Még évekig folytatódhat a szabad pénzszórás

Míg korábban tizedszázalékokról is viták folytak az Európai Unióban, ha a költségvetési fegyelemről volt szó, a szigort az Európai Bizottság egyből elengedte, amint érezni lehetett, hogy milyen súlyos gazdasági következményei lesznek a koronavírus járványnak. A Napi.hu megkérdezte a bizottságot, hogy mikor térhet vissza a korábbi keretrendszer, ha ez egyáltalán lehetséges.
Rácz Gergő, 2021. január 10. vasárnap, 08:08
Fotó: Reuters

Az első intézkedések között döntött úgy az Európai Bizottság (EB) tavaly márciusban, hogy eltekint a szigorú költségvetési szabályok betartatásától, hogy a tagállamoknak mozgásteret adjon a Covid-19 által okozott válság minél hatékonyabb kezeléséhez.

Így egyszercsak nem volt kőbe vésve a legfeljebb 3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány és az államadósság szisztematikus csökkenése. Míg korábban túlzottdeficit-eljárást (edp) kapott a nyakába a tagállam ha túllépte a mágikus 3 százalékot és nem tudta visszaszorítani a költését, ehhez képest most akkora a válság, hogy ennek többszörösét is eltűri a EB, ha ezzel tompítani lehet a katasztrofális gazdasági hatásokat.

A bizottság saját előrejelzése szerint csak az eurozónában a 2019-es 0,6 százalékos szintről, idén 8,8 százalékra emelkedik a GDP-arányos hiány, és még 2022-ben is 4,7 százalékot jósol az őszi előrejelzés, vagyis még akkor is távol lesz a régi küszöbszint.

Magyarország nem sokkal a 2004-es csatlakozása után edp alá került, amiből 2013-ban sikerült kikerülni. Azóta a gazdasági kormányzat szigorúan figyelt arra, hogy a hiány ne lépjen túl az unió által meghatározott határon, és ebbe még néha év végi pénzszórás is belefért. Ehhez képest idén nálunk is 9 százalék körüli lesz a hiány, és jövőre is 6,5 százalékkal számol az Orbán-kormány, miközben 80 százalékra ugrik a korábban trendszerűen, 2019 végére 65 százalék körülire csökkenő államadósság.

Erre mondta a napokban az Indexnek Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy elveszítjük idén mindazt az eredményt, amit az elmúlt években felépített a gazdaság.

Meddig tarthat?

Ameddig csak kell

- válaszolta a Napi.hu kérdésére egy bizottsági szóvivő. Ami biztos, és erről már a tagállamok pénzügyminisztereivel is megvolt a szükséges egyeztetés, hogy 2021-ben még biztosan nem szól bele az EU abba, hogy milyen költségvetési eszközökkel tudják ismét helyreállítani a gazdasági helyzetüket a tagállamok.

A bizottság lapunknak adott tájékoztatása szerint éberen figyelni fogja a tagállamok költségvetési intézkedéseit és azok létjogosultságát. Ezzel együtt a 2022-re vonatkozó költségvetési iránymutatásról idén tavasszal kezdődhetnek el az egyeztetések, ebből arra lehet következtetni, hogy még 2022-ben sem lesz megkötés, hogy milyen költségvetési hiány mellett hajtják végre az uniós országok a munkahelymegőrző és gazdaságtámogató programjaikat, és alapozzák meg a fenntarthatóságát a költségvetéseiknek.

Erről döntés ugyan még nincs, de mivel nem életszerű, hogy az évi 6-7 százalékos hiányt egyik évről a másikra leszorítsa egy ország 3 százalék alá, minden bizonnyal egy több évig elhúzódó, folyamatos hiánycsökkentő keretrendszerben egyeznek majd ki az uniós pénzügyminiszterek és a bizottság.

Más világ lesz

Miután pedig túllendül az európai gazdaság a koronavírus-járvány hatásain, minden bizonnyal a visszatérő költségvetési fegyelem is más lesz, mint azelőtt. Erről még korai konkrétumokban gondolkodni, de a lapunknak nyilatkozó bizottsági szóvivő szavaiból az derül ki, hogy ezzel az uniós vezetés már most is tisztában van.

A járvány ugyanis lényegében alakította át az EU költségvetési szabályozásáról szóló vitát, alapjaikban módosultak a szempontok. Ebbe beletartoznak a magasabb adósságszintek, a bizonytalan gazdasági környezet, a visszafogottabb növekedés és kamatkörnyezet, csakúgy, mint az új európai gazdasági eszközöknek a jövőbeni szerepe.

A kérdéskör a válságra való tekintettel év elején ideiglenesen lekerült a napirendről, hogy mikor nyílhatnak újra a tárgyalások, az a gazdasági fejlemények függvénye.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

europeer, 2021.01.10 12:51

Túl nagy a hasonlóság a politika, az egyház és a piramisjáték, az MLM között.
Az EU is néha úgy néz ki, mintha azért hozták volna létre, mert a politikusok már nem tudtak több pénzt leszedni megindokolható módon.
Az EU-val új lehetőségek nyíltak, újabb pozíciók jöttek létre, vagyis tudták emelni a törvényes pénzszerzési lehetőséget.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html