Még az átlagbérről sem álmodhatnak azok a magyar dolgozók, akik nem rendelkeznek legalább egy főiskolai végzettséggel, esetleg technikummal - derül ki a Nemzeti Foglalkoztatás Szolgálat (NFSZ) 2015-ös, a közmunkával számolt adataiból.

A szolgálat szerint a bruttó átlagkereset (az előző évi jutalmak, pótlékok tizenketted részével együtt) 245 ezer forint volt tavaly (nettó 161 ezer). (A KSH által mért összegtől való eltérések módszertani okokra vezethetők vissza - szerk.). A fizetések között ugyanakkor hatalmas a szórás a végzettségek türkében, mint ahogy a versenyszféra is jóval bőkezűbben honorálja a munkát, mint a civil- vagy a közszféra.

Az NFSZ statisztikája 9 végzettség szerint csoportosítja a béreket:

  • Általános iskola 0-7 osztály
  • Általános iskola 8 osztály
  • Szakiskola
  • Szakmunkásképző
  • Szakközépiskola
  • Gimnázium
  • Technikum
  • Főiskola
  • Egyetem

A bruttó 200 ezer forintos átlagkeresetet sem érik el az általános iskolát, szakiskolát vagy szakmunkásképzőt végzett emberek. A szakközépiskolával és gimnáziumi érettségivel rendelkezők szinte ugyan annyit, 217-218 ezer forintot kerestek tavaly, míg egy technikumi papírral 271 ezer volt a bruttó fizetés.

Főiskolai diplomával 355 ezret, egyetemivel pedig 484 ezret lehetett keresni, ami jelentős különbség, nettóban számolva is 85 ezres differenciát jelent. Az egyetemet végzettek 317 ezret vihettek haza minden hónapban.

A versenyszféra bérei átlagosan 7 százalékkal magasabbak, azonban a főiskolai és egyetemi végzettségűeket 25 százalékkal jobban fizetik, ami 443 ezer és 605 ezer forintot jelent. Utóbbi nettóban számolva megközelíti a 400 ezer forintot, amely a főiskolai diplomával rendelkezők bérénél több mint 100 ezer forinttal magasabb, vagyis a különbség még szembetűnőbb.

A nonprofit szféra és a közszféra kevésbé fizeti meg a dolgozókat, az egyetemi diplomával rendelkezők sem keresnek többet bruttó 360-370 ezer forintnál és a szakadék is jóval kisebb a főiskolás bérekhez képest.