Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A megyei önkormányzatok 180 milliárd átvállalt adósságának kifizetésére és gazdaságélénkítő tőkeinjekcióra használná fel kormány a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékainak egy részét - tudta meg az Index kormányközeli forrásokból. A törvényi feltételeket az új MNB-szabályozás megteremtette, a piaci szereplők szerint azonban hiába a valóban rekordmagas jegybanki tartalék, a tény, hogy a kormány közvetve rendelkezik felette, megijesztené a piacot és forintgyengülést eredményezne.

A megyéktől átvállalt adósságot törlesztené a kormány

Az Index információi szerint már februárban bejelenthetik, hogy a magyar államadósság egyes tételeinek rendezésére használják fel a MNB devizatartalékainak egy részét. A 10 ezer milliárd forintot meghaladó, 35 milliárd eurós biztonsági tartalék kisebb hányadának felhasználásától azt remélik, hogy devizatartozások jelentős csökkentése jó pontokat szerezhet majd az országnak a hitelminősítőknél, miután egy ilyen lépés után csökkene devizakitettségünk.

A kormány elsősorban a megyei önkormányzatoktól tavaly év végén átvett adósságokat kívánja kifizetni a keretből. Az országgyűlés még novemberben megszavazta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát, hogy az állam átveszi a megyei önkormányzatok fenntartásából az egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket, valamint a gazdasági társaságokat, alapítványokat. A döntéssel a megyék adósságállománya is az államra szállt.

Tovább növeli a január elsejei hatállyal átvállalt pénzügyi kötelezettségeket, hogy a fővárosi önkormányzattól az államhoz kerülő budapesti egészségügyi intézményeinek adóssága is a kormányhoz került.

A megyék összesen 187 milliárd forintos tartozással terhelték meg a központi költségvetést. Ez a tétel, amely változatos hitel- és kötvénytartozások formájában került át az államhoz, lenne információink szerint az első számú célpontja a gazdaságmentő akciónak. Valószínűsíthető azonban, hogy a tartozáscsökkentő lépések nem állnak meg ennél a relatíve kis tételnél. Az önkormányzatok helyzetét is alapjaiban könnyítené egy átfogó konszolidáció, hiszen összességében 1000 milliárd forintos tartozást halmoztak fel az elmúlt években. Az 1000 milliárdból a kötvényállomány 550 milliárd forintot, a hitelállomány 450 milliárd forintot tesz ki. A teljes összeg 60 százaléka devizaalapú tartozás, így az önkormányzatokat is mintegy 500 milliárdos tétel esetében nyomasztja a svájci frank árfolyamának elszabadulása.

A terv nyitányát jelentheti Lázár János fideszes frakcióvezető, hódmezővásárhelyi polgármester csütörtökön az Erste Bankhoz intézett ultimátuma, amelyben a város devizakötvényei árfolyamveszteségének megosztását kéri a banktól. Az önkormányzat 2006-ban 173,4 forintos svájcifrank-árfolyam mellett bocsátott ki svájci frankban denominált kötvényeket összesen 69,4 millió svájci frankért, akkori árfolyamon számítva durván 12 milliárd forintért. Lázár a pénzintézet elnökének címzett levelében jogi lépéseket, és parlamenti intézkedést ígért be arra az esetre, ha a bank nem válaszol, vagy elutasítja az indítványt.

Az MNB pénzéből további jelentős keretet, akár több százmilliárd forintot vállalkozásélénkítő programok beindítására és fenntartására különítenének el - írta az Index.

Újabb uniós jogsértés jöhet

A jegybanki tartalékok kormányzati, gazdaságpolitikai célú felhasználása jogilag problémás lehet. Az unió működéséről szóló szerződés értelmében a központi bankok nem fogadhatnak el utasítást a tagállamok kormányaitól vagy bármely egyéb szervtől. A tagállamok kormányai pedig kötelezettséget vállalnak arra, hogy tiszteletben tartják ezt az elvet, és nem kísérlik meg a nemzeti központi bankok döntéshozó szervei tagjainak befolyásolását. Ezeket a rendelkezéseket a Magyar Nemzeti Bankról szóló, januártól hatályos törvény is tartalmazza.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 123. cikke kifejezetten tiltja a monetáris finanszírozást, azaz, hogy Európai Központi Bank, illetve a tagállamok központi bankjai folyószámlahitelt vagy bármely más hitelt nyújtsanak az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok, a tagállamok központi kormányzata, regionális vagy helyi közigazgatási szervei, közjogi testületei, egyéb közintézményei vagy közvállalkozásai részére.