Mi jut eszébe a magyaroknak az EU-ról? - Meglepő dolgokra derült fény

A magyarok alapvetően pozitívan értékelik az elmúlt 15 évet az EU-ban, ám a véleményeken jelentős nyomot hagyott az utóbbi évek kormánypropagandája, főleg a kormánypárti szavazók körében meglepő vélekedéseket kialakítva az unióról - derül ki a Policy Solutions uniós tagságunk 15. évfordulója alkalmából készített felméréséből, amelyben alaposan kivesézték a magyarok gondolkodását.
Szabó Zsuzsanna, 2019. május 1. szerda, 11:07
Fotó: Shutterstock

Magyarország épp 15 éve, május 1-jén - kilenc másik országgal együtt - az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. A Policy Solutions ebből az alkalomból a Friedrich Ebert Alapítvánnyal együtt készített egy reprezentatív kutatást arról, hogy a magyarok hogyan is ítélik meg az EU-ban töltött másfél évtizedet és mit várnak el az EU-tól a jövőben.

A 2019. március 8-19. között felvett adatokból kiderül, hogy a magyaroknak körében az EU megítélése alapvetően pozitív, többségében vannak a pozitív asszociációk: a magyarok 65 százaléka pozitív véleménnyel van a közösségről, és a megkérdezetteknek mindössze 25 százaléka értékeli negatívan az EU-t. Ugyanakkor ez a pozitív vélemény mérsékelt pozitív attitűdöt takar, hiszen az "inkább pozitív" megítéléssel nyilatkozók aránya 51 százalék volt, szemben a "nagyon pozitív" megítélés 14 százalékos táborral - mutatott rá Bíró-Nagy András, a Policy Solutions társalapítója, igazgatója a kutatás ismertetésekor.

A pártszavazók szerinti bontásból kiderül, hogy bár minden pártban többségben vannak a pozitív vélemények, ám a kormánypárti szavazók körében relatíve rosszabb az EU megítélése, ott a legnagyobb a negatív véleménnyel rendelkezők tábora. A  kutatás érdekessége, hogy a kutatás szerint a fideszesek euroszkeptikusabbak a jobbikosoknál. Utóbbiak körében egyébként egy pálfordulást lehet látni: a párt néppártosodásával körükben 74 százalékra nőtt az EU-t pozitívan megítélők aránya. Az életkort tekintve pedig az állapítható meg, hogy míg a 30 év alattiak körében az EU-ról pozitívan vélekedők aránya 73 százalékon áll, az idősebb korosztályokban ez az arány 60-65 százalék között mozog.

A pozitív megítéléssel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy ez EU kedvező hazai megítélése elsősorban gazdasági érveken és szempontokon nyugszik - emelte ki Bíró-Nagy András. Vagyis, amikor azt a nyitott kérdést tették fel mit jelent számukra az EU, a legtöbben, 273-an a Magyarország gazdaságára gyakorolt pozitív hatásokat említették, azaz leginkább az uniós forrásokból megvalósult fejlesztésekre, a különböző pályázati lehetőségekre és pénzügyi támogatásokra asszociálnak a leggyakrabban. Látszik ugyanakkor az elmúlt évek kormányzati kommunikációjának hatása is, hiszen összesen 210-en említettek bevándorlással kapcsolatos dolgokat, szinte kizárólag semleges vagy negatív felhanggal.

Grafika: Kristóf Réka

Ugyanakkor elmondható, hogy összességében a megkérdezettek háromnegyede szerint az ország szempontjából pozitív volt az EU-ban töltött elmúlt 15 év, míg 17 százalék szerint előnytelen volt. Az a vélekedés azonban pártokon és társadalmakon átívelő konszenzus, hogy Magyarország EU-ban eltöltött 15 éve előnyös volt az ország számára: a kormánypárti szavazók 71, a bizonytalanok 72 és a jobbikosok 76 százaléka, míg a baloldali és liberális pártok mindegyikében elsöprő többségben vélekedtek így.

Szinte a semmiből tört előre a migráció

Abban is teljes az egyetértés a magyar társadalomban a felmérés szerint, hogy uniós tagságunk legnagyobb előnye az EU által biztosított gazdasági fejlődés. Ugyanakkor az is egyértelműen látszik a kutatásból, hogy a magyarok az uniós tagságot elsősorban materiális szempontok miatt tartják előnyösnek és nem az értékközösség szempontjából. Az előnyök között viszont még hangsúlyosan megjelenik a személyek szabad mozgásához köthető előnyök (szabad mozgás az EU-n belül, külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége).

