Bármennyi pénzt beleönthetnek a magyar gazdaságba, semmi eredménye?

A magyar gazdaságba 2007 és 2013 között 3200, míg 2014-2020 között további 3300 millió eurónyi uniós támogatás áramlik, és miközben a kormány deklarálta, hogy az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell költeni, az ország nem tud felzárkózni nemcsak az EU magországaihoz, de a régiós társaihoz képest is folyamatosan szakad le. Mi ennek az oka?
Szabó Zsuzsanna, 2018. október 12. péntek, 07:08

Magyarország éves átlagban 2007-2013 között 3200, 2014-2020 között pedig 3300 millió euró uniós forrást kapott, illetve kap. A rengeteg uniós pénz ellenére azonban nem sikerül felzárkóznia az országnak a régi tagállamokhoz, de a régiós társakhoz képest is leszakadóban van - derült ki a Transparency International Magyarország (TIM) csütörtöki, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) valamint a Holland Királyság támogatásával rendezett konferencián.

Ennek okai között Martin József Péter, a TIM ügyvezetője részben azt említette, hogy az egész rendszer arra optimalizál, hogy minél gyorsabban költsék el a pénzt, és nem arra, hogy az legjobban hasznosuljon. Így ez a folyamat egyrészt beindítja a járadékvadászatot (különösen a közvetlen céges támogatások esetében).

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint már maga az a tény is ösztönözheti ezt a magatartást, hogy az uniós pénzeket úgy kezeljük, hogy az "úgysem a mi pénzünk", az úgyis visszamegy a nyugati multikhoz. A közgazdász szerint az uniós transzferek a válság idején hasznosnak bizonyultak például a foglalkoztatás növelésében, de a munkaerőhiányos környezetben ez már egyáltalán nem mondható el, sőt inkább a termelékenység rovására megy.

Az uniós források gyorsított lehívása miatt viszont a hatékonyság romlott és az idő előrehaladtával ez a helyzet még rosszabbá válik: az aggregált kereslet uniós forrásokkal történő növelése ugyanis inflációs hatással jár 2017-től.

Egyre nagyobbra hízik az állam

A munkaerőhiány az EU-ban és a kelet-közép-európai országokban is a vállalkozások számára komoly korlátozótényezőként jelentkezik. Magyarország abban különbözik a visegrádi országoktól, hogy az állam óriásira hízott, miközben a kormányzás minősége jelentős romlásnak indult, legalábbis ezt mutatja a WGI index - sorolta Bod Péter Ákos.

Az államnak egyre nagyobb a szerepe a gazdaságban, ezt jelzi, hogy 2016-ról 2017-re a GDP arányában mérve 5,7 százalékról 9,4 százalékra ugrott a közbeszerzések aránya, amelynek körülbelül már a felét uniós forrásokból finanszírozzák - derült ki Martin József Péter előadásából.

Ezzel párhuzamosan azonban a korrupciós kockázat is egyre nagyobb, ezek között leginkább az egyajánlatos beszerzések EU-átlag feletti aránya, az uniós átlagnál jóval nagyobb arányú hirdetmény nélküli beszerzések, a testre szabás, az összeférhetetlenségi ügyek, illetve - "magyar sajátosságként" - a 3-4 ajánlatos "látszatversenyek" szerepelnek - sorolta a TIM ügyvezetője. A korrupció és a gyenge jogállamiság közötti korreláció is igen magas, legalább 90 százalék, ami azt jelenti, hogy ahol a jogállamiság elve gyenge, ott a korrupciós kitettség is sokkal nagyobb.

Márpedig Magyarországon is jelentős jogállami deficit alakult ki, miután 2010 után folyamatosan kiiktatták a fékeket és az ellensúlyokat a rendszerből. Utóbbi jelenleg a legnagyobb korrupciós kockázat Magyarországon a TI magyarország vezetője szerint.

A gazdaságon is nyomot hagy

Mindez a gazdasági adatokban is kimutatható: a jogállam eróziójával ugyanis csökken a beruházási ráta, de a kummulált GDP-növekedésben is elmaradt Magyarország a régiós társaihoz képest, hiszen 2005 és 2017 között 15 százalékos volt ez a növekmény, míg például Lengyelországnál 57, Szlovákiában 52, Romániában 46, Csehországban pedig 30 százalékos.

