Euró-tízmillliárdok az ablakban - A magyar fiataloknak még csak az ígérgetés jutott

Az új uniós többéves költségvetésben már rendelkezésre áll az a külön, hatmilliárd eurós alap, amelyből fiatalok foglalkoztatási helyzetét javító programokat lehet finanszírozni az Ifjúsági garanciaprogram keretében. Bár az erre elkülönített források a 2014-20-as időszakban nyíltak meg, egyes tagállamok már tavaly ősz óta aktívan költenek ilyen programokra. Nem így tesz Magyarország, amely még mindig nem állt elő konkrétumokkal.
Szabó Zsuzsanna, 2014. május 31. szombat, 09:04
Fotó: Reuters

Magyarország számára a következő hét évben (a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban) 50 millió euró (15 milliárd forint) forrás áll rendelkezésére az EU idén megnyílt új alapjából az Ifjúsági garanciaprogram keretében arra, hogy azon régiókban, ahol a 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 25 százalék felett jár, az elhelyezkedést segítő célzott programokat indítson. A hét magyarországi régióból négy esik bele e kategóriába, azaz igényelhet(ne) pénzt ilyen programokra. A program keretében a konkrét eszközök kidolgozásában a tagállamok szabad kezet kaptak, a lehívható uniós forráshoz pedig minden tagállamnak saját forrásokat is hozzá kell tennie.

Az ifjúsági garancia koncepcióját 2013. februárjában fogadták el a tagállamok vezetői és született hozzá egy új, hatmilliárd eurós pénzalap. E forrás felét az Európai Szociális Alapból, a másik hárommilliárdot pedig új költségvetési elemként jelentkező "fiatalok foglalkoztatása" tételből kanyarította le az Európai Tanács. A rendszer szerint az Európai Szociális Alapból (ESZA) származó hárommilliárd eurós részt a munkanélküliségi arányoknak megfelelően osztják szét az érintett régiók között és függetlenül a kohéziós alapból származó pénzek összegétől állnak rendelkezésre, a források másik felére pedig pályázni lehet.

Az Ifjúsági garanciaprogramnak már idén januártól futnia kellene, ám eddig csak információfoszlányok alapján lehet sejteni, hogy nálunk is lesz ilyen. Pedig az uniós program kidolgozásában - Andor László foglalkoztatásért felelős uniós elmondása szerint - a magyar kormány is részt  vett. A programról egyelőre annyit lehet tudni - például Varga Mihály egy tavaly nyári, LMP-s országgyűlési képviselők írásbeli kérdésére adott válaszából -, hogy a garanciaprogram magyarországi bevezetése idén több lépcsőben, fokozatosan valósul meg. Egy tavaly őszi rendezvényen Komáromi Róbert, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatója pedig már biztosra vette, hogy hazánkban "egykapus" rendszer keretében működik majd a program, azaz az új eszközök is a munkaügyi központok kirendeltségein keresztül lesznek elérhetők január 1-től. Arról viszont akkor még nem tudott beszámolni, hogy pontosan milyen lehetőségekre pályázhatnak még a fiatalok, de szavai szerint a rendszer a jelenleg is ismert eszközöket alkalmazza majd: a különböző képzések, átképzések mellett gyakornoki programokon keresztül a járulékcsökkentéssel serkentő intézkedésekig.

Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára idén februárban még mindig csak tervekről beszélt. Elmondása szerint 2014-2020 közötti költségvetési időszakban Magyarország a foglalkoztatási célokra rendelkezésére álló 600 milliárd forint egyharmadát a 15-24 éves fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítására szeretné fordítani, és ezzel mintegy 150 ezer fiatal munkába állását segíti. Azt is hozzátette, hogy a forrásokat minél hamarabb és minél hatékonyabban szeretnék felhasználni, valamint a már meglévő - a kormány szerint bevált - eszközöket tovább erősítenék.