A hátrányok megemlítésénél viszont több érdekes megállapításra bukkanhatunk. Az uniós tagsághoz köthető legnagyobb hátrányok között a leggyakrabban, a válaszok közel harmadában (32 százalék) a migráció kérdését emelték ki, ami szinte a semmiből tört az élre - mutatott rá Bíró-Nagy András. A migráció a válság előtt egy alig létező dolog volt a magyar társadalom számára, az ezt emlegetők aránya nulla közeli szinten állt - jegyezte meg.

Viszont a témában érkezett megszólalások rendre a kormánykommunikáció üzeneteit tükrözték vissza, miszerint az Európai Unió "Magyarországra kényszeríti a migránsokat" és Magyarországból "bevándorlóországot" akar csinálni. A részletesebb bontásból kiderül, hogy az EU migrációs politikájával kapcsolatos, az Orbán-kormány által képviselt narratíva széles körű népszerűségnek örvend a magyarok körében: a megkérdezettek kétharmada értett egyet azzal az állítással, hogy az EU rá akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy bevándorlókat fogadjon be és mindössze a válaszadók negyede támaszt kételyt a kormánypárt narratívájával szemben. Ráadásul ebben még az ellenzéki szavazók többsége is egyet ért. Az viszont talán annyira nem meglepő, hogy a legnagyobb egyetértési arány az idősebb és a legkevésbé képzett rétegek körében jelentősen magasabb a többi csoporthoz képest.

Ezzel összefügg, hogy a második leggyakoribb hátrányként a szuverenitás kérdését emelték ki a válaszadók (26 százalék): szerintük az Európai Unió túl sok dologba akar beleszólni, ami sérti hazánk függetlenségét. Ez azonban csak az egyik irány.

Az ellenérvek másik nagyobb csoportja gazdasági jellegű, melyek szerint egyfelől a csatlakozás számos hátránnyal járt a magyar gazdaság számára, másrészt az Európai Unión belül betöltött pozíciónk miatt nem is tud az ország kitörni hátrányos helyzetéből (15 százalék). Ezek a megszólalások elsősorban azt a percepciót emelték ki, mely szerint a csatlakozás óta csökkent volna az életszínvonal Magyarországon, leépült a gazdaság és az ipar, valamint az európai piacra való belépésünk hátrányosan érintette a magyar mezőgazdaságot. Összességében azonban hátrányokat említő válasz jóval kevesebb volt (881), mint az előnyöket említők (1400).

Magyarország nem nettó haszonélvező?

Tehát alapvetően a magyar társadalom határozottan úgy véli, hogy gazdaságilag előnyös volt Magyarország számára az elmúlt 15 év: a megkérdezettek 58 százaléka szerint az elmúlt 15 évben több pénzt kapott az ország az EU-tól, mint amennyit befizetett a közös kasszába. Ezzel ellentétes véleményen 9 százaléknyian vannak, míg minden ötödik válaszadó (20 százalék) szerint kiegyensúlyozott a mérleg.

Ami egészen érdekes viszont, hogy azok legnagyobb tábora, akik azt gondolják, hogy az elmúlt 15 évben kevesebb pénzt kapott Magyarország, mint amennyit befizetett, a kormánypárti szavazók körében találhatóak (10 százalék). Igaz, körükben is többen vannak azért, akik szerint gazdaságilag megéri az EU-tagság.

Az elmúlt 15 év mérlege Brüsszelből
Magyarországon 2004 és 2020 között 55,2 milliárd euró értékű beruházás valósult meg az európai strukturális és beruházási alapok keretein belül, 2,5 milliárd euró értékben pedig a Juncker-terv mozgósított további beruházásokat 2014 óta. Magyarországon az egy főre jutó GDP 57 százalékkal nőtt 2003 és 2017 között, az uniós átlaghoz képest pedig 7 százalékponttal nőtt a GDP 2003 óta. (Európai Bizottság)

A magyar társadalom jelentős többsége osztja azt a véleményt is, hogy az uniós tagság hozzájárul a gazdasági fejlődéshez Magyarországon: az összes megkérdezett majdnem háromnegyede (71 százalék) szerint Magyarország számára gazdaságilag előnyös az uniós tagság, és mindössze 23 százalék van az ellenkező véleményen.

