Érik az újabb pofon Magyarországnak?

Brüsszel aggódik a magyar kormány költekezése miatt: túl gyorsan szórja a pénzt, nem képez tartalékokat, így védtelen maradhat egy válság kitörésekor, nem beszélve arról, hogy költségvetési politikája jelenleg nincs is összhangban bizonyos uniós szabályokkal - derült ki egy az Európai Bizottság által szervezett háttérbeszélgetésen.
Szabó Zsuzsanna, 2018. szeptember 21. péntek, 07:08
Fotó: Napi.hu

A problémákat fokozhatja, hogy az elszállt hiányt a beérkező uniós források mérsékelhetnék, ám ebben is lehetnek csúszások. Magyarország számára a problémák orvoslására már ajánlásokat is megfogalmazott az Európai Tanács, ám ebben egyelőre nincs érdemi előrelépés. A bizottság mellett a Költségvetési Tanács is aggodalmainak adott hangot.

Az Európai Tanács 2018. június 18-án ajánlásokat fogalmazott meg Magyarország számára, mivel a magyar központi költségvetési politika a 2017. évi adatok alapján nincs összhangban bizonyos uniós szabályokkal. Az ajánlások végrehajtásának nyomon követése érdekében az Európai Bizottság költségvetési tényfeltáró látogatást tett szeptember 18-19-én Budapesten. A látogatás során az Európai Bizottság képviselői a magyar hatóságok és érdekképviseleti szervezetek tagjaival találkoztak.

Magyarország azért kezd megint a figyelem középpontjába kerülni, mert az ország költségvetési egyenlege tartósan és jelentősen eltér a középtávú költségvetési hiánycéltól (MTO), amelyben ráadásul nem is történt javulás. (Ennek az eljárásnak a vége lehet egyébként a túlzottdeficit-eljárás, amelyből Magyarország 2011-ben került ki.)

A Stabilitási és Növekedési Paktum kiigazítási mátrixa alapján az országnak ahhoz, hogy a középtávú költségvetési célhoz közeledjen, 2018-ban az EB a 2018-as tavaszi előrejelzésében foglalt alapforgatókönyvéhez képest a GDP 1,5 százalékának megfelelő strukturális költségvetési kiigazítást kellene végrehajtania. Ez azonban jelentős terhet jelentene, ezért a testület beérné a GDP 1 százalékát kitevő (körülbelül 400 milliárd forint) minimális korrekcióval is. Varju László (DK), az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke - aki szintén találkozott a brüsszeli delegációval - szerint a bizottság ennek a háromnegyedét már ebben az évben javasolja lefaragni.

Ehhez az Európai Tanács még júniusban azt javasolta a magyar kormánynak, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2018-ban ne haladja meg a 2,8 százalékot, illetve hogy az összes rendkívüli bevételt a kormány használja fel a hiány csökkentésére.

Dinamikusan nő a gazdaság, de a hiány is magas

Bár a jelenlegi látogatás csak a tájékozódást szolgálta, és szankciót nem vonna maga után egy nem eurózónás tagállam esetében, a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai előírják, hogy az euróövezeten kívüli tagállamok költségvetési folyamatait is figyelnie kell a bizottságnak. Amennyiben azokban jelentős eltéréseket észlel, akkor figyelmeztetnie kell a tagállamot és rábírni, hogy legalább tegyen lépéseket egy olyan költségvetés kialakítására, amely ad mozgásteret az országnak abban az esetben, ha beütne egy krach.

Az Európai Bizottságnak most az a baja leginkább, hogy bár a magyar gazdaság dinamikusan nő, de a költségvetés is az egyik legnagyobb hiánnyal fut, illetve az ország adóssága is az egyik legmagasabb az EU-ban. Márpedig a brüsszeli testület szerint akkor kellene lépéseket tenni egy költségvetési puffer létrehozására, amikor a külső környezet is kedvező.

