Erre készülnek Orbánék a 2018-as választások után

A következő két évben a Kánaán köszönt Magyarországra: nőnek a bérek, a gazdaság és az államháztartási hiány. Majd jön a kijózanodás, mindent pénzt elvisz a kiigazítás és Paks 2 építése. A lakossági adóterhei nőnek, a cégek viszont egyre kevesebbet fizetnek be a közösbe – derül ki az NGM által nyilvánosságra hozott, 2020-ig szóló makroprognózisból.
Papp Zsolt, 2016. december 22. csütörtök, 07:08

Magyarország már bő másfél évtizeden át mindig öt évre volt a az euróbevezetésétől - rendszeresen új és új időpontok születtek, újabb ás újabb ötéves tervekkel. Körülbelül ennyire lehet komolyan venni az NGM által kedden publikált - az államháztartási törvény egyik megmaradt paragrafusa miatt elkészítendő -, középtávú, négy évre kitekintő gazdasági előrejelzést.

A négyéves tervnek elvileg iránymutatóul kellene szolgálnia a éves költségvetések elkészítéshez. Ezzel szemben már 2017-es büdzsé sincs a valósággal köszönő viszonyban, hisz a 2016. június eleji elfogadása óta eltelt időszakban a kormány mozgástere 500-600 milliárd forinttal nőtt, vagyis nemhogy a 2020-as számokat, de jövő évi költségvetést sem lehet másnak, mint lottószámoknak tekinteni.

A kormány makroprognózisa, változás (éves változás,százalék)
Megnevezés20162017201820192020
GDP2,14,14,33,83,7
- háztartások fogyasztása4,45,84,73,63,5
- beruházások-10,210,812,58,16,8
Bruttó bérek
69,37,76,46,1
Nettó átlagkereset7,69,37,76,46,1
Infláció0,41,63,13,03,0
Forrás: NGM

Emiatt nem annyira a konkrét számokat, inkább a tendenciákra érdemes figyelni: a most publikált számok alapján a magyar gazdaság jövőre látványosan felpörög. Az idénre várt 2,1 százalékos növekedés után 2017-ben már 4,1 százalékos GDP-bővülést prognosztizálnak - igaz az MNB elemzői csupán 3,6 százalékot várnak. Majd a 2018-as választási évben még magasabb sebességbe kapcsolhat a gazdaság, majd ez követően lassulhat a növekedés, de a kormány szerint így is bőven három százalék felett marad.

A kabinet láthatóan megtesz mindent a "pörgetés" érdekében: a minimálbér és a garantál bérminimum látványos emelése a lakossági fogyasztást, az uniós pénzek gyorsított kifizetése pedig a beruházásokat nyomja meg. A táblázatot nézve éles határvonal látszik 2018 és 2019 között, vagyis a kormány bevallottan arra készül, hogy választásokig mesterséges eszközökkel is pörgesse a magyar gazdaságot.

A választási év lesz a határvonal

A növekvő állami beavatkozás meg is látszik az államháztartási (áht) hiány kiugró növekedésében: míg az idén 621,4 milliárdos hiánnyal számolnak ez jövőre 1281,3 milliárd forintra nő, de még a 2018-as, választási évben is 943,5 milliárdos hiányt terveznek. Még érdekesebb, hogy a kormányzati matek szerint 2019-2020-ra egy csapással megszűnik a büdzsé hiánya, ami nagyon jelentős kiigazítás takar. Közelebbről megnézve a bevételei és kiadási számokat, az egy év alatti 900 milliárd forintos kiigazítást a kormány áfabevételek drasztikus növelésével hozza ki, illetve láthatóan arra számítanak, hogy az uniós pénzeket 2018-ig "kilapátolják" a gazdaságba - ami 2019-től önmagában évi ezermilliárdos kiadáscsökkenést eredményezne.

A valószínűbb magyarázat emellett, hogy megkezdődik Paks 2 építése, amely évente több száz milliárdos kiadással jár. Erre utal az is, hogy a kormány nem számol az államdóssággal kapcsolatos kamatkiadások érdemi csökkenésével, hisz az orosz paksi hitel "hazavágja" a csökkenő államadósságpályát és növeli a kamatkiadásokat. Az NGM szerint az idén 1095,1 milliárd forintot költ az állam az államadósság finanszírozására, ez az összeg 2020-ra is csak 926,2 milliárd forintra csökken - ami szép eredménynek számít, ám nem a nulla százalékos kamatkörnyezeteben. Még rosszabb a kép, ha a kamatbevételekkel korrigált nettó kamategyenleget nézzük, ott ugyanis mindössze 77 milliárdos csökkenés várható.

