Erre adna pénzt az EU - íme, Brüsszel javaslatai

A Magyarországról szóló, nemrégiben megjelent országjelentésben az Európai Bizottság javaslatokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a kohéziós politika keretében hazánknak kiutalt pénzeket a következő hétéves költségvetési időszakban milyen főbb prioritások mentén kellene elkölteni.
Szabó Zsuzsanna, 2019. március 6. szerda, 07:08
Fotó: Napi.hu

Az Európai Bizottság (EB) a napokban kiadott Magyarországról szóló országjelentésben a következő, a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2018. május 2-i bizottsági javaslatra építve előzetes véleményt is megfogalmazott a kohéziós politika kiemelt beruházási területeiről és keretfeltételeiről. Ebben az EU egyes célkitűzéseihez rendelt források felhasználására tesz javaslatokat, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy ezek a javaslatok a Magyarország és a bizottság szolgálatai közötti párbeszéd alapját képezik.

A javaslatok végén a bizottság a kohéziós politika eredményes megvalósításának tényezőit is felsorolja. Ezek között olyanokat említ, mint a valamennyi kedvezményezett - a regionális és helyi hatóságok, a szociális partnerek és a civil társadalom - közötti, a jelenleginél jelentőségteljesebb párbeszéd erősítése, illetve egy, a végrehajtáshoz szükséges partnerségre épülő modell kialakítása, vagy a közbeszerzések teljesítményének javítása (átláthatóság és a verseny erősítése).

Emellett a siker kulcsának tartják még többek között az összeférhetetlenség, a csalás és a korrupció megelőzésére és kezelésére tett eredményesebb fellépést, továbbá megjegyzik, hogy a pénzügyi eszközöket és/vagy a Magyarországnak címzett InvestEU-hozzájárulásokat jövedelemtermelő és költségmegtakarító tevékenységekre kellene felhasználni, a szakpolitikai célkitűzéseket innovatív akciók révén (például szociális innováció) lehet eredményesen megvalósítani.

Mire adnának pénzt?

A bizottság az EU szakpolitikai célkitűzései szerint csoportosítva sorolja fel az ajánlásait. (A részletes leírást itt találja.)

1. szakpolitikai célkitűzés: intelligensebb Európa

A jelentés megjegyzi, hogy Magyarország általános innovációs teljesítménye az EU-hoz képest továbbra is elmarad, míg a kutatásba és fejlesztésbe (k+f) történő beruházások, valamint a tudomány és a vállalkozások közötti együttműködés szintje az uniós átlag alatt van. A bizottság szerint az uniós pénzek elköltésénél magas prioritásként kellene kezelni a kutatási és innovációs kapacitások növelésére és a fejlett technológiák elterjesztésére irányuló beruházásokat.

Egyebek mellett szorgalmaznák az intézményközi kapcsolatok erősítését, valamint a kutatás/felsőoktatás és az üzleti élet együttműködését, a már meglévő kutatási kapacitásokra építve a tudástranszferek és a stratégiai partnerségek támogatását, illetve a nemzeti határokon átnyúló kapcsolatépítések, együttműködések és tapasztalatcserék ösztönzését.

Fejleszteni kell a digitális készségeket

Bár Magyarországon 2021-re megfelelő lesz a nagy sebességű, széles sávú lefedettség, az információs és kommunikációs technológiák (ikt) alkalmazása, valamint az adatvezérelt technológiák használata tekintetében az ország továbbra is az alacsony teljesítményt nyújtó tagállamok közé tartozik. A bizottság szerint ezért az olyan beruházásoknak kellene prioritást élvezniük a digitalizáció terén, mint az ikt felhasználásának növelése a kis- és középvállalkozások (kkv) körében, beleértve az infrastruktúrák és szolgáltatások támogatását a területi különbségek figyelembevételével, vagy a lakosság és a vállalkozások digitális készségeinek fejlesztése.

