Erre figyelj, ha diákmunkát vállalsz!

Még nem kezdődött meg a munkát kereső diákok dömpingje az iskolaszövetkezeteknél, holott érdemes lenne nem az utolsó pillanatra hagyni a jelentkezést - figyelmeztetnek a szakértők. A diák-és nyári munkák által szerzett tapasztalat nagyban hozzájárul a fiatalok munkanélküliségének csökkentéséhez.
Tóth Kata, 2013. május 15. szerda, 15:55
Fotó: Napi.hu

Az iskolaszövetkezetek és az ifjúsági szakszervezetek tevékenysége jelentősen hozzájárulhat a 15 és 24 éves korosztály munkanélküliségének mérséklésében. Az Európában is magasnak számító magyarországi 30 százalékos ráta a diploma nélküliek körében jellemző, az egyetemi tanulmányok előtt vagy közben megszerzett munkaerő-piaci tapasztalatokat azonban később kamatoztatni lehet, ami így a fiatal állástalanok számának leszorításában hosszú távon segíthet. Az oklevéllel rendelkezők esetében a potenciális munkavállalók mindössze 3-4 százaléka nem talál munkát.

A diákoknak azonban ettől függetlenül már érdemes most felkeresni az iskolaszövetkezeteket és szakszervezeteket, hogy minél hamarabb segítse őket nyári munkalehetőséget találni, a helyek ugyanis hamar betelnek. A tanulók dömpingjelleggel két alkalommal kezdenek munkáért kopogtatni, gyakran már későn. A középfokú iskolákban tanulók a ballagás, a felsőfokú intézménybe járók a vizsgaidőszak után jelentkeznek. Szabó Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) ifjúsági tagozatának elnöke a Napi Gazdaságnak elmondta, az idei évben biztosan nő a jelentkezők átlagos évi 120-140 ezres száma az egyetemeken, főiskolákon államilag finanszírozott helyek csökkenése miatt.

A diákok idén 560-600 forintos órabérre számíthatnak, a szakképzettséggel rendelkezők azonban 1000 forintot is elkérhetnek - mondta lapunknak Kücsön Gyula, az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének (ISZOSZ) elnöke (Napi Gazdaság, 2013. április 30.). Az 500-600 céget kiszolgáló iskolaszövetkezetek összesen évi hatmilliárd forint bevétellel számolhatnak, amelynek 85 százalékát fordítják bér jellegű kifizetésekre.

A maradék 15 százalékból, évi nagyjából 370 millió forintból a szövetkezetek saját költségeiket (adminisztráció, irodabérlet stb.) fedezik. Az ISZOSZ-elnök szerint is érdemes a diákoknak minél hamarabb munkát keresni. Tanácsként az elnök hozzátette, hogy azért is érdemes az iskolaszövetkezetekhez fordulni, mert így elkerülhető, hogy a munkáltató nem fizeti ki a fiatal alkalmazottak bérét, szerződés nélkül foglalkoztatja őket. Az iskolaszövetkezettel kötött megállapodás jó üzlet lehet a tanulókat foglalkoztató vállalatoknak is, mert így − a foglalkoztatás fajtájától függően, amely lehet alkalmi, diák- vagy idénymunka − csak az adót kell kifizetni, míg illegális foglalkoztatás felderítése esetén a bírság több millióra is rúghat.


Mire figyelj, ha munkaviszonyban munkát vállalsz! A MOSZ tanácsai a munkát kereső, vállaló diákoknak

1., Munkaviszony létesítésére 16 éves kortól (iskolai szünetben 15 éves kortól) van lehetőség.
2., Mindig munkaszerződés kötése legyen az első lépés - írásban. Munkaszerződés nélkül ne vállalj munkát, mert nem tudod megvédeni az érdekeidet. A munkaszerződésnek legalább a munkakört a munkabért tartalmazni kell. Ezen kívül írásban meg kell kapni (bérfizetés időpontja, munkarend, munkakör). 18 éves kor alatt a szülőnek is hozzá kell járulnia a munkavégzésedhez - írásban. A munkaszerződésből 1 példányt meg kell kapnia a munkavállalónak.
3., A munkaviszonyok főszabály szerint teljes munkaidőre létesülnek, ami azt jelenti, hogy napi 8, heti 40 óra a törvényes teljes munkaidő (rendes munkaidő). Ettől az Munkatörvénykönyve jelentős eltéréseket engedélyez (a 18 év alatti fiatalok érdekeit külön rendelkezések védik).
4., 6 óra munkavégzést követően minimum 20 perc a kötelező pihenőidő. További 3 óta után ismét 25 perc a kötelező pihenő. 18 éves kor alatt a fiatalkorú munkavállalókra egyedi szabályok vonatkoznak. Az pihenőidő és ebédidő nem a munkaidő része, azt nem köteles kifizetni a munkáltató. Számítógépes munkahelyeken óránként 10 perc fizetett munkaközi szünet jár.
5., A munkavállaló két legfontosabb kötelezettsége a munkaviszony fennállása alatt a munkavégzés, és az, hogy a munkaidő alatt, munkára képes állapotban, mindvégig a munkáltató rendelkezésére álljon.
5., A munkáltató legfontosabb kötelessége a munkabér fizetése. A munkabér nem lehet kevesebb a jogszabályban megállapított minimálbérnél (2013.évben bruttó 98 ezer forint, 565 forint óránként). A munkavállaló bérét járulékok terhelik, melyet a munkáltató a bruttó bérből levon. A nettó összeget legkésőbb a tárgyhót követő 10. munkanapig (közös megegyezés esetén ettől eltérő időpontba) meg kell kapnod, a számításának módját tartalmazó írásbeli elszámolással együtt. Az iskolaszövetkezetek nappali tagozatos diák tagjait csupán SZJA fizetési kötelezettség terheli, a többi közteher alól mentesülnek. A munkabér bizonyos feltételek esetén pótlékok terhelik. A munkabérből csak a törvény által előírt összegek vonhatók le és azon tételek, amihez írásban a munkavállaló hozzájárul.
6. A megszűnés és megszüntetés között az a különbség, hogy előbbi objektív (feleken kívülálló), míg utóbbi szubjektív (személyes) okra vezethető vissza. A megszűnés automatikus, nem igényli a felek tevékenységét, nyilatkozatát, míg a megszüntetés a felek akaratától függ. A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni részére a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

HOZZÁSZÓLÁSOK