Mennyire gazdag az átlag magyar? Meghökkentő új adatok láttak napvilágot

Egy átlagos magyar háztartás éves jövedelmének mintegy 10 százalékát tudja félrerakni az Eurostat adatai szerint. Megnéztük, hogy uniós összehasonlításban mire elég ez.
Dzindzisz Sztefan, 2018. szeptember 2. vasárnap, 09:08
Fotó: Napi.hu

Egy ország lakosságának vagyoni helyzetét jól megmutatja, hogy a háztartások mekkora megtakarítási képességgel rendelkeznek.

Az unióban ez az arány jellemzően 10 százalék felett volt, azaz a családok az éves bevételüknek ekkora részét tudnák félretenni. Az Eurostat 2000-től rendelkezik erre vonatkozó adatokkal, ekkor átlagosan 11,7 százaléknyi bér került a bankba illetve a párnacihába.

Az utána következő években nagyjából tartották ezt az arányt az uniós háztartások, egyetlen valamennyire kiemelkedő év volt, mégpedig a 2009-es 13 százalékkal. Azaz úgy tűnik, hogy a válság beütésével egyre többen gondolták úgy, hogy nem szabad felélni minden tartalékot, amit csak lehet, félre kell rakni.

Azóta ismét visszaesett a megtakarítások mértéke, így 2016-ban már csak 10,8 százalékot mért az uniós statisztikai hivatal. Ebben az évben egyébként a legnagyobb megtakarítók a luxemburgiak voltak, akik jövedelmük ötödét félre tudták rakni. Nem voltak sokkal lemaradva a svédek (19 százalék) és a németek (17 százalék) sem, míg a másik végletet Ciprus jelentette, ahol nemhogy megtakarítani nem tudtak, de 2 százalékkal csökkent is a vagyon, míg Litvániában nem tudtak félrerakni, Lett- és Lengyelországban pedig alig valamicskét. A ciprusiak egyébként már negyedik éve vannak mínuszban, azaz folyamatosan élik fel a tartalékaikat az ottani családok.

A hosszú távú magyar adatok nézve azt látjuk, hogy 2000-ben a magyar háztartások éves jövedelmüknek a 10,77 százalékát tudták félrerakni, ami egy év múlva már 11,27 százalékon állt. Ezzel el is értük a csúcsot, amit azóta sem sikerült elérni, sőt, 2003-ban például 6,86 százalékon állt a mutató.

A válság előtt, 2005-2006-ban ismét sikerült 10 százalék fölé kapaszkodni, ám 2009 óta hazánk beragadt a 9 és 10 százalék közötti tartományba. Ebből csak két év volt kivétel: 2012 a maga 8,24 százalékával és 2014, amikor 10,89 százalékos megtakarítási arányt mért az Eurostat.

A több jövedelem nem jelent több megtakarítást

Érdekesség, hogy az arányok úgy nem változtak jelentősen, hogy például 2000 és 2009 között 16 százalékkal emelkedett az uniós háztartások bevétele. A válság persze itt is megmutatkozott, így a következő négy évben 3 százalékos visszaesést mértek, ám ezt bőven kompenzálta, hogy az azóta eltelt időszakban (2013 és 2016 között) ismét növekedett a bevétel, mégpedig 5 százalékkal.

Mindez azt is jelenti, hogy 2000 és 2016 között hiába nőtt összességében 18 százalékkal a háztartások bevétele, a megtakarítási arány 11,7 százalékról 10,8 százalékra esett.

Érdekes ebből a szempontból utánajárni a magyar adatoknak: ahogy az ábránkon is jól látszik, 2006-ig bőven az uniós átlag felett gyarapodtak évről évre a magyar háztartások, akkor azonban megtört a lendület és 2007-ben már mínusz 3,7 százalékot tudtak csak felmutatni a magyar családok, azaz csökkent a bevételük, miközben uniós társaiké 1,7 százalékkal gyarapodott.