Kkv-k versenyképessége

A magyarországi kkv-k termelékenysége és innovációs tevékenysége alacsony, ami akadályozza bekapcsolódásukat a globális értékláncokba. Ezért az EB a kkv-k növekedésének és versenyképességének javítása érdekében azt javasolja, hogy a kormány az uniós források elköltésekor kezelje kiemelten a termelékenységet és a gazdaság hozzáadott értékének növelésére irányuló projekteket például az innovatív cégek számának növelése révén, illetve - hogy a globális értékláncokban előrébb tudjanak lépni - támogassák a vállalatoknak az új technológia alkalmazását lehetővé tevő kapacitásberuházásait. Emellett ösztönözzék a vállalkozói környezetet, a start-upok, növekvő vállalkozások, akcelerátorok létrehozását, fejlesszenek ki új üzleti modelleket a kkv-k számára.

A bizottság szerint a kkv-k nemzetközivé válása révén növelhetnék azok versenyképességét például ipari és kutatásorientált nemzetközi klaszterekben való részvétellel, illetve a kelet-közép-európai, valamint a Duna Stratégiában részt vevő országokkal való együttműködéssel is.

Magyarország termelékenységének egyik gátja a humántőke, ezért a bizottság szerint prioritásként kellene kezelni az intelligens szakosodáshoz, ipari átalakuláshoz szükségek készségek, valamint a vállalkozói léthez szükséges készségek fejlesztését. A készségfejlesztéseket pedig az üzleti igényekhez kellene alakítani.

2. szakpolitikai célkitűzés: alacsony szén-dioxid-kibocsátású és zöldebb Európa

Magyarország gazdasága viszonylag energiaigényes, az energiahatékonyság éppolyan fontos, mint a megújuló energiaforrások részarányának növelése. A bizottság szerint ezért az uniós pénzek felhasználásakor magas prioritást kellene élveznie az olyan projekteknek, amelyek

  • a lakóépületek energiafogyasztásának csökkentésére, valamint a kkv-k energiahatékonyságának javítására,
  • a középületek és távfűtési hálózatok energiahatékonyságának javítására,
  • az épületek energiahatékonysági felújításával párhuzamosan a fosszilis tüzelésű kazánok felváltására megújuló energián vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforráson alapuló létesítményekre

irányulnak. A bizottság a fűtés és hűtés terén a megújuló energiaforrásokra való átállás támogatását többek között az EU Duna Régió Stratégia keretében indított közös, geotermikus energiára és biomasszára vonatkozó kezdeményezések keretében képzelné el.

Mivel Magyarországon a legfőbb természetikatasztrófa-kockázatot a Duna és Tisza menti áradások, valamint az aszályok jelentik, ezért az uniós források elköltésében prioritást kellene éleveznie az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, kockázatmegelőzésre és a katasztrófákkal szembeni ellenállóképesség előmozdítására irányuló projekteknek. Ebben a bizottság a transznacionális együttműködés fokozását, legjobb gyakorlatok megosztását és a harmonizált adatrendszerek kifejlesztését is érti.

Vízforrások védelme, hulladékgazdálkodás

Magyarországon továbbra is szükség van a vízforrások védelmére, és még mindig magasak a szivárgással kapcsolatos veszteségek is, ezért a bizottság a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítását is kiemelt prioritásként említi. Ezen egyebek mellett érti a köztereken és a sebezhető és marginalizált csoportok számára az ivóvíz hozzáférésének javítását, valamint  a vízkészletek védelmét is.

Magyarországon a hulladékgazdálkodás továbbra sem hatékony, így fontos uniós célok teljesítése is nehézségekbe ütközik a bizottság szerint. Ezért az uniós források elköltésébe prioritást kellene adni egyebek mellett a hulladékkeletkezés megelőzésének, az újrahasznosításnak és -feldolgozásnak, valamint a szelektív hulladékgyűjtési rendszerek bővítésének, illetve az újrafeldolgozott anyagok használatának ösztönzésének.

A természeti örökségek megőrzése és a levegő minőségének javítása

Magyarországnak további erőfeszítéseket kellene tennie a természeti örökségének megőrzése és a levegő minőségének javítására, ezért az uniós források elköltésénél prioritásként kellene kezelni a levegőminőség, valamint a kapcsolódó monitoring és modellezés javítását, illetve a biológiai sokféleség és a Natura 2000 hálózat támogatását a városi területeken.