Ezen túlmenően azonban nem lehet többet tudni. A Napi.hu szeretett volna több konkrétumot megtudni a programról, - egyebek mellett például, hogy a "magyar modell" pontosan hogy is néz ki -, de a Nemzeti Munkaügyi Hivatal kérdéseinkkel átirányított a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, a gazdasági tárcához két hete elküldött kérdéseinkre pedig a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Munkanélküliség a 15-24 éves korosztály körében 2013-ban
RégióRáta (százalék)
Magyarország összesen
27,2
Közép-Magyarország25,9
Dunántúl összesen
22,0
Közép-Dunántúl23
Nyugat-Dunántúl21,5
Dél-Dunántúl21,3
Alföld és Észak összesen
31,9
Észak-Magyarország30,3
Észak-Alföld35,7
Dél-Alföld28,5
Forrás: Eurostat

Más tagállamok nem ülnek ölbe tett kézzel

Következő lépés
Berlin és Párizs után az állam- és kormányfők július elején Torinóban tanácskoznak a fiatalok munkaerő-piaci helyzetéről. Itt már Andor szerint nemcsak tervekről, hanem konkrét lépésekről, kezdeti eredményekről kell majd beszámolni.

A koncepció már nem csak papíron létezik, de tagállamonként meglehetősen változó, mikortól lehet majd látni némi eredményt. Egyes tagállamok már aktívan használják is ezeket a forrásokat - tudtuk meg Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztostól. A tavaly létrejött külön pénzeszközből (Youth Employment Initiative - YEI), amelyből a hétéves költségvetési időszak első két évében 6 milliárd eurót lehet elkölteni a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzésére - és amelyből Magyarország számára 50 millió euró kiegészító keret áll rendelkezésre -, már tavaly szeptember óta költhetnek a tagállamok, mivel a hazai forrásból történő kifizetést utólag is be lehet "hajtani" az EU-n. Azok között a tagállamok között, amelyek saját forrásból azonnal megkezdték a saját ifjúsági munkahely-teremtési programjaikat, - nem meglepő módon - ott találhatjuk Spanyolországot, Portugáliát vagy Franciaországot. (A 10 legmagasabb fiatalok körében mért munkanélküliséggel rendelkező régiók között az Eurostat adatai alapján tavaly öt spanyolországi, négy görögországi és egy franciaországi régió volt - a szerk.)

Andor szerint a cél ezzel az lenne, hogy a 25 év alattiak körében mért munkanélküliség gyorsabban csökkenjen, mint a teljes munkaerőre vonatkozó átlag, ami most valamivel 11 százalék alatt van az EU-ban, míg az ifjúsági munkanélküliségi ráta csaknem 23 százalék. Az utóbbinak láthatóan konvergálnia kell az elsőhöz a következő két-három évben - tette hozzá a magyar biztos.

A tervek szerint az Európai Bizottság nyomon követi, hogy az egyes országok miként vezetik be és milyen eredményességgel működtetik az ifjúsági garanciát. A források felhasználásának eredményességét az európai szemeszter keretén belül minden évben értékelik majd, és ahol szükségesnek látják, ott jelzik is, hogy min kellene javítani. A bizottságtól függetlenül a dublini munkaügyi elemzőközpont (European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions - Eurofound) is vizsgálja, összehasonlítja és értékeli a tagállami programokat. Ennek egyik célja, hogy ne kelljen többletforrást biztosítani olyan dologra, ami amúgy is megtörténne, például piaci folyamatoknak köszönhetően - jegyezte meg Andor.

A korai iskolaelhagyással foglalkozni kellene

A magyarországi helyzettel kapcsolatban a biztos kérdésünkre elmondta: kulcskérdés a korai iskolaelhagyással foglalkozni. Hazánkban a korai iskolaelhagyás egyre növekvő mértéket öltött az utóbbi években (a 2010-ben mért 10,5 százalék 2013-ban 11,9 százalékra emelkedett). Azzal, hogy a tankötelezettség szabályai megváltoztak, és a tanulók már 16 évesen kiléphetnek az oktatási rendszerből, megnőtt annak veszélye, hogy a 16-17 év körüli fiatalok elkallódnak. A biztos szerint különösen nagy veszélynek vannak kitéve a hátrányos helyzetű csoportok és kistérségek tanulói, akik nemcsak a minőségi és elérhető oktatást nem kapnak, hanem olykor még diszkriminációval is szembesülnek. A magyar kormány hirdetett meg programokat (ösztöndíjakat, szakkollégiumi programot) a hátrányos helyzetűeknek, ám Andor szerint ezek mértéke korlátozott és hatásosságuk mélyebb elemzése is szükséges.