Európai Bizottsági források szerint az is aggasztó, hogy a kormány az állami beruházásokat túlságosan felpörgeti, a kormányzati tervek szerint a saját forrásból finanszírozott beruházásokat például jövőre 25 százalékkal akarja növelni a jelenlegi szinthez képest. Erre a bizottság szerint nincs szükség. Ennek is köszönhetően a jövő évben az állami beruházások aránya a GDP 7 százalékát fogja kitenni, ami történelmi csúcsot jelent. Ez nagyon magas aránynak számít, hiszen a fejlettebb uniós tagállamokban ez az arány mindössze a GDP 2-3 százalékára rúg. Ráadásul ennek jelentős részét uniós forrásból teszi. Az uniós pénzek elköltésének sebessége pedig felvetheti, hogy ezek a pénzek nem a megfelelő projektekre mennek el.

Nem beszélve arról, hogy mindezt kedvező gazdasági környezetben teszi, akkor, amikor egyébként is pörög a gazdaság, így a magánberuházásoktól szívja el a forrásokat - úgy, hogy közben az építőipar még kapacitáskorlátokkal is küzd. Ha pedig "jó időkben" elkölt minden forrást és nincs megfelelő költségvetési mozgástér, válságban a kormánynak szintén nem lesz más választása, mint visszafogni a beruházásokat, ami pont akkor történne, amikor a gazdaságnak legalább erre a segítségre szüksége lenne.

A magyar gazdaságban az Európai Bizottság is lassulást vár, de az ütem még így is a potenciális növekedés felett marad, azaz most még nem kell attól tartania a magyar kormánynak, hogy ismét túlzottdeficit-eljárás alá kerülne az ország. Sokkal inkább a költségvetési puffer hiánya jelenleg az aggasztó, illetve az, hogy az uniós források gyorsított felhasználásával és azok eltűnésével hirtelen visszaesés is jöhet - vélekedett az uniós forrás.

Nemcsak Brüsszel aggódik

Az államháztartási hiánycél teljesíthetősége miatt azonban a Költségvetési Tanács (KT) is aggódik: a pénzforgalmi hiánycél teljesülését a testület szerint ugyanis jelentős kockázatok övezik. Ez a cél csak akkor teljesülhetne, ha a második félévben felgyorsulna az uniós források beérkezése és a kiadásoknál nagyobb lenne a pénzügyi kontroll.

A Pénzügyminisztérium adatai szerint az államháztartás pénzforgalmi hiánya az első nyolc hónapban 1646 milliárd forintra emelkedett, jóval meghaladva ezzel az éves 1361 milliárdos idei költségvetési célt. Az augusztus végi állapotok szerint az uniós pályázatokra a kormány 1388 milliárd forintot fizetett ki, amiből Brüsszel csak 183 milliárd forintot térített meg eddig.

Márpedig csúszás lehet. Az Európai Bizottság (EB) egy magasrangú forrása szerint amellett, hogy Magyarország számlákat sem küld Brüsszelbe, amelyeket ki lehetne fizetni, a szabálytalanságokkal kapcsolatban is folyamatos párbeszéd folyik. Ezeket az ügyeket pedig elképzelhető, hogy idén nem is sikerül rendezni. Továbbá az is kérdéses, hogy bizonyos projekteket teljes mértékben lehet-e uniós forrásból finanszírozni.

A pénzforgalmi deficit megugrása azonban nemcsak annak a következménye, hogy Brüsszel teljesítésre fizet, azaz számlákat kellene Budapestnek küldenie, amit ezidáig nem tett meg, hanem azért - ahogy erre a Költségvetési Tanács is rámutatott - a minisztériumi költések elszállása is felelős. A tárcák ugyanis időarányosan jóval többet költöttek bérekre és saját költségekre.

Mindez a KT szerint az EB által is figyel eredményszemléletű hiány teljesítését - amit egyébként az uniós források kifizetésének elmaradása nem befolyásol - is veszélybe sodorhatja. Ahhoz ugyanis, hogy a kormány által eredetileg megszabott 2,4 százalékos GDP-arányos deficitcél teljesüljön a KT szerint is szükség van a kiadások erőteljes kézben tartására, különösen a költségvetési szervek esetében.

Az államadósság csökkenését ezek a folyamatok egyelőre csak annyiban érintik a KT szerint, hogy a magas pénzforgalmi hiány a kedvező gazdasági körülmények ellenére lassítják ezt a hatást. Ez a cél 2018 végére a konvergenciaprogram szerint a GDP 73,2 százaléka. Vagyis a mutató az alaptörvényben és a stabilitási törvényben meghatározottaknak, illetve az uniós szabályban megszabott úgynevezett 1/20-os szabálynak is eleget fog tenni. (Utóbbi azt jelenti, hogy az államadósság GDP-arányos rátájának évente, három év átlagában, a 60 százalék feletti rész 1/20 részével csökkennie kell.)

