A hétfői Napi Gazdaság cikke A pénzügyi törvénycsomag részeként nyújtotta be a kormány az államháztartási törvény erőteljes módosítását. A javaslat átírná az áht-törvény gazdálkodásra vonatkozó részeit, a költségvetési intézmények státustörvényét - amely e szervek működését szabályozta és másfél éve fogadták el - hatályon kívül helyeznék, ám a szükségesnek ítélt passzusokat beemelnék a már több mint százszor módosított és ezért követhetetlen áht-törvénybe. A költségvetési intézmények státustörvénye egy új áht-törvény megírásának első lépése volt, az Orbán-kabinet most e kérdésben - ígérete szerint átmenetileg - visszavonulót fúj és így továbbra is az immár 18 éves áht-törvény adja meg a gazdálkodás kereteit. Igaz, az indoklás utal arra, hogy a kormány is szükségesnek tartja a jogszabály újraalkotását. A javaslat egyik előremutató része a kincstárnoki rendszer kiterjesztése a költségvetési intézményekre: a kincstári biztosi rendszert másfél éve vezette be a Gyurcsány-kabinet; lényege, hogy a megszűnt Pénzügyminisztérium vagy épp az államkincstár egy-egy, a miniszterelnök által kijelölt munkatársa ellenőrzi egy tárca költségvetési gazdálkodását, és bármely számla kifizetését megtilthatja, ha azt nem látja indokoltnak. A biztosok működése (ön)fegyelmezőleg hatott a minisztériumokra a korábban tapasztalt jogszerű, ám a költségvetési egyensúly szempontjából vitatható kifizetések száma látványosan csökkent, sőt meg is szűnt. A mostani javaslat szerint kincstári felügyelők kontrollálhatnák a központi költségvetési fejezetek és intézmények gazdálkodását, azok kötelezettségvállalásait. A rendszer bevezetésével már a kiadási folyamat elején, időben létrejön a szükséges színvonalú ellenőrzöttség, mely jelentős mértékben csökkenti a későbbiekben felmerülő ellenőrzési kockázatokat. A (fő)felügyelők főállásban, kormánytisztviselőként látják el munkájukat. A kormány irányítása alá nem tartozó fejezeteket és az önkormányzati rendszert nem érinti a szabályozás. A javaslat véget vet egy évtizedes problémának, a terven felüli többletbevételek engedély nélküli elköltésének: évtizedek óta folyó macska-egér harc folyt minden évben a PM és a tárcák között a várható saját bevételek megbecslésénél. A tárcák rendre milliárdokkal kisebb bevételt vártak - ugyanis az így keletkezett többletet a szakminiszter saját hatáskörében használhatta fel. A módosítás a többlet elköltését a kormány engedélyéhez köti. Hasonló trükközésre adott okot a költségvetési maradványok - ezek akár 500 milliárd forintra is rúghattak - kezelése, így azok jelentős mértékben veszélyeztették az éves hiánycélt. A jövőben a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványt a tárcáktól év végén automatikusan elvonják, az a deficitet csökkenti. (Az indokolatlan kötelezettségvállalást a kincstári biztosok szűrik ki.) A javaslat szerint a jövőben a kormány sem lesz jogosult a maradvány eltérő célú felhasználását engedélyezni. A kötelezettségvállalással terhelt, azonban a tárgyévet követő év június 30-áig pénzügyileg nem teljesült előirányzat maradványának további - változatlan célú - felhasználhatóságáról vagy a központi költségvetésbe történő elvonásáról a kormány döntene.