Az Energiaklub nukleáris energetikai szakértőiből és az Átlátszó oknyomozóiból alakult Paksi Riot a Püspökszilágyi atomtemető körüli szóbeszéd és legendárium mögé nézett, és megpróbálta a valóságot és a lenyomozható információkat összegyűjtve képet adni arról, mi állapítható meg bizonyíthatóan a sokszor egymásnak is ellentmondó információkból.

A Paksi Riot volt az a csoport, melynek köszönhetően feketén-fehéren kiderült, hogy a Duna alacsony vízállása, illetve felmelegedése összefüggésbe hozható a Paksi Atomerőmű reaktorának leállításával, illetve azzal, hogy az erőmű döntéséhez szükséges mérésekkel a cég meglehetősen szabadon értelmezhetően bánik. A csoport most azt a nukleáris lerakót vizsgálta meg, amelyet a fővárostól 50 kilométerre eredetileg azért építettek meg, hogy a Magyarországon keletkező kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékot valahol elhelyezzék.

Kapcsolódó

A Püspökszilágyi tározót 1976-ban nyitották meg, és így már a Paksi Atomerőmű előtt, az iparban, az MTA kutató reaktorában és a gyógyszeriparban keletkező, e kategóriába besorolható hulladékot szállították ide. Az alig 800 fős település határában, 10-15 méter mélységig azonban paksi atomszemét is került. Annyi, hogy az erőműből 1983 és 1996 között idehordott nukleáris hulladék teszi ki a mintegy ötezer köbméternyi atomszemét 45 százalékát.

A legfőbb problémát a Paksi Riot szerint az jelenti, hogy mivel az első hulladékátvételi és elhelyezési követelmények csupán a 2000-es évek elején készültek el, a telep pedig addig Paksról (is) átvett gyakorlatilag mindent, amit "oda küldtek", olyan atomszemét is van az itteni medencékben, amiket - a mai biztonsági előírások alapján - jó, ha átmeneti tárolásra át lehetett volna venni.

A kikért és hozzáférhető dokumentumok, a terepszemlék és a háttérkutatások alapján az derült ki, hogy mintegy 15 éve trícium szivárog ki a tárolóból a