Érik az újabb fordulat a magyar gazdaságban

Hétfőn még tarthatja az alapkamatot a jegybank monetáris tanácsa hat százalékon, ám az elmúlt időszak jó híreinek hatására a monetáris tanács lassan elgondolkozhat egy kamatvágáson is - vélik elemzők. A jövő héten publikálják az új inflációs jelentést is, ebben lassan megismerhetjük az MNB új kommunikációját.
Ádám János, 2011. június 16. csütörtök, 06:50
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők nem számítanak arra, hogy a jövő hétfőn változtat a 6 százalékos alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa (MT), ám az utóbbi időszak jó híreinek hatására − többek között a tegnapi, meglepően jó inflációs adat miatt is − lassan el lehet gondolkozni a kamatvágás lehetőségén.

Az infláció adhat egy lökést a vágásnak

Az biztos, hogy az MNB egy csapásra nem változtatja meg véleményét, egyetlen hónap adata nem elég ehhez − véli Samu János, a Concorde elemzője. Ehhez hosszabb távon is kedvező inflációs adatokra lenne szükség. Az viszont támogathat egy esetleges monetáris enyhítést, hogy kiárazódtak a 2 százalékos eurózónás alapkamatra vonatkozó várakozások − jelenleg 1,75 százalékra várja a piac a most 1,25 százalékon álló irányadó rátát. Egy másik kedvező hír, hogy a piaci szolgáltatások indexe − amelyre az MNB kiemelt figyelmet fordít − 2−2,5 százalékos tartományban mozog és a Népszabadság keddi értesülése, miszerint négy évig biztosan nem változik a gáz lakossági tarifája, is segíthet alacsonyan tartani az inflációt − tette hozzá a szakértő.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint az MNB akkor léphet, amikor már nyilvánvalóvá válik, hogy megszűntek a felfelé mutató inflációs kockázatok. Ez egy lassú folyamat lesz, az MT fokozatosan "puhulhat", ahogy az olajárak és az üzemanyagok, valamint az élelmiszerek árait övező kockázatok kifutnak − ezek alapján az év vége fele jöhet a vágás.

Lassan elindul a gondolkozás arról, hogy mikor jöhet az első enyhítés − vázolja az MT jelenlegi dilemmáját Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő szakértője. Nem kizárt, hogy a hétfői döntés közleményében erre lesz már valamiféle utalás. A szakértő viszont nem az inflációban, hanem a pénzpiaci mozgásokban látja a kulcsot. Ha egy újabb "jó hullám" lesz a forint, illetve a forintban denominált eszközök piacán, az lehetőséget adhat az enyhítésre − ehhez stabilan 260 forintos vagy inkább az alatti euróra lenne szükség. Azzal, hogy az MNB márciusban megújította az inflációs jelentés modelljét − most már a kamatra vonatkozó előrejelzést is publikálnak −, nálunk is ki fog alakulni egy kódrendszer − hasonló ahhoz, amely az ECB-nél létezik. Ebből lehet majd következtetni a kamatpályára, de ezt a "nyelvet" még nem ismerjük − mondta a szakértő.

Változhat a kommunikáció

Az új inflációs jelentést is publikálja a jegybank a jövő héten − a kamatdöntés utáni szerdán kerül nyilvánosságra a prognózis −, amelyben a szakértők szerint lehet némi változás. Az egyik pont a kamatpálya lefutására vonatkozhat. Márciusban úgy fogalmazott a dokumentum, hogy változatlan kamatkondíciók mellett elérhető a háromszázalékos inflációs cél. A szakértők szerint valamilyen módon bekerül ebbe a megfogalmazásba az, hogy nemsokára egy kamatvágás jöhet. Lehet, hogy az inflációs kockázatok enyhülését emeli ki a jegybank, de az is elképzelhető, hogy a hatszázalékos jelenlegi kamat "tartósságát" cserélik le "átmenetire", ami szükséges az inflációs szint teljesüléséhez − fogalmazott Suppan. A másik a deficitre vonatkozhat. Márciusban még szinte semmit sem lehetett tudni a Széll Kálmán terv részleteiről, ezért lehet, hogy az MNB finomít előrejelzésén − véli a Pioneer Alapkezelő elemzője. A jegybank legutóbb úgy számolt, hogy a tervek teljes megvalósulása esetén is 3,6 százalékos lehet a költségvetés jövő évi hiánya. Ezen vélhetően faragnak − mondta az elemző.


HOZZÁSZÓLÁSOK