Ottmar Issing német közgazdász, aki a Bundesbank igazgatótanácsának is tagja volt a CNBC-nek elismerte, hogy az eurózónát kevesebb tagállammal kellett volna elindítani és szigorúbb szabályozással. De most már késő bánat - fogalmazott a szakember.

A valutaövezet felbomlásáról nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az kétséget kizáróan nagy katasztrófa lenne, de ennek az alternatívája viszont egy meggyengült, vagy teljesen lerombolt reputációjú jegybankkal rendelkező monetáris unió, ahol az euró bukásra van ítélve, és ahol a kormányok minden korlát nélkül eladósodnak. Ez a "horror szcenárió" véleménye szerint legalább olyan rossz mint a felbomlás.

Az eurócsoport elnöke, Jean-Claude Juncker a hét elején hasonló jellegű kijelentést tett, amikor úgy vélekedett, hogy a görögök eurózóna-elhagyása "menedzselhető" lenne.

Issing a CNBC-nek adott interjújában arra is figyelmeztetett, hogy az eurózónás tagállamok megmentésénél az ECB-re történő túlzott hagyatkozás "nagyon veszélyes", és szerinte az eurójegybanknak kerülnie kellene ezt a helyzetet.

Az ECB likviditást segítő, hosszú távú refinanszírozási művelete (LTRO) a közgazdász szerint ugyan segített oldani az eurózónával kapcsolatos pánikot, de a jegybankra egyre nagyobb nyomás nehezedik a további segítségnyújtás elvárása miatt, hogy a bajban lévő országok végső hitelezőjeként lépjen fel. Issing szerint az eurót meg kell menteni, de nem úgy, hogy a bajba került országokat az ECB a saját stabilitásának veszélyeztetésével segíti.

A szakember az eurót még mindig "biztonságos devizának" tartja, annak ellenére is, hogy az utóbbi időben több olyan elemzés is napvilágot látott, ami egy vagy több eurózóna-tag valutaövezeti elhagyásával számol. "Az eurót magát nem kell megmenteni. Amit meg kell menteni az az euró és az euróövezet stabilitása. A kérdés az, hogy ebben hány ország tud részt venni" - fogalmazott a közgazdász.

Issing szerint a jelenlegi helyzetben azok a fő intézkedések, amelyeket eddig a válság megoldására javasoltak - úgy mint az eurókötvények és a közös európai bankfelügyelet - "nem igazán jelentenek megoldást". Azoknak a politikusoknak pedig, akik Angela Merkel kancellárt hibáztatják a piaci turbulenciák miatt, azért mert ellenzi az olyan lépéseket, mint az eurókötvény, "be kellene fogniuk a szájukat" - fogalmazott Issing. A közgazdász szerint ezek a döntéshozók azt az illúziót keltik, hogy ők tudják a helyes kúrát a bajokra, ami szerintük a több pénzt jelenti. A piacok azonban mindig többet akarnak, így ez egy végtelen játék, amiben a politika mindig a fogoly szerepébe kényszerül. Ez az adósság teljes kollektivizálása, aminek nem lenne szabad megtörténnie - hangsúlyozta a német közgazdász.

Az eurózóna gyengélkedő bankjairól úgy nyilatkozott, hogy azokat hagyni kellene bedőlni. Néhány ország kormánya - Nagy-Britannia, Hollandia - rákényszerült, hogy pénzintézeteket mentsen meg - államadósságának növelése árán.