Le kell vonni a 2007 és 2013 közötti támogatási időszak tapasztalatait, ahhoz, hogy Magyarország 2014 és 2020 között hatékonyabban tudja felhasználni a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat - ismerte el Cséfalvay.

Az ÁSZ jelentése szerint a támogatási rendszer széttagolt, a pénzek felhasználása pedig nem hatékony.  A 2007-től uniós finanszírozással megvalósuló, kormányzati döntésen alapuló beruházási projektek ellenőrzése során az ÁSZ a hazai igényeket és erőforrásokat összehangoló középtávú fejlesztési terv hiányára hívta fel a figyelmet - ismertette Domokos László. A részben uniós forrásból megvalósult munkahelyteremtési programok ellenőrzésekor kiderült, hogy 2004 és 2010 között a támogatási rendszer széttagolt és nehezen átlátható volt, a támogatási programok céljait, forrásait és intézményrendszerét pedig nem hangolták össze. A Számvevőszéknek hasonló tapasztalatai voltak a vidékfejlesztési támogatások, valamint a 2011. évi zárszámadás ellenőrzése kapcsán is - tette hozzá az ÁSZ elnöke.

Rövidesen véglegessé válik az a nagyságrend, amelyet Magyarország felhasználhat a strukturális alapokból és a kohéziós alapból - emlékeztetett Cséfalvay. A kormány 2012 decemberében határozta meg a 2014 és 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével, illetve az intézményrendszer kialakításával kapcsolatos feladatokat. Fontos változás, hogy a 2014-2020-as tervezési időszakban az irányító hatóságok az illetékes minisztériumokhoz kerülnek. Ugyancsak fontos változás, hogy a következő tervezési időszakban - szemben a jelenlegi kevesebb, mint egyötödnyi részesedéssel - az összes elérhető uniós forrás 60 százalékátát közvetlenül gazdaságfejlesztésre kell fordítani. Az államtitkár szerint ez elősegítheti azt, hogy Magyarország az évtized második felében gyorsabb növekedési pályára álljon és versenyképessége erősödjön.