A járvány jövőbeni alakulását illetően a műsorban Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa úgy fogalmazott, ennek előrejelzése momentán talán az egyik legnehezebb kérdés, miután az elmúlt hetek megnövekedett esetszámaival nem tartott lépést a teszteléseknek a száma, vagyis a naponta jelentett adatok nem tudnak megfelelő iránymutatást adni arra, hogy mi a valós trendje a járványnak.

Ha nő a napi pozitív eseteknek az aránya, azonos tesztelési szám mellett, abból ugyan arra gondolhatunk, hogy egyre több fertőzött van, azonban nem következtethető pontosan a valós fertőzöttség növekedésre, mert az nem áll egyértelmű kapcsolatban a pozitivitási aránnyal.

Oroszi Beatrix, orvos-epidemiológus, a Semmelweis Egyetem munkatársa szerint van egy nagyon téves feltételezés, mely szerint azért van több pozitívumunk, mert többet tesztelünk. Önmagában ez akkor lenne igaz - hogy pusztán a tesztelés miatt van több eset, miközben a járványügyi helyzet változatlan -, ha pozitivitás ennek megfelelően csökkenne.

A probléma viszont azzal van, ha a valóságban nő az esetszám, akkor a tesztelés limitje, felső határa meg fogja szabni azt is, hogy a meglevő összes fertőzésből mennyit fogunk tudni észlelni

- magyarázta az orvos-epidemiológus a műsorban, hozzátéve, az adataik azt húzzák alá, hogy a jelenlegi tesztelési kapacitással nem lehet az összes esetet detektálni.

Vagyis menne még följebb a járványgörbe, de nem tud, mert a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetszám képezi az alapját, aminek szűk keresztmetszete, hogy ma Magyarországon egy nap alatt mennyi tesztet vagyunk képesek végezni.

Tehát,

nem azért nem nő az esetszámunk, mert a járvány nem halad előre, hanem mert a tesztelései kapacitásunk elérte a felső határát.

Egyre nő az azonosított esetek átlagkora, amiből pedig az következik, hogy sajnos a kritikus lefolyású eseteknek az emelkedése várható következő napokban-hetekben - mondta Oroszi Beatrix.