Vagyis 2019-ben megismétlődne az idei év: a kormány - az uniós pénzügyi ciklus zárásaként - tavaly hónapról hónapra több százmilliárd forintot tolt ki a gazdaságba, ám 2016 januárjában elfogytak az EU-támogatások. Ekkor viszont egy százalékponttal mérséklődött a gazdasági növekedés, hisz míg tavaly 3,1 százalékkal nőtt a magyar GDP, addig idén a kormány szerint is csupán 2,1 százalék lehet a dinamika - bár a piaci elemzők szerint örülhetünk, ha idén kettessel kezdődik majd gazdasági növekedési szám. Ezzel szemben 2018-2019 fordulóján a kormány által tervezett GDP-pályában nem láthatunk megbicsaklás - csak enyhe korrekciót.

Paks 2 agyonvágja a büdzsét?

A költségvetési számokban több elgondolkodtató és meg nem magyarázott részlet is van: például 2016 és 2020 között a szociális kiadások csökkennek (az idei 677 milliárd forintról 623,9 milliárd forintra) - mindez növekvő inflációs környezetben. A társadalombiztosítási (tb) alapoknál viszont drasztikusan nő a hiány, hiszen míg az idén a költségvetésből 487,8 milliárdos mankót kapott az egészség- és nyugdíjbiztosítás, addig 2020-ra már 1066,8 milliárdos hiánnyal számolnak. A prognózis azért is figyelemre méltó, mert a kormány saját számításai szerint munkaadói tb-járulékok csökkentése nem jelenti a bevételek csökkenését a növekvő bérek miatt.

Költségvetési prognózis (milliárd forint)
Megnevezés20162017201820192020
Kamatbevétel139,560,735,533,144,5
Kamatkiadás1095,1971,7944,6953,8926,2
Tb-alapok támogatása487,8871,8966,2932,71066,8
Állami vagyon kiadásai356,8315,8349,1582,31131,4
Államháztartás egyenlege-621,4-1281,3-943,5-27,1-35,9
Államháztartás ESA-egyenlege(-736,5)-( -806,5)-910,3-717,4-639,1-561,1
GDP-arányos ESA-egyenleg(-2,1)-(-2,3)-2,4-1,8-1,5-1,2
Forrás: NGM

Drasztikusan nőnek - a kormány tervei szerint - az állami vagyonnal való kiadások is. Míg az NGM számai szerint az idén az állami vagyon - amelynek elvileg termelnie kellene a pénzt - "csak" 356,8 milliárdos kiadást visz el, ez 2020-ban már 1131,4 milliárd forintot éget majd el az adófizetők pénzéből.

A pár oldalas anyag egy szót sem veszteget e nem mellékes körülmény magyarázatára. Itt két dologra lehet gondolni. A kevésbé valószínű verzió szerint Budapest megnyeri a 2024-es olimpia rendezési jogát az emiatt megugró infrastrukturális tervberuházásokra kell a pénz. A másik magyarázat szerint megkezdődik Paks 2 építése, amely évente több száz milliárdos kiadással jár. Erre utal az is, hogy a kormány érdemben nem számol az államdóssággal kapcsolatos kamatkiadások érdemi csökkenésével.

A cégeknek adóparadicsom lesz, a lakosság meg fizethet

A cégek számára 2017-től megvalósul a magyar adóparadicsom, hisz még a magyar adójogszabályok szerint is a 10 százalék alatti társasági adójú országok ennek minősülnek. Januártól ugyanis a cégek a nyereségük után egységesen 9 százalékot fizetnek - már amelyik egyáltalán fizet, hisz a  legnagyobb magyar cégek tényleges társaságiadó-kulcsa 0-1 százalék között van, az egyedi kedvezményeknek köszönhetően. Ezzel párhuzamosan csökken a cégek által fizetendő tb-járulék, azaz a szociális hozzájárulási adó (szocho).

Adóbevételek változása (milliárd forint)
Megnevezés20162017201820192020
Cégek befizetései1 592,61 557,31 369,21 426,01 479,1
Fogyasztáshoz kapcsolt adók4 603,75 004,85 362,45 817,66 126,2
Lakossági adók1 913,32 062,62 224,02 371,72 524,2
Forrás: NGM

Az NGM szerint hiába pörög fel a magyar gazdaság, a vállalatok évről kevesebb adót fizetnek majd: míg a cégek befizetései az idén várhatóan 1592 milliárd forintra rúgnak, addig 2020-ban már csak 1479,1 milliárd forintos bevétellel számolnak mindezt - mindezt évi három százalékra felpörgő infláció mellett -, vagyis reálértéken számolva a cégek adóbefizetése akár 10 százalékot meghaladó mértékben csökkenhet.

