Eurómilliókat bukhat Magyarország

Eurómilliókat vonzhat Magyarországra az űripar, ehhez azonban megfelelő állami stratégiára és támogatásra lenne szükség. Már minden környező országban létezik ilyen stratégia, nálunk még csak ígéret van a kormány részéről, hogy készül egy szakmai anyag, pedig az iparág támogatási igénye a kerekítési hibahatárt sem éri el nemzetgazdasági szinten, profittermelő képessége viszont ennél nagyságrendekkel nagyobb.
Leszák Tamás, 2011. május 18. szerda, 06:00

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A szektor hazai szereplői az akadémiai kutatóhelyek és a magántulajdonú űripari cégek. Az űripar a világon a legtöbb hozzáadott értéket termelő, leginkább profitábilis high-tech iparág, amely az országok versenyképességét is jelentősen elősegíti − mondta a Napi Gazdaságnak Solymosi János, a Bonn-Magyarország Kft. űrtechnológiai fejlesztésekért felelős igazgatója.

A mostani helyzet sanyarú az űripar szempontjából − fogalmazott Bárczy Pál, a Magyar Űripari Klaszter (MŰK) elnöke. A magyar állam gyakorlatilag semmilyen támogatást nem ad az iparágnak, annak ellenére, hogy az űrtechnika kiugrási pont lehet Magyarország számára. Magyarország az elmúlt évtizedekben az űrkutatásban jeleskedett, a valódi bevételt jelentő ipari fejlesztések területén kevésbé.

A kormánnyal hétfőn folytatott megbeszélések alapján készül egy szakmai anyag, amely bemutatja a terület lehetőségeit. Minden környező országban létezik ilyen stratégia − legutóbb például Romániában készült el. A szakma nagy várakozásokkal tekint a nemzeti fejlesztési tárca terveiben szereplő országos űripari stratégiára, amely többek közt a támogatási rendszert is meghatározná.

Solymosi úgy véli, nemzetgazdasági szinten az űripar támogatási igénye a kerekítési hibahatárt sem éri el, profittermelő képessége azonban ennél nagyságrendekkel nagyobb: pesszimista számítások szerint is minden befektetett forint 4-5-szörösen térül meg.

A nemzetközi versenyképesség szempontjából kulcsiparágnak nevezte a szektort Solymosi is, aki szerint az egyik legfontosabb lépés lenne, hogy Magyarország az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagjává váljon, így a pályázati forrásokból a magyar űrszakma is részesülhetne. A 2007-ben indult ESA-csatlakozási folyamat azonban megszakadt, míg a régióban a legtöbb versenytárs már belépett vagy a belépés küszöbén áll. Az európai rendszerből kimaradó Magyarország automatikusan és gyorsan leszakad a nemzetközi versenyben − tette hozzá Solymosi. Az ország régiós versenyelőnyét jelenti ugyanakkor, hogy az űrkutatás és űripar teljes vertikuma megtalálható, erre azonban egyre nagyobb veszélyt jelent az európai agyelszívás is.

Budapest és az ESA között jelenleg egy véges határidejű partnerségi egyezmény van érvényben, 2012 szeptemberéig kell döntenie a kormánynak a tényleges belépésről. A tagdíj 6-8 millió eurót jelentene évente, ennek azonban 95 százalékát a szervezet elosztási rendszere alapján visszapályázhatják a cégek, ráadásul a magyar vállalkozások számára a könnyebb piacszerzés, illetve pályázatok lehetősége is megnyílna. A magyarországi cégeknek jelenleg a kapacitáshiány okoz problémát, önerőből − állami pénzek vagy kedvező hitellehetőségek nélkül − azonban nehézkesen halad a folyamat.

HOZZÁSZÓLÁSOK