A négy éves magyar visszaesés 2011-ben egy pillanatra megtört, hogy utána ismét bezuhanjon, majd a mélypontról 2013 óta sikerült ismét növekedni. Ez az emelkedés az uniós átlag feletti, ám nem szabad elfelejteni, hogy alacsony bázisról könnyebb növekedni, mint a magasról.

Bár a magyar 4 százalékos mínusz a háztartások éves bevételében durvának tűnik 2009-ben, a görögök ennél jóval nagyobb 11,3 százalékos esést produkáltak 2010-ben. Sőt, a mediterrán ország lakói csak 2014-ben örülhettek gyarapodásnak, addig és azóta mínuszban áll a mutató.

Mindez forintban

A fenti számok csak a százalékos változásokat mutatják, ám az MNB-nek szerencsére ennél pontosabb és frissebb adatai is vannak. Eszerint az idei első fél évben csaknem 1300 milliárd forintot takarítottak meg a háztartások, ebből a második negyedévre bő 800 milliárd jutott.

Mindez azt is jelenti, hogy a háztartások pénzügyi vagyona sosem látott magasságokba, 49 934,8 milliárd forintra emelkedett. Egy gyors számolással kiderül: mivel a KSH 2018. január elsején 9 778 371 magyarországi lakost mért, ezért ez azt jelenti, hogy átlagosan minden magyar 5 106 658 forintnyi megtakarítással rendelkezik.

A 49 934,8 milliárd forintból egyébként 4633 milliárd volt a készpénz és 806 milliárdot tartottak tőzsdei részvényben. Mindez azt is jelenti, hogy az idei első negyedévhez képest 300 milliárd forinttal nőtt a készpénzvagyon, míg 2016 elejéhez képest mintegy 1100 milliárddal.

A fejlődést jól jelzi, hogy 2005-ben még csak 20 528 milliárd forint volt a háztartások pénzügyi vagyona, ez azóta több mint a duplájára nőtt. A növekedés azóta a jegybank adatai szerint egyébként töretlen a válság is csak lassítani tudta a gyarapodást.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

atombandi, 2018.09.03 13:03

@matyi2010:
hmhm, egyet kell ertsek. emberi minosegtol fugg a megtakaritasi lehetoseg, nemcsak bevetelfuggo. mas kerdes, hogy aki megtakarit, az lemarad a kinek van nagyobb fasza versenyben, de amig magyarorszagon pl a samsung adja el a legtobb telefont, addig nincs nagy baj, pedig vannak gyartok, akik fele annyiert is gyartanak telefont. hogy ugy mondjam, boven van tere sporolasnak, csak a tobbseg nem el vele...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Kiss.tamas@kissti.hu, 2018.09.02 15:41

Kétes értékü statisztika amikpr nincs létminimum kimutatás. Fogalmuk sincs a fogyasztásról, még a jövedelmek alakulása is kétes. Statisztika szerint a külföldi jövedelmet bele számítják, de a külföldi fogyasztást nem.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matyi2010, 2018.09.02 14:31

laci_52, 2018. szeptember 2., vasárnap 13:51
Érdekes, hogy a lakosság egyharmada él egyik napról a másikra és egy fillért se tud megtakarítani.
Nagyjából ennyien költik jövedelmük több mint 10%-át cigarettára és ennyien alkoholra. És ugyanennyi tanulatlan ember van, a piacon használható szakma nélkül...
Ha a 3 fő kockázatból 2 összejön valakinél, az egyenlő a szegénységgel.
Nem csak Magyarországon, a világon bárhol...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2018.09.02 13:51

Ez az 5 milliós átlag semmit sem mond, hiszen úgy jött ki, hogy beszámolták a kőgazdagok 100 milliós megtakarításait is. Eközben a magyarok legalább egyharmada hónapról hónapra él és egy fillért sem tud megtakarítani, vidéken sokukat még ma is az uzsorások tarják a markukban.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kanri, 2018.09.02 13:11

Volt már hasonló hangulatkeltő cikk itt. Szerintem a magyarok többsége még mindíg keresi otthon azt az 5 milláját, de nem leli. Vegyék már ki ezekből a kimutatásokból a fideszes tolvajok pénzét és rögtön megjelenik majd az igaz valóság.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html