Ebben - egyéb más tényezők mellett - a korrupciós kitettség is szerepet játszott Martin József Péter szerint. További okok között említette, hogy a nemzetközi versenyképességi indexekben használatos kormányzásindikátorok is trendszerű romlást mutatnak, így végül versenyképességben is leszakadunk nemcsak az EU-tól, de a régiótól is, részben az intézmények alacsony hatásfoka miatt.

Vagyis szerinte kétarcú gazdasági teljesítményt mutat Magyarország: jók ugyan a rövid távú mutatók, de hosszabb távon már borúsak a kilátások.

Nem az EU-szabályokon múlik

Magyarországon az uniós források hatékony felhasználásának nem az uniós szabályozás a legfőbb akadálya - állapította meg Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának igazgatója. Mivel ez alapvetően rajtunk múlik, így az EU-szabályok változtatása sem járhat itthon a források hatékonyságának javulásával, ezt csak a magyar gazdaságpolitikai gyakorlat és hozzáállás megváltozása eredményezheti.

Kállay szerint a felzárkózásnak nem lehet egyedüli eszköze a kohéziós politika keretében kapott pénz, az intézményi környezet legalább ennyire fontos. Még 2012-ben a kormány deklarálta, hogy az uniós források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre költené. Csakhogy ez a kutató szerint "képtelenül magas" arány, ugyanis Magyarország tradicionálisan azon országok közé tartozik, ahol a vállalatok állami támogatása magas az EU többi országához képest - ez a határozat pedig ezt az egyébként is magas arányt emeli még tovább, miközben ez a fajta eszköz nem szolgálta eddig sem a magyar felzárkózást.

Ez is szerepet játszik abban, hogy a legtöbb állami beavatkozási területen nemzetközi összehasonlításban sokat költünk a vállalatok különféle támogatására (vissza nem térítendő, pénzügyi eszközök, kockázati tőke, kedvezményes hitelek, garancia). Ugyanakkor minden részterületen az látszik, hogy e támogatások hatékonysága igen alacsony.

Miközben sok állami támogatást kapnak a vállalatok, a beruházási ráta nemzetközi összehasonlításban alacsony. A problémát jelzi a vállalatok nettó hitelállománya is: körülbelül a 2010-es évek óta - amióta igazán sok támogatást kapnak - a hitelállományuk folyamatosan csökken, és nő a betétállományuk. Ez a kutató szerint összefügg azzal, hogy a vállalatoknak nincs szüksége sok hitelre, mert a támogatásból tudják finanszírozni a beruházásaikat.

A közbeszerzésekre buknak

Maria Mtziouni-Doumas, az OLAF igazgatói tanácsadója előadásában csalódottságának adott hangot, hogy a meghívás ellenére nem jelentek meg kormányzati tisztviselők a konferencián. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ugyan mindenhol vannak problémák, de a fő különbség az országokon belüli belső kontroll erősségében van.

Az OLAF 2017-ben uniószerte összesen 3,095 milliárd eurónyi büntetés kiszabását javasolta - mondta Mtziouni-Doumas. A csalók számára még mindig nagy vonzerőt jelentenek a közbeszerzések, ám ezek egy jó része már transznacionális, ahol az egyik tagállamban van a kiíró hatóság, az ajánlattevők pedig több másik tagállamból kerülnek ki, amelyeknek az alvállalkozóik szintén más-más tagállamokban kivitelezik a bevállalt munkákat. Emellett a kutatás és foglalkoztatási támogatások is egyre népszerűbb területekké válnak a csalók számára - tette hozzá a szakértő.

A magyar hatóságok sem kapkodják el

A magyarországi helyzettel kapcsolatban utalt arra, hogy a magyar hatóságok nem jeleskednek a kohéziós források körüli csalás-, illetve szabálytalanságok jelentésében, valamint feltárásában. Az agrártámogatási - főleg vidékfejlesztési - ügyeknél jobb a helyzet, ott az uniós átlag duplája a magyar hatóságok által jelentett gyanús ügyek aránya. Az OLAF 2017-ben Magyarország esetében javasolta a legnagyobb összegű büntetést a 2013-2017 között kifizetett felzárkóztatási és agrárpénzek arányában.