A korai iskolaelhagyás jelentőségét jól mutatja a 2012-es PISA felmérés is, amely szerint Magyarország az alapkészségekben az EU átlaga alatt teljesít; ráadásul a diákok teljesítménye szorosan összefügg a társadalmi-gazdasági státusszal. Annak érdekében, hogy ezt a hátrányt a gyerekek le tudják küzdeni, a bizottság azt javasolja a magyar kormánynak, hogy tegyenek intézkedéseket a korai gyermekkori oktatás és nevelés fejlesztésére. E területen - például az óvodafejlesztésnél - nagyobb nyitottságot lát a bizottság, mint a korai iskolaelhagyás oldalán, ahol az eddig követett irányt felül kellene vizsgálni - fogalmazott az uniós biztos.

És a bizottsági vizsgálatok?

Arra a kérdésünkre, hogy az ifjúsági garancia forrásait mennyire érintik azok a bizottsági vizsgálatok, amelyek az új, uniós forrásokat kezelő intézményrendszeri átalakítások miatt zajlanak, Andor elmondta: az Európai Bizottság a partnerségi megállapodás és a 2014-2020-ra vonatkozó operatív programok elfogadása után folyósítani tudja majd a Magyarországnak járó forrásokat az új ifjúsági munkahely-teremtési alapból. Ennek feltétele, hogy az új magyar menedzsment- és kontrollrendszer megfeleljen a 2014-2020-as időszakra elfogadott uniós szabályoknak. Amikor néhány héttel ezelőtt a bizottság információt kért az átszervezés utáni magyar helyzetről, az még annak érdekében történt, hogy a 2007-2013-as programokat ne fenyegesse semmilyen veszély - tette hozzá Andor László.

Partnerségi megállapodás
A fejlesztési célokat és irányokat összefoglaló partnerségi megállapodást márciusban küldte el Magyarország az Európai Bizottságnak. A kormány eddig 8 programot véglegesített, a partnerségi megállapodásra Brüsszelből megérkezett első észrevételek pedig egyes operatív programoknál további módosításokat tesznek indokolttá - mondta Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára szerint az új Európai Bizottság az elsők között tudja majd a magyar programokat véglegesíteni, így az idén október közepén mind a 10 operatív programban megkezdődhetnek a pályázati kiírások.
Brüsszel elsőként Dánia partnerségi megállapodását fogadta el, amelyet a múlt héten a német, a lengyel és a görög követett. Az bizottság már mind a 28 tagállam partnerségi megállapodását megkapta, ezek elfogadása a következő három hónapban várható.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

jobbbajobbb, 2014.06.01 12:43

: magyaroknál 95 % végzi ek az általános iskolát ,90 % érettségizik ,a cigányoknál meg 10 % végzi el az általános iskolát ...,és 5 % -a érettségizik ... magyar fiatalok 95 % -a érettségizik , 25 % diplomás ...,a romáknál 5 % az érettségi , 0,5 %-a diplomás ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbbajobbb, 2014.06.01 12:42

@juliann: :Honnan tudod melyik a magyar ,melyik a roma ??


..név -kinézet -mentalitás ...,símán mindenki megmondja Magyarországon ...iskolai végzettség ...munkahely ...sok szempont van ...99 % -ban meg lehet mondani ..!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2014.05.31 20:56

@juliann: Jah!

jobbamarha aranyköpáseit fel se kell venni. Csak a propagandát fújja, aminek semmi alapja.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2014.05.31 20:54

@juliann: 4-5%, ami valahol 4.000 gyerek lehet.

Bár nem értem, hogy a szám mit mond önnek...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

juliann, 2014.05.31 19:31

@jobbbajobbb:
jobbbajobbb, 2014. május 31., szombat 14:58
@juliann: ...az előbb már írtam : magyaroknál 95 % végzi ek az általános iskolát ,90 % érettségizik ,a cigányoknál meg 10 % végzi el az általános iskolát ...,és 5 % -a érettségizik ...

Válasz:::Most írod .elötte nem írtad !!!

jobbajobb, 2014. május 31., szombat 11:52
@juliann: ..ezt nem tudom mire írtad ,de a magyar fiatalok 90 % -a érettségizik , 25 % diplomás ...,a romáknál 5 % az érettségi , 0,5 %-a diplomás ...

Kérdés:::Honnan tudod melyik a magyar ,melyik a roma ???
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html