Ezzel párhuzamosan a változatlan kulcsok mellett, mind az szja-, mind a áfa-bevételek jelentősen növekednek. Ez annyira nem meglepő, hisz a bérek nettó 6-9 százalékkal nőnek a következő években, s a béremelkedés jelentős része - főleg az alacsony jövedelmű háztartásoknál - a növekvő fogyasztásban csapódik le. A kormány szerint a tervezési ciklus végére az éves szja-bevétel 600 milliárd forinttal, míg fogyasztási adóbevétel 1520 milliárd forinttal - mindez a cégek csökkenő adófizetése mellett.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

laci_52, 2016.12.25 13:55

@pastorius: Haladunk a latin-amerikai banánköztársaságok társadalma felé: fent néhány ezer dúsgazdag ember, lent több millió koldusszegény, közte semmi. Remek perspektíva a XXI. században...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pastorius, 2016.12.25 12:11

@pastorius:
még a ksh szerint is a középosztály nem bűvül, hanem ellenkezőleg..szűkül
na, most akkor a polgárosodást szóba sem hozom, mert az ennél öszetettebb dolog...na, attól meszze messze vagyunk, sőt, egyelőre az antipolgárosodás a menő, ill. ha nem vagy hajlandó..akkor különféle üldöztetésben van részed..(kivéreztetés, felszámolás, megszüntetés, stb.)
ehhez egy teljesen polgár-mentes vezetés (kormány) adott, nem véletlenül (némelyik jó, ha írni/olvasni tud,a mostani kormány humánerőforrása piszok rossz állapotban van..finoman szólva)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pastorius, 2016.12.25 12:06

@CABI333:
én nem baloldalról, hanem ellenzékről beszélek (mivel ma sem egységesek)...miattuk egyáltalán nem bánkódom, sőt...jobb lenne, ha felszámolnák magukat =főleg az mszp), ezzel talán helyet csinálva egy jobb (??) újnak
de
nagyon nagy kívánság részemről, hogy a ma hatalmon lévők esetleg netán tán elkezdjenek végre kormányozni is?? a hatalmi játszmákban, a hatalomkoncentrációban, centralizációban, a központi gombnyomásos) irányítás kialakításában jók..egy ország joystickkel való való vezérlésében...tán nagyon is..
de kormányozni??
azt eddig nemigen gyakorolták
lehet, hogy már ezta luxust is megengedhetnék maguknak?? vagy nekünk?
jaja, persze ahhoz a redszerekről valamiféle elképzelés is kellen...az meg nyomokban sincs..de szinte nulla (az EÜ-ben tényleg (sok) nulla...oktatásban meg az ötvenes éveket copypastolják (és akkor még jóindulatú vagyok, hogy nem mentem vissza az időben még egy kicsit)..szociális rendszerről (pl. védőháló) meg nem beszélek, mert az gyakorlatilag felszámolódott..itt, ha valaki megbetegszik 1-2 hónapra, vagy elveszítia munmkáját...annak annyi, menthetetlenül a társadalom perifériáján találja magát)...és hát segítség nélkül ott is marad)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

POTUS, 2016.12.23 19:40

@tegnaputan: "közel 300 milliárd Ft.-t" felvehettek a visszalépők? A 3 EZER milliárdocskából? Hú, de jól jártak!

"mennyivel növelte az államadósságot a mnyp-be átfolyó pénz"

Semennyivel. Az a dolgozó saját maga által megtermelt pénze volt. És nem a hozzád hasonló, ingyenélő, követelődző, telhetetlen nyuggereké, akik persze a dolgozó munkavállalók utolsó fillérjét is a sajátjuknak tekintenék, az élősködők.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tegnaputan, 2016.12.23 16:34

@rigolya: "Akik 2010 után mennek nyugdíjba, azoknak még elenyésző aránya volt mnyp-tag 2010 előtt."
Konkrétan mennyi, és mennyi mnyp. kötelezettséget vállalt át az állam.
Nem ártana, ha mellékelnéd azt a törvényt is (2010 előttről), mely konkrétan szabályozza a nyp.-k járadékfizetésének módját és szabályait, hol mekkora kapacitással kell rendelkeznie a pénztárnak. Ugyanis 2010-ben mentek volna először nyugdíjba az mnyp. tagok.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html