A jelenlegi csalásellenes szabályozási keret nem működik megfelelően - fogalmazott a szakember. Konkrét példaként a kisvárdai ökofilmpark esetét említette. A tervek szerint több százmillió forintnyi uniós forrásból megvalósuló létesítményt a közmeghallgatás - mindössze egyoldalas - jegyzőkönyve szerint 5 évig működtetnék, majd elbontanák. Ezzel arra mutatott rá, hogy bár van tudomásuk az ügyről, közbe lépni nem tudnak, csak akkor, ha már megtörtént a jogsértés.

Az ilyen esetek kiküszöbölésére a szakember szerint olyan, átlátható és a versenyt támogató szabályok létrehozásával kellene válaszolni, amelyek az uniós állampolgárok által is egyszerűen alkalmazhatóak - a komplexebb, bonyolultabb szabályozás ugyanis szerinte csak még több szabálytalan pénzfelhasználást eredményezne.

Új uniós összeférhetetlenségi szabályozás is készül, amely szerint minden olyan eset kimeríti majd az összeférhetetlenséget, amely az egészségesnek nevezhető pénzfelhasználás elvét sérti. Ezt pedig a tagállamok sem hagyhatják majd figyelmen kívül, mert ehhez pénzügyi korrekciót is társítanak majd - jegyezte meg a tanácsadó.

Az Európai Ügyészséggel (EPPO) kapcsolatban elmondta, hogy már 22 tagállam csatlakozott és reményét fejezte ki, hogy Magyarország is hasonlóképpen tesz majd. Az OLAF eszköztára ugyanis meglehetősen korlátozott a feltárt ügyek további kezelésében (jelenleg a szervezet ugyanis csak ajánlásokat tud megfogalmazni). Az EPPO felállítása esetén a két intézmény működése kiegészítené egymást, az OLAF továbbra is csalási és szabálysértési ügyekkel foglalkozna, illetve a bűnügyek gyanúját jelentené az EPPO-nak, amely felléphetne ezen ügyekben.

Nem magyarországi sajátosság

Nemcsak magyarországi sajátosság a nem fenntartható projekt - mondta Zupkó Gábor az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője. A legtöbb uniós társfinanszírozású projekt a kohéziós politikában fut. Ez a politika - minden tökéletlensége ellenére - minden uniós polgár számára hasznos - állapította meg, majd megjegyezte. a magyar út- és közműhálózat, az oktatási és egészségügyi intézmények nagy része ilyen társfinanszírozású projektekkel épült vagy újult meg.

A 2021-2027 közötti időszakban az uniós beruházások öt fő célkitűzése az okosabb, zöldebb, kapcsolatteremtőbb, szociálisan érzékenyebb és a polgáraihoz közelebb álló Európa megteremtése. Az Európai Bizottság több újítást is javasol az új, 2021-2027-es költségvetésből finanszírozott projektekkel kapcsolatban: az uniós források felhasználásában például erősödő szempont a kohéziós politika EU szemeszterrel történő összekapcsolása, vagyis hogy a támogatott projektek jobban beágyazódjanak a szélesebb makrokörnyezetbe. Ehhez a bizottság szerint növekedés és vállalkozásbarát környezetet kell kialakítani, hogy ezek a beruházások hatékonyabban működhessenek - mondta a magyarországi képviselet vezetője.

Az új keret éves teljesítmény-felülvizsgálatot vezet be, a programhatóságok és a bizottság közötti szakpolitikai párbeszéd formájában. A programok teljesítményét a féléves felülvizsgálat során is értékelni fogják. Átláthatósági okokból, és hogy a polgárok nyomon tudják követni az előrehaladást, a tagállamoknak kéthavonta jelentést kell majd tenniük valamennyi végrehajtási adatról. A kohéziós alap nyílt adatplatformja rendszeresen frissül. A transzparencia hozzájárulhat a programok nagyobb eredményességéhez.