A vizsgált szempontok közül a legnagyobb mértékben a nyugati termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében lát javulást a magyar társadalom az Európai Uniónak köszönhetően a csatlakozás óta eltelt 15 évben. A legkevesebben ugyanakkor a mezőgazdaság, a kisvállalkozások és a természeti környezet helyzetében bekövetkezett változásokkal elégedettek. Utóbbi három területen a magyarok 60-65 százaléka úgy véli, hogy nem változott vagy romlott a helyzet a csatlakozás óta eltelt időszakban.

Egy kis kitérőként megemlítenénk, hogy az évforduló alkalmából a Bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet (WIIW) is adott ki elemzést, amelynek adataiból jól látszik, hogy mennyit jelentett az uniós tagság az új tagállamoknak:

Grafika: Kristóf Réka

Több szuverenitást ... vagy mégse?

Visszatérve a Policy Solutions elemzésére, bár a kutatásból kiderül, hogy a döntéshozatal szintjét tekintve a magyarok körében erős bázisa van a nemzeti szuverenitás politikájának: mindössze négy közpolitikai témában - energia, kül- és biztonságpolitika, környezetvédelem és klímapolitika, bűnüldözés és terrorizmus elleni harc - pártolná a többség a közös uniós döntéshozatalt. Ugyanakkor a szakpolitikai területtől függően az Európai Egyesült Államok támogatói is mindössze 5-12 százalék között vannak a pártok szimpatizánsai között.

Ennek fényében érdekes, hogy több olyan ügyet is támogatna a magyarok többsége, amely pont szembe megy az erős nemzeti szuverenitás politikájával. Ilyen például az euró bevezetése - ami óhatatlanul is szorosabb költségvetési és monetáris kontrollt jelent uniós szinten: a közös pénz bevezetését a magyarok többsége (57 százalék) támogatná, ha Magyarország teljesíti az eurózónához való csatlakozás feltételeit. Ezzel szemben egy 33 százalékos nemzeti valuta párti tábor áll.

Szintén érdekes, hogy az euró tekintetében a Jobbik szavazói körében látszik egy 180 fokos fordulat, ott ugyanis kifejezetten magas, 72 százalékos az euró támogatottsága (a szocialista szavazókhoz hasonlóan), míg a fideszesek körében ez 53 százalék. Településtípusokat tekintve a falvakban élők körében a legnagyobb az ellenérzés az euróval szemben, bár még itt is relatív többségű támogatottságot mért a Policy Solutions.

A szuverenitás erős támogatottsága fényében némi ellentmondásnak tűnik az is, hogy a magyar társadalom döntő többsége (77 százalék!) támogatná az egységes szabályok alapján meghatározott európai minimálbér bevezetését. Mindössze 16 százalék hagyná nemzeti hatáskörben a minimálbér szabályozását.

A megkérdezettek 76 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez, ellenkező véleményen mindössze 16 százalék van. Sőt, még a fideszesek kétharmada is a támogatók táborában van a kormány ellenkező irányú álláspontja ellenére.

Grafika: Kristóf Réka

El-lop-ják!

Ebben minden bizonnyal szerepet játszik, hogy a magyarok jelentős többsége (72 százalék) gondolja úgy, hogy az uniós fejlesztési források jelentős részét ellopják. A pártpreferencia szerinti bontást tekintve meglepő lehet, hogy bár a fideszes szavazók tartják a legkevésbé problémásnak a pályázatok lebonyolítását, még így is egyértelmű többség (59 százalék) véli, hogy Magyarországon az uniós pénzeket érintő korrupció mértéke hagy kívánnivalót maga után.

Grafika: Kristóf Réka

Sőt, abban is egyetértés mutatkozik szinte a teljes társadalomban, hogy az uniós források ellenőrzésének jelenlegi uniós gyakorlata nem kielégítő, ezért a magyarok határozottan üdvözölnék, ha az EU szigorúbban járna el az EU-források ellenőrzése során. Beszédes, hogy a megkérdezettek közel négyötöde elégedetlen az EU korrupció elleni fellépésével, míg alig 15 százaléknyian gondolják úgy, hogy a jelenlegi uniós szabályozás és annak betartása megfelel az elvárásoknak.

Grafika: Kristóf Réka


Korrupció és jogállamiság
A WIIW által a 15. évfordulóra kiadott elemzésében az intézményi rendszerre kitérve megjegyzi, hogy bár ezen a téren történtek előrelépések, és például a korrupciós szint is csökkent néhány országban, ám a fejlemények e téren nagy különbségeket mutatnak a 2004-ben csatlakozott államok között, sőt, sok esetben a kép inkább kiábrándító.
Grafika: Kristóf Réka
Grafika: Kristóf Réka


Jó irány vagy rossz az irány?

