Kedden tart kamatdöntő ülést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, ahol a romló inflációs kilátások és az EU/IMF-tárgyalások körüli bizonytalanságok miatt a lapunk által megkérdezett elemzők egyike sem számít kamatcsökkentésre. Az év hátralévő részéről azonban optimistán nyilatkoztak a szakemberek: a konszenzus 6,5 és 6,25 százalék közé teszi a decemberben aktuális irányadó kéthetes refinanszírozási rátát, ami jövőre 6 százalékig süllyedhet.

Bizonytalan a kockázati javulás

A korábbi hónapokkal összevetve sokkal kevésbé egyértelmű az augusztusi kamatmeghatározó ülés kimenetele, mivel az elmúlt időszakban megjelent makrogazdasági adatok borús növekedési kilátásokat és lefelé mutató kockázatokat jeleznek − mondta el lapunknak Trippon Mariann, a CIB bank elemzője, hozzátéve, hogy a potenciális alatti növekedési ütem mindenképpen nyomós érv lehet a monetáris lazítás mellett.

Trippon szerint az inflációs folyamatok alapvetően nem akadályoznák a kamatcsökkentést. Az MNB döntéseiben az elmúlt időszakban legnagyobb súllyal a pénzügyi stabilitási megfontolások játszottak szerepet. Bár e téren a mögöttünk álló időszak egyértelmű javulást hozott − a határidős jegyzések például teljes biztonsággal árazzák a jövő keddi 25 bázispontos kamatcsökkentést −, a jegybank előrejelzési horizontján a célérték felett alakult a pénzromlási ütem, ami elsősorban külső, a monetáris politika által nem befolyásolható tényezők eredménye. A felfelé mutató kockázatok és a tovagyűrűző hatások kivédése mindenképpen indokolják az óvatosságot − tette hozzá a szakértő.

A döntéshozóknak azt kell mérlegelniük, hogy az ország kockázati megítélésének javulása mennyire tekinthető tartós folyamatnak, hiszen a legutóbbi ülés utáni közleményből és a jegyzőkönyvből is kiderült: a jegybankárok többsége azt továbbra is változékonynak tartja, ennek megfelelően kamatcsökkentésre csak akkor látnak lehetőséget, ha a kockázati felárak jelentősen és tartósan mérséklődnek, és ezzel párhuzamosan az inflációs kilátások is javulnak. A kockázati megítélést nagyban befolyásolhatja a következő időszakban az IMF-tárgyalások menete, e téren pedig jócskán látunk bizonytalanságot − emelte még ki Trippon.

Kép: Napi grafikonok

Az őszi hónapokban a globális kockázati étvágy csökkenhet, a piaci volatilitás emelkedhet, ez a két tényező pedig kétségessé teszi, hogy a hazai befektetési eszközökkel kapcsolatos jelenlegi optimizmus mennyire marad tartós. Ha a tanács konzekvens akar maradni a múlt havi jegyzőkönyvben és közleményben foglaltakhoz, akkor egyelőre kivár a monetáris lazítással − véli Trippon. A CIB alapforgatókönyve a negyedik negyedévig változatlan kamatszinttel számol, amit ezt követően fokozatos kamatcsökkentések követhetnek: év végére 6,5 százalékra, jövő év végére 6 százalékra csökkenhet az alapkamat.

Kellemetlenkedhet az infláció

A pénzpiaci kondíciók és a kockázati megítélés javulásának tartósságától függ a kamatvágás kezdete − ért egyet Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője, aki szerint továbbra is indokolt megvárni az IMF-tárgyalások lezárását, bár egy 25 bázispontos vágást anélkül is elképzelhetőnek tart. A piacok mindenesetre már árazzák a kamatcsökkentést, így az nem okozna piaci reakciót. A stabilitási kockázatok enyhülésével szemben azonban igen jelentősen nőttek az inflációs kockázatok az elmúlt két hónap során a csúcsra emelkedő gabonaárak miatt, ami ősztől már begyűrűzhet a hazai fogyasztói árindexbe is. Suppan szerint az IMF-megállapodás remélhetőleg sikeres lezárását követően elkezdődhet a kamatcsökkentési sorozat, bár az infláció alakulása okozhat kellemetlen meglepetéseket.

Szoros lesz a döntés

Sok érv szól mind a vágás, mind a tartás mellett, ezért szoros döntésre számít a keddi ülésen Árokszállási Zoltán, az Erste szakértője, bár a vágásnak egyelőre kisebb valószínűségét látja. Ennek ideje ugyanakkor közeledik, erre utalnak például a folyamatosan csökkenő határidős kamatláb-megállapodások, ezek alapján szerinte egy 25 bázispontos augusztus végi kamatvágásnak is van valamekkora valószínűsége.

Kép: Napi grafikonok

A kamatcsökkentési várakozások egyre erőteljesebb voltára utal a jelentős hozamcsökkenés a legutóbbi államkötvény-aukciókon, ahol már az ötéves lejárat hozama is az alapkamat 7 százalékos szintje alá került. Reálgazdasági szempontból szükség is lenne az alacsonyabb kamatra, hiszen a növekedési és beruházási adatok eléggé kiábrándítóak. Vannak azonban érvek amellett, hogy a kamatszint egyelőre még szinten maradjon. Ilyen például a jövő évi költségvetés finanszírozásával kapcsolatos bizonytalanság, ami még problémákat jelenthet az IMF-tárgyaláson. Az első 25 bázispontos vágást Árokszállási októberben látja igazán valószínűnek.