Jön az erdődömping Magyarországon

A mezőgazdasági támogatások kifizetése elmúlt hét évének tapasztalatairól, a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos aktuális kérdésekről, az öntözésfejlesztés, a birtokpolitikáról, az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének szabályozásáról is beszélt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára egy szakmai rendezvényen.
Tóth László Levente, 2020. február 10. hétfő, 12:31
Fotó: Getty Images

A közvetlen támogatásokkal kapcsolatban Feldman Zsolt elmondta, hogy 2019. évi kérelme után 166 ezer igénylő, közel ötmillió hektárra hektáronként 75,5 ezer forinthoz jut hozzá. Mint fogalmazott, az agrártámogatási rendszer stabilan segíti a gazdálkodók finanszírozását. Kiemelte, hogy a 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program (VP) forrásainak több mint felét fordítják fejlesztések támogatására, ennek keretében eddig 695 milliárd forintnyi beruházáshoz kapcsolódóan született támogatói döntés. Legnagyobb arányban az élelmiszeripari ágazat jutott forráshoz, ennek kapcsán közel 170 milliárd forintot ítéltek már oda. Állattartó telepek korszerűsítésére és trágyatárolók létesítésére összesen mintegy 121 milliárd, kertészeti és borászati beruházásokra pedig összesen 115 milliárd forintot ítéltek meg.

Megnövekedett az erdősítésre adható támogatások nagysága, amelynek köszönhetően 11 ezer hektár új erdő telepítésére érkezett igény - fogalmazott az agrártárca államtitkára. A korábbi időszakhoz képest a 2014-2020 közötti programozási időszakban megháromszorozódott az ökológiai gazdálkodóknak nyújtott támogatások nagysága. Az összesen 97 milliárd forint 237 ezer hektár ökológiai szempontú műveléséhez járult hozzá. A közeljövőben mintegy 2 milliárd forintos támogatási keret nyílik a sertés és a baromfitartás állat-egészségügyi beruházásaira, ezen kívül a termelői csoportok támogatása és az öntözéses gazdálkodással kapcsolatban is megnyílik egy új pályázat - mondta Feldman Zsolt.

Az öntözéses gazdálkodás elterjesztését, az öntözéses beruházások megvalósításának könnyítését szolgálja az ezzel kapcsolatban tavaly elfogadott törvény - hangsúlyozta még Feldman Zsolt. Tájékoztatása szerint a január 1-jével hatályos jogszabály számos új intézkedéssel, például az engedélyezési eljárás egyszerűsítésével, az öntözési szolgalmi jog bevezetésével, az öntözési közösségek megalakításával és nagyobb arányú támogatással, valamint a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) keretében létrejött öntözési központ felállításával segíti az öntözéses gazdálkodást folytatni kívánó gazdálkodókat.

A következő évek feladatai között említette az államtitkár az osztatlan közös földtulajdonok felszámolásának egyszerűsítését, és gyorsítását. Mint fogalmazott, a cél, hogy olcsó, egyszerű eljárások nyomán minden művelési ágban értelmezhető méretű, művelhető parcellák jöjjenek létre. Emellett fontos lenne, hogy a földművesek 1/1 arányú tulajdonhoz juthassanak úgy, hogy a felosztáshoz megkötendő egyezséghez - a kimaradó tulajdonostárs pénzbeli megváltásának lehetősége mellett - elég legyen az egyszerű többség.

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) következő hét éves ciklusával kapcsolatban az államtitkár emlékeztetett arra, hogy még zajlanak a tárgyalások arról, mekkora forrás jut a KAP-ra. Az egész folyamat legfontosabb lépése, hogy a tagállamok megegyezzenek az új többéves pénzügyi keretről. Az már látszik, hogy - mint ahogyan 2014-ben is így volt - a 2021-es év átmeneti év lesz, amely alatt még a jelenlegi rendszer szerint zajlik tovább az agrártámogatások kifizetése.

HOZZÁSZÓLÁSOK