Lépni fog-e a kormány?

A magyar kormánynak 2018. október 15-ig kell jelenésben beszámolnia a tanácsnak, hogy az ajánlás végrehajtása érdekében milyen intézkedéseket kíván foganatosítani. Uniós források szerint a magyar kormány álláspontja egyelőre az, hogy nincs szükség változtatásokra. A magyar kabinet ugyanis úgy véli, hogy a jelenlegi problémákat "kinövi az ország", miután dinamikus a magyar gazdasági növekedés és az is marad a jövő évben.

Ennek fényében pedig úgy tűnik, elegendőnek vélik az olyan lépéseket, mint például az adóbeszedés javítását, vagy a közszféra kiadásainak visszább fogását, illetve a már szeptemberben meglépett uniós előlegeket érintő szigorítást, melynek értelmében a nyertes projektgazdák lényegesen kevesebb előleget kaphatnak a kormánytól.

Bár elképzelhető, hogy a magyar kormány mégis tesz lépéseket és nem csak egy üres lapot fog visszaküldeni a foganatosítani kívánt intézkedésekről a tanácsnak, egyelőre ott tartunk, hogy lényegi lépések nem történtek - jegyezte meg az uniós forrás.

Képünk forrása: Pixabay

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megalodon, 2018.09.22 11:14

Tehát hiányzik az az ezer milliárd amit Brüsszel nem fizetett ki, nomeg az eszement idióta költekezés sem fenntartható egy a kisértetiesen a bokros csomagra emlékeztető megszoritáskupaccal ( mondjuk a cafeteria megszüntetése például egy szép példája a kétségbeesett intézkedéseknek a költségvetés rendbehozatalára)

Nam mindgy majd elmigránsozgatnak pár évig még problémamegoldás helyett, , mert a hülyeséget azt kajálja a vidékl echo tv.-n felhizlalt választó
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matura, 2018.09.22 08:52

Ugyanaz a medgyessy féle választási böszmeség, hogy beléptettük az országot az EU-ba, jönnek a korlátlan pénzek, osztogathatunk, csakhogy biztosan meg legyen a választás, most meg gyorsan lopjuk el az elérhető EU-s pénzeket, biztos ami biztos, még a növekedés is felfut, igyunk a medve bőrére, költsünk mindent a lakosság fizet ugyis, végén megjön az óriási pofára esés.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Warlock, 2018.09.22 08:15

@krax-: "hogy a jelenlegi helyzetben nem lenne képes az ország átvészelni egy pénzügyi sokkot!"

Az egyetlen értelmes gondolatod... Kár hogy nem magadtól jutott ez sem eszedbe...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krax-, 2018.09.22 00:55

@Borisz1106: "Az alkudozások folynak. De ha feltesszük, hogy mindkettő meg az egyéb problémás kisebb projektek finanszírozását visszakéri Brüsszel (kb. 100 milliárd Ft) még az is lepkefing. Ez nem borítja fel az államadósságot! Szóval nem kell aggódnod :-)"

Én nem is aggódom, majd aggódjanak azok, akik felakarják markolni az EU-s pénzeket! :)
Itt szerintem jóval többről van szó, mint egyszerű csúszásról, mert szerintem az adófizetők felhördülései miatt az EU komoly nyomás alatt van, és éppen most keresik a jogi megoldás módját, hogy hogyan lehet visszatartani teljes mértékben a Magyar kifizetéseket!
Elég beszédes a minapi látogatás, és figyelmeztetés az EU részéről a hiánnyal kapcsolatban, hogy a jelenlegi helyzetben nem lenne képes az ország átvészelni egy pénzügyi sokkot!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Czirok_a_gasztroblogger, 2018.09.22 00:54

@Borisz1106: "mivel jövő évben nem kell kibocsátani annyi állampapírt."

Ja, te már csak tudod hogy mennyi állampapirost kell kibocsáani jövőre, Móricka...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html