Az Európai Unióban zajló folyamatok jelenlegi irányával kapcsolatban azonban erős megosztottság látszik a magyar társadalomban, de relatív többségben vannak azok, akik szerint az EU összességében jó úton jár (46 százalék vs. 38 százalék). A fideszesek körében többségben vannak a borúlátó vélemények (54 százalék), ami a Policy Solutions szerint egyértelműen összefüggésben van az elmúlt évek magyar kormányzati retorikájával, amelyet meghatározott az EU politikai irányvonalának kemény kritikája. Ugyanakkor az ellenzéki pártok szavazói sem látják teljesen rózsásnak a helyzetet, habár körükben mind átlagon felüli többségben vannak a pozitív vélemények. Ugyanakkor a kormánypárti szavazók harmada nem osztja a Fidesz azon álláspontját, miszerint az EU túlzott liberális politikája miatt a vesztébe rohan a kontinens, ám ezzel párhuzamosan az ellenzéki szavazók körében is létezik egy számottevő kisebbség, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok Európában.

Mit képvisel az EU?

A magyar választók szerint jelenleg az EU leginkább a gazdasági fejlődés értékét (42 százalék) képviseli, de minden harmadik válaszadó megemlítette a külföldi munkavállalást és tanulást (32 százalék), valamint az emberi jogok kérdését (31százalék), minden negyedik megkérdezett pedig a béke zálogaként, illetve a demokrácia és jogállam védelmezőjeként tekint az Európai Unióra (27-27 százalék).

...és mit képviseljen?

Amikor viszont az volt a kérdés, hogy mely értékeket kellene az EU-nak a jövőben a leginkább képviselnie, a legtöbben első helyen a demokrácia védelmét választották (19 százalék). Ugyanakkor, ha azt nézzük, hogy összességében mely téma került a leggyakrabban az első három közé, akkor egyértelműen leginkább a jólét és az életszínvonaljavítás hangsúlyosabb képviseletét várja a magyar társadalom a jövőben az Európai Uniótól.

A válaszadók 43 százaléka említette a gazdasági fejlődés célkitűzését, 35 százalék pedig az életszínvonal javításának erőteljesebb uniós törekvését. A demokrácia és jogállam védelmét 34, az emberi jogokat 32, valamint a békét 30 állítaná az EU működésének középpontjába. Ezeket a témákat a hatodik helyen követi a tagállamok közötti egyenlőtlenségek csökkentése (29 százalék).

Grafika: Kristóf Réka

A kormány álláspontjával összhangban minden ötödik magyar szerint kellene a hagyományos családi értékeket, valamint Európa külső határait jobban megvédeni, és uniós prioritásként kezelni. Majdnem ugyanennyien gondolják azt, hogy a jövőben sem szabad veszélyeztetni az EU-n belüli szabad mozgást.

A klímaváltozás elleni harc a válaszadók mindössze 15 százalékának uniós prioritás, és ezzel utolsó előtti helyre került a vizsgált 11 kérdés közül. A kulturális sokszínűségből viszont úgy látszik nem kérnek a magyarok: mindössze 5 százalék számára fontos, hogy a jövőben sokkal hangsúlyosabb értékként jelenjen meg az Európai Unió politikai agendáján.

A többség ma is az EU-ra szavazna

Minden fenti kritikát számba véve ugyanakkor az is elmondható, hogy ha most vasárnap lenne népszavazás Magyarország uniós tagságáról, akkor a felmérés szerint a 2003-ashoz nagyon hasonló eredmények születnének. A megkérdezettek 63 százaléka szavazna a tagság mellett, 19 százalék a tagság ellen voksolna, míg minden tizedik megkérdezett otthon maradna inkább (további hét százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre).

A párthívek között a Fidesz-szavazók a legkevésbé elkötelezettek az EU iránt, de még így is több mint a felük (54 százalék) szavazna a tagság mellett, és kevesebb, mint harmaduk (29 százalék) lépne ki. A néppárti fordulat után a jobbikosok körében már csaknem kétharmados (64 százalék) az EU-tagság támogatottsága. A baloldali és liberális pártoknál pedig döntő többségben vannak a tagságot pártolók: a szocialisták 76 százaléka, momentumosok 83 százaléka, LMP-sek 85 százaléka, míg a DK-sok szinte teljes szavazótábora (95 százalék) a tagság mellett foglalna állást egy képzeletbeli népszavazáson.

