Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Ötezerhez közelítő új fertőzött, száznál több halott, közel 5500 kórházi, köztük 306 géppel lélegeztetett beteg a pénteki mérleg. Orbán Viktor péntek reggel arról beszélt a közrádióban, hogy november 21-én, azaz két hét múlva 2240-ra nőhet az intenzív ellátást igénylők száma, december 10-én ez a szám 4480-ra emelkedhet, ami akkor 30-32 ezer kórházban ápolt koronavírusos beteget jelent, szerinte körülbelül ez az egészségügy teljesítőképességének határa.

Ez öt hét alatt meghatszorozódó kórházi betegszámot jelent, miközben a sürgősségi orvosok csütörtöki konferenciáján a Medicalonline szakportál beszámolója szerint már túlcsordult ellátórendszerről beszéltek az előadók, kórházi orvosok Facebook-posztjai tanúskodnak róla, hogy nagy, megyei intézmények már alig tudják elhelyezni az intenzív ellátásra szoruló betegeket, az orvoskamara titkára pedig további szigorítások hiányában már hetek múlva a tavaszi olaszországi helyzethez hasonló képre számít a Népszavában megjelent interjújában.

Tényleg nem állunk rosszul?

A drámai számok és jóslatok közepette Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs pénteki bejelentkezésekor azzal nyugtat, hogy bár világszerte, így Európában és Magyarországon is exponenciális a fertőzöttek számának a növekedése, ezzel együtt persze a kórházi betegeké és a halottaké is rohamosan gyarapodik, nemzetközi összehasonlításban Magyarország nem áll rosszul, a fertőzöttek egymillió lakosra vetített számát nézve az EU 27 országa között az utolsó harmadban, a halottak számát illetően a középmezőnyben foglal helyet. Csakhogy a tisztifőorvos által idézett rangsorral több baj is van.

Az egyik, hogy a járvány teljes időtartamára vetített számok nem relevánsak az aktuális helyzetre. A másik baj maga a járványgörbe, ami csak addig jelzi a járvány valódi alakulását amíg a görbe alapját jelentő, laboratóriumi vizsgálattal kimutatott pozitív esetszám nem haladja meg az összes elvégzett vizsgálat 5 százalékát és nagyjából állandó arányú a detektált fertőzöttek aránya.

A görbe és a valóság elvált egymástól

Ha a pozitivitási arány 5 százalék fölé nő, ráadásul állandóan változik, akkor a járványgörbe elválik a valóságtól. A járványgörbét mindig csak az adott ország tesztelési gyakorlatával együtt érdemes értékelni. Magyarországon a tesztelési kapacitás már szeptember óta nem tartja a lépést az igényekkel, a kimutatott fertőzöttek aránya azóta meghaladja az 5 százalékot, október eleje óta tartósan 10 százalék fölötti, az utóbbi hetekben pedig jellemzően már 20 százalék fölötti a mutató, így ennek a járványgörbének semmi köze nincs a valósághoz, következésképpen lehet azt mondani, hogy az európai országok között az utolsó harmadban foglalunk helyet a fertőzöttek számát illetően, csak éppen ennek az aktuális helyzet szempontjából nincs sok relevanciája.

Az aktuális járványügyi helyzetnek jobb indikátora a halálozások alakulása, de ebben az esetben félrecsúszik a helyzetértékelés, ha március 18. óta számoljuk az áldozatokat. Valós képet akkor kapunk, ha az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC)  gyakorlatát követjük, amely a halálozásoknál is az egy, illetve kéthetes kumulatív halálozással számol. Ebben az esetben pedig a nemzetközi összehasonlítás már nagyon drámai eredményhez vezet, a százezer lakosra jutó, 14 napos kumulatív halálozásban Magyarország ugyanis az EU/EGT tagállamok között a 3. legrosszabb eredményt mutatta Csehország és Belgium után október végén.

Négy, kockázatot jelző indikátorból négy rossz

A fertőzési láncok megszakítása és korlátozó intézkedések nélkül a koronavírus reprodukciós rátája (R) - ez a szám mutatja, hogy egy fertőzött hány embernek adhatja át a vírust -  2,5 - 3 lehet. Augusztus végén, a közösségi terjedés beindulásakor ez az R szám 2,2-n állt. Jakab Ferenc virológus az MTA-n tartott szerdai előadását követő kérdésekre válaszolva most 2 - 2,5 -es reprodukciós rátáról beszélt. Minden arra utal, hogy az exponenciális gyorsulás mellett még messze vagyunk a csúcstól, ráadásul a fertőzés most már az összes korosztályban nyílegyenesen tör fölfelé.

Az ECDC kockázatértékelése szerint komoly aggodalomra okot adó járványügyi helyzetű ország az, amelyre a szervezet négy indikátora közül legalább kettő igaz. Jelen helyzetben Magyarországra mind a négy indikátor igaz.

A négy indikátor:

1. Magas (100 ezer lakosra vetítve legalább 60) vagy növekvő a 14 napos bejelentett új esetszám. Ez a november 5-i adatok szerint Magyarországon 430 volt.

2. Magas (100 ezer lakosra vetítve legalább 60) vagy növekvő a 65 éven felüliek körében detektált új esteszám. A november 5-i magyar adat meghaladja a 360-at, az esteszám több hete folyamatosan növekvő.

3. Meghaladja a 3 százalékot a laborvizsgálatokkal igazolt pozitív esetek száma. A magyarországi tesztpozitivitás október 12-18 között meghaladta a 20 százalékot.

4. Magas (egymillió lakosonként legalább 10) vagy folyamatosan növekvő a 14 napos halálozás. Magyarországon a november 5-ét megelőző 14 nap alatt Covid-19-ben egymillió lakosra számítva több mint 80 beteg hunyt el.

Mindezek alapján az ECDC kockázatértékelése szerint  jelentős aggodalomra okot adó a járványügyi helyzetünk.