A programok félidős felülvizsgálata a friss országspecifikus ajánlások alapaján történik majd. A programidőszak előrehaladtával a tagállamoknak rendszeresen be kell számolniuk a bizottságnak arról, hogy milyen eredményeket értek el. Ezektől a bizottság szintén az uniós források hatékonyabb és eredményesebb felhasználását remélné.

Mindennek az oka - amellett a polgárok is nyomon tudják követni az adófizetői pénzek útját - az, hogy a következő hétéves ciklusban kevesebb pénzből kell gazdálkodni, így a pénzek felhasználásában nagyobb hatékonyságot kell felmutatni. Ha sikerül a jelenlegi veszteségeket megszüntetni, a kevesebb forrást hatékonyabban használjuk fel és az a működő gazdaságba jut el, akkor a kevesebb pénzzel magasabb hatékonyságot is el lehet érni - vélekedett Zupkó.

Felül kell vizsgálni az eddigi gyakorlatot

Rene van Hell, a Holland Királyság budapesti nagykövete egyebek mellett arról beszélt, hogy az uniós források elköltését felül kell vizsgálni, hogy a kevesebb pénzt jobban költhessük el, és például a strukturális alapok forrásai tényleg oda jussanak, ahol nagy szükség van rájuk.

A holland kormány egyik aggodalma a régi és az új tagállamok közötti jövedelemkülönbség. Bár a kabinet holland kormány hisz a piacgazdaságban, azt is elismeri, hogy ezeknek a különbségeknek a megoldását nem lehet csak a piacra bízni.

Az új hétéves uniós büdzséről beszélve Rene van Hell megemlítette: kormánya is azon az állásponton van, hogy felül kell vizsgálni az eddigi gyakorlatot. Vagyis ha az EU kisebb lesz, akkor a költségvetésének nem feltétlenül kell nagyobbnak lennie. Jelenleg a strukturális alapok forrásaiból gazdagabb országok is részesülnek, emiatt a költéseken szigorítani kellene, és azokra az országokra jobban figyelni, amelyeknek valóban szükségük van a forrásokra.

A holland kormány továbbá fontosnak tartja, hogy a strukturális alapok esetében legyen a jogállamisághoz köthető feltételrendszer, ezért támogatják azt az elképzelést, hogy ennek szempontjait vegyék figyelembe a pénzek elosztásakor - hangsúlyozta a nagykövet.

Képünk forrása: Pixabay.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

lauda, 2018.10.14 09:05

@terabit: Nem értem !!! Azt hiszitek attól többek lesztek , ha mást ócsároltok. Ez a mentalitás a letűnt komcsi érát idézi .. Elég primitív ideológia , ha semmi érved , sározd be , keverd kabátlopási botrányba.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lauda, 2018.10.14 09:02

@zana: Ja Orbán egy disznó , és te vagy a moslék amit elé löknek !!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

terabit, 2018.10.14 08:46

@Panzerkraftwagen_Drei:
Így el fog vinni a májad, ruszkicsicska.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Panzerkraftwagen_Drei, 2018.10.13 23:57

@terabit: "Ugyanaz az a deviáns, ostoba csőcselék"

Igen, ugyanaz a csőcselék, és mellesleg a boxos gazdád is tagja ennek a csőcseléknek, szánalmas hülye csicska:

Orbán Viktor 1990. Június 4-én kivonult a parlamenti ülésteremből a trianoni megemlékezés, egyperces néma gyásza alatt. Egyedül a FIDESZ hagyta el a termet

https://www.facebook.com/101579163322349/photos/orb%C3%A1n-viktor-1990-j%C3%BAnius-4-%C3%A9n-kivonult-a-parlamenti-%C3%BCl%C3%A9steremb%C5%91l-a-trianoni-mege/132711310209134/

Orbán az áruló és bandája nem támogatta 2020 Trianon-emlékévé nyilvánítását

https://www.youtube.com/watch?v=F4MvCeubE7s
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

terabit, 2018.10.13 22:02

@zana: ja, annyira tűz és víz hogy a rendszerváltás után 4 évvel már együtt kormányoztak :D
Ugyanaz az a deviáns, ostoba csőcselék akik bárkit és bármit feláldoznánsk a hatalmukért, még egymást is.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html