Vélhetően nem meglepő, hogy a legnagyobb arányban a fiatal felnőtt 18-29 éves korosztály (70 százalék) támogatja az uniós tagságot, a 30-as korosztály és a 60 éven felüliek véleménye megegyezik az átlaggal, a 40 és 60 év közöttiek viszont szignifikánsan kisebb arányban voksolnának a tagság mellett - tehát a felmérés szerint középkorúak a legkevésbé elkötelezettek Magyarország tagsága mellett.

A magyarok nem támogatnának egy huxitet...egyelőre

A korábbi kutatások eredményeit összevetve viszont szembetűnő a fideszes tábor lelkesedésének jelentős csökkenése - jegyzi meg a Policy Solutions. Mára ugyanis a körükben találjuk a legtöbb euroszkeptikus választót. Ezzel együtt is azonban elmondható: jelenleg elképzelhetetlennek tűnik, hogy a magyarok a közeljövőben egy népszavazáson támogatnák hazánk kilépését az Európai Unióból.

Ugyanakkor a Policy Solutions felhívja a figyelmet, hogy az Európai Unió kedvező hazai megítélése elsősorban gazdasági érveken és szempontokon nyugszik. Bár az elmúlt 15 évben ez a gazdasági mérleg túlnyomórészt pozitív a magyarok szemében, a jövőre vonatkozó, elsősorban a jólét és az általános életszínvonal emelkedéséhez kapcsolódó elvárások jelzik, hogy a következő években is a materiális dimenzióban érzékelt tapasztalatoktól függhet, hogy mennyire tartható fent a csatlakozás óta stabilan pozitív hozzáállás az európai integrációhoz.

A Fidesz kilenc éve tartó euroszkeptikus kampánya ugyan nem tudta megfordítani az EU pozitív hazai megítélését, de kétségkívül erőteljes a hatása. A kormány szuverenitásféltő retorikájának is széles közönsége van. A hatásköri kérdésekben a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között tapasztalható megosztottság azt jelzi, hogy az EU jövőjével kapcsolatos viták - melyek erősödése várható a következő  években - is polarizálhatják majd a magyar közvéleményt.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Jakab.gipsz, 2019.05.01 22:00

Arról nem volt szó, hogy a bolondok hajójára váltottunk jegyet és arról sem, hogy kaktusz bokorba ültetnek bennünket, a brüsszeli neoliberális észlények.

Egyébként nem rossz ötlet az EU.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Panzerkraftwagen_Drei, 2019.05.01 21:54

@csaba7272: "Egyet értek! Jó ötlet volt az EU."

Látod, pont ez a gond, Móricka: szerinted, aki még magyarul sem tud helyesen írni, olvasni, aki láthatóan még a 3 elemit sem volt képes kijárni, nos, SZERINTED jó ötlet volt az EU. És az ilyen visító tahók vannak többségben, legalábbis egyelőre. Ha kijártad volna a 3 elemit, netán 4-et is, megtanultál volna legalább 5-ig számolni, és le tudnád írni helyesen pl. az "egyetértek" szót, akkor valószínűleg már nem tartanád olyan jó ötletnek az EU-t, Móricka.

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

feketeluk, 2019.05.01 20:08

Ami érdekes az a pártok szerinti bontás.
Meglepett a fidesz szavazók kritikus hozzáállása.
Meglepett az LMP és különösen a Momentum szavazók EU ügyészség csekély támogatottsága.
Meglepett az LMP és különösen a Momentum szavazók milyen része szerint nincs lopás az EU pénzeknél.
Az nem lepett meg, hogy a DK szavazók a legjobban EU, integráció pártiak, hiszen kiálltakaz Európai Egyesült Államok mellett.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

csaba7272, 2019.05.01 14:29

Egyet értek! Jó ötlet volt az EU.
A probléma a kivitelezéssel van. Nem megfelelő emberek irányítják. Olyanok, mint a nád. Amerről fúj a szél, oda nyalnak. Olyan társaságok tagjai, akik amerikai mintára akarják átszervezni Európát, ami nem megy ennyi nemzetiséggel, csak olyan erőszakkal, amivel Brüsszel próbálkozik. Európa már megmutatta a történelem során, hogy erős bükkfa. Nem fog hajlani, inkább törik. Ez lesz az EU-val, ha erőltetik.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

729961, 2019.05.01 14:02

Vessdmár le a gehénszaros gumicvsizmádat. ........! A Kiskutyám már kezdi elveszteni a törelmét,!


"ALLYTÓNÁLLÓ" ,
ELVTÁRSAKSENKIK VAGYTOK!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html