3. szakpolitikai célkitűzés: összekapcsoltabb Európa

Hiányosságok mutatkoznak a közlekedési infrastruktúrában is. Az EU a "fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, intelligens, intermodális transzeurópai közlekedési hálózatok kialakítását, illetve a transzeurópai közlekedési hálózatok jobb elérhetőségét, a nemzeti, regionális és határokon átnyúló mobilitás" fejlesztését támogatná. Ezek között értendő egyebek mellett a Duna hajózhatóságának fejlesztése, közúti közlekedés biztonsága, összekapcsolt, környezetbarátabb közlekedési rendszer megteremtése.

4. szakpolitikai célkitűzés: szociálisabb Európa

A bizottság szerint Magyarország fejlődésének előmozdítása szempontjából kulcsfontosságúak a lemaradó térségeket és a hátrányos helyzetű csoportokat célzó foglalkoztatási, szociális, oktatási és egészségügyi beruházások, beleértve az infrastruktúra fejlesztését is. A brüsszeli testület szerint az uniós források elköltésénél prioritások között kellene szerepelnie az aktív és megelőző jellegű munkaerő-piaci intézkedések támogatásának - például személyre szabott szolgáltatásoknak, a szükséges készségek előrejelzésnek, más szolgáltatásokkal való koordinációnak, az inaktívak munkaerő-piaci ösztönzésének. Emellett a bizottság szorgalmazza a kétoldalú szociális párbeszéd elősegítését, erősítését.

A bizottság szerint a prioritások között kellene szerepelnie a nők munkaerő-piaci részvételének, valamint a munka-magánélet jobb egyensúlyának előmozdítására irányuló projekteknek (egyebek mellett a megfizethető, fenntartható és minőségi gyermekgondozáshoz való hozzáférés előmozdítása).

Minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés

Magas prioritásként kezelné a bizottság az oktatás és a képzés minőségének és munkaerő-piaci relevanciájára, valamint az oktatáshoz és a képzéshez való egyenlő hozzáférés javítására irányuló projekteket. Emellett a marginalizálódott közösségek integrációjának előmozdítása és az anyagi nélkülözés kezelését is prioritásként kellene kezelni. Ezek között a bizottság a hátrányos helyzetű járásokban a szociális és oktatási intézkedések kidolgozását javasolja, a lakhatással kapcsolatos kirekesztés kezelését, a lerobbant városi és vidéki területek rehabilitációját, a marginalizálódott közösségekkel - például romákkal - szembeni megkülönböztetés leküzdésére irányuló intézkedések kidolgozását, a fogyatékkal élők számára nyújtott szolgáltatások javítását, a közintézmények akadálymentesítését tartaná fontosnak.

A népesség egészségi állapotának javítása érdekében a bizottság prioritásként kezelné a megfizethető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítását, az egyenlőtlenségek megszüntetését - különösen a hátrányos helyzetű járásokban -, az infrastruktúra biztosítását, a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés támogatását.

5. Szakpolitikai célkitűzés: a polgárokhoz közelebb álló Európa

Ezen a téren a bizottság prioritásként kezelné a kiválasztott funkcionális városi területek - egyetemi, innovációs, tudományos és technológiai központok - beruházásait, valamint a sajátos városi kihívások kezelését a helyi szükségletek alapján. A bizottság szerint jobban kellene támogatni a kis- és közepes méretű városok esetében a többközpontú fejlődést, valamint a város és vidék közötti kapcsolatokat az elnéptelenedés megakadályozása, valamint a munkahelyek, az infrastruktúra és a szolgáltatások hozzáférhetőségének javítása érdekében.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

hedviga, 2019.03.06 19:56

...Lesz vagy még egy-két milliárdos ebben az országban, aztán szerintem más nem fog történni, sajnos.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hedviga, 2019.03.06 19:52

Nem az a lényeg, hogy mire adja, hanem az, hogy kiknek adja ezt a mérhetetlenül sok pénzt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Panzerkraftwagen_Drei, 2019.03.06 19:27

"Erre adna pénzt az EU"

Helyesen: erre osztogatnák az európai adófizetők pénzét, köztük a mienket, a brüsszeli bohócok. Mutyikalandparkokra, betonförmedvényekre, gátlástalan, esztelen fairtásra "parkfelújítás" jelszóval és hasonló eszement marhaságokra. Inkább ne osztogassátok a pénzünket, brüsszeli bohócok, pont elég nekünk EGY mutyibandát eltartani.

Ki az EU-ból!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html