A magyar deviza stabilitása és a külföldi tőke beáramlása azon múlik, hogy a kormány képes lesz-e végrehajtani a költségvetés konszolidációját, illetve a strukturális reformokat - állítja a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD friss világgazdasági jelentésében. Ha Budapest megszünteti a számos ágazatban bevezetett rendkívüli adókat és felhagy az egyre erőtlenebbé váló független intézmények további gyengítésével, akkor a gazdasági folyamatok még a jelentésben előre jelzettnél is jobban alakulhatnak.

Az ország rövid távú fiskális pozíciója azonban - az egyszeri hatásokat figyelmen kívül hagyva - súlyosan romlott, miután a költségvetési hiány az első negyedévben meghaladta az egész éves célt. A hosszú távú egyensúlyra a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolása gyakorol kedvezőtlen hatást, ugyanakkor a közfinanszírozás stabilitását célzó kormányzati tervek a jó irányba tett lépést jelentenek - szögezik le az OECD elemzői.

Kapcsolódó

A szervezet előrejelzése szerint 2011-ben 2,6 százalékos többlet alakul ki a központi költségvetésben - miután a magánnyugdíjpénztáraktól befolyó pénz a GDP arányában kilenc százalékkal megdobja a bevételeket -, 2012-ben azonban 3,3 százalékos hiány várható. Ez nagyobb a budapesti kormány 2,5, illetve az Európai Unió háromszázalékos deficitvárakozásánál. Az infláció idén négy, jövőre 3,3 százalék lehet, a GDP 2011-ben 2,7, 2012-ben 3,1 százalékkal bővülhet.

A világgazdaság növekedésére 4,2 és 4,6 százalékos 2011-es és 2012-es előrejelzést ad az OECD, ezen belül a szervezet tagországai 2,3, illetve 2,8 százalékos pluszt érhetnek el. Az USA-ban nagyjából az előbbihez hasonló növekedést vár a szervezet az eurózónában pedig 2-2 százalékost. Az OECD szerint a világgazdaság fellendülése ugyan egyre inkább önfenntartóvá válik, azaz a beruházások és a kereskedelem hajtják a növekedést az állami ösztönzők helyett, ám fékezheti a folyamatot az árupiaci termékek további drágulása, az USA és Japán bizonytalan fiskális helyzete és a eurózóna adósságválsága.

A legnagyobb kihívás, amivel az OECD-nek szembe kell néznie, az a munkanélküliség - összesen 50 millió embert érint ez a probléma a szervezet tagországaiban. Ijesztőnek tűnnek emellett a szervezet adósság-előrejelzései: az eurózóna GDP arányos adóssága idén 96 százalékra megy fel, míg az OECD-é 100 százalékra. Az utóbbi 30 százalékponttal haladja meg a válság előtti arányt. A magas adósság fékezi a gazdasági növekedést, ezért stabilizálni és minél előbb csökkenteni kell - hangsúlyozza az OECD.