EU-s eljárások sora indulhat Magyarországgal szemben

Uniós eljárások sorát indíthatják el a Magyarországon működő, külföldi tulajdonú hulladékgazdálkodási cégek az új magyar törvény miatt, miután három területen is szemben az alap szabadságjogokkal. A szabályozás miatt a külföldi tulajdonú vállalkozások is tulajdonviszonyaik módosítására kényszerülnek - mutat rá egy nemzetközi ügyvédi iroda jogásza.
NAPI, 2012. november 5. hétfő, 10:50
Fotó: Napi.hu

A jövő év január elsején életbe lépő törvény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyek kiadását teljesen új alapokra helyezi. Csak olyan cégek kaphatnak engedélyt, amelyekben legalább 50 százalék plusz egy szavazattal a köztulajdonos rendelkezik, és a cég ügyvezetés, felügyelőbizottság többségét is meghatározhatja. Ez az eddig javarészt többségi magántulajdonban működő cégek önállóságának megszűntetését jelenti, ráadásul az új köztulajdonos számára semmilyen minimum vételárat nem jelöl ki a törvény a megszerzett tulajdonrész ellenértékeként.

Az uniós alapszabadságokkal a magyar törvénytervezet három területen is szembe megy - véli Torsten Braner, a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda jogásza. Ezek a letelepedési jog korlátozásának tilalma, a szolgáltatásnyújtás szabadsága, valamint a tőkemozgás szabadsága. Ugyanakkor az Európai Bíróság joggyakorlata közérdeken alapuló kényszerítő indok esetén lehetővé tesz az alapjogokkal ellentétes irányú szabályozásokat. A hulladéktörvény esetében ez a "környezet és a városi környezet védelme" lehet, viszont ezt a magyar kormányzatnak megnyugtatóan alá kellene támasztania - teszi hozzá a jogász.

A Szolgáltatási irányelv többek között csak akkor engedi meg a tulajdonlásra vonatkozó nemzeti szabályokat, amennyiben azok arányosak. Ezzel kapcsolatban az Európai Bíróság különös hangsúlyt fektet az átmeneti szabályokra, amelyek a magyar törvénytervezet esetében igencsak rövidek. Ráadásul a 2014. január 1-jétől teljes egészében nonprofit tevékenységgé teszi a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, ami az osztalék-kifizetési lehetőséget is megszűnteti, teljesen ellehetetlenítve ezáltal a magánberuházások megtérülését hazánkban.

A közösségi jognak való megfelelés mellett további gyakorlati kérdések is felmerülnek a törvénytervezet kapcsán. A közösségi jogász úgy véli, fontos lefektetni, hogy egy nonprofit alapon működő hulladékkezelési rendszerben ki és milyen módon finanszírozza a szükséges beruházásokat. Valamint az sem mellékes, hogy a megfelelő szolgáltatási színvonal hogyan egyeztethető össze a lehető legalacsonyabb díjakat célzó állami hulladékkezelési rendszer működésével. A köztársasági elnök által visszaküldött tervezet ezek egyikére sem vázol fel megnyugtató szabályozási környezetet Braner szerint.

HOZZÁSZÓLÁSOK