Erősödik a földrajzi árujelzők szerepe

A termelői csoportosulások megléte a földrajzi árujelzős oltalmi rendszerek eredményes működtetésének egyik sarokköve – mondta Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára.
Tóth László Levente, 2019. december 10. kedd, 19:32
Fotó: Pixabay

A szaktárca földrajzi árujelzős oltalommal, védjegyprogrammal és szakmai díjak odaítélésével is ösztönözni kívánja ezeket a termelői közösségeket. A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban előtérbe került a földrajzi árujelzők oltalma, ezt mutatja az is, hogy az új Európai Bizottság zászlajára tűzte a földrajzi árujelzők szerepének megerősítését, és ezt a célkitűzést Magyarország is támogatja.

A helyettes államtitkár szerint a földrajzi árujelzőknek olyan hozzáadott értéket növelő hatásuk van, amelyek lehetővé teszik a termelők és az értéklánc egyéb szereplői számára versenyképességük növelését. A termelői csoportosulások által benyújtott kérelmekből 27 földrajzi árujelző oltalom iránti kérelem már uniós vizsgálati szakaszban van.

Tarpataki Tamás kitért arra is, hogy a minisztérium Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy programja 2010 óta következetesen és karakteresen képviseli küldetését. Azaz Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeit és élelmiszereit jelölve minőségi garanciát nyújt a fogyasztók számára a termék hitelességéről. A HÍR védjegypályázat eredményeként 2019-re már összesen 93 pályázó 178 terméke nyerte el a használati jogot.

A 2016 óta minden évben meghirdetett "Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért" miniszteri díjpályázattal pedig a szaktárca célja a hagyományos és tájjellegű termékek piacra jutása érdekében, a kimagasló tevékenységet folytató közösségek elismerése és példaképül állítása - tette hozzá.

HOZZÁSZÓLÁSOK