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezette magyar delegáció is, továbbá szerdától Áder János államfő.

Szijjártó Péter az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakának megnyitója előtt az MTI-nek adott nyilatkozatában kedden New Yorkban úgy vélte: a világszervezet közgyűlésének ülésszakát sajnos egyértelműen beárnyékolja, hogy Szíriában a helyzet egyre romlik, úgy tűnik, hogy a nagyhatalmi megállapodás nem működik, és újra drámai fordulatot vesz a helyzet a háború sújtotta térségben.

Megint kicsit reménytelennek tűnik a rendezés, és sajnos a szíriai helyzet megoldatlanságából megint Európa húzza majd a rövidebbet, hiszen a szír rendezés az első számú előfeltétele a bevándorlási válság megoldásának - hangsúlyozta Szijjártó, aki szerint a humanitárius konvojok tévedésből történt bombázásával drámai fordulatot vettek az események és ismét nagyon messzire került a megoldás valószínűsége.

Egyre több külföldi vezető fejt ki nyomást gyakorlatilag a egész világra, nyilván a fejlettebb országokra, így Európára, illetve akár a távol-keleti, vagy az észak-amerikai országokra, hogy fogadjanak be még több bevándorlót - hangsúlyozta Szijjártó, aki ezt tévútnak tartja. Továbbá hozzátette: a magyar álláspont szerint nem helyes, ha akár az amerikai elnök, akár bármely más vezető politikus annak érdekében próbál nyomást gyakorolni egyes országokra, hogy fogadjanak be bevándorlókat, illetve menekülteket, mert sokkal inkább a szíriai helyzet megoldására kellene összpontosítani.

Szijjártó Péter egyúttal utalt arra is, hogy hétfőn az Európai Unió külügyminiszterei tanácskoztak is erről New Yorkban, konzultáltak az ENSZ különmegbízottjával valamint a szíriai ellenzék képviselőivel, de szerinte a helyzet egyelőre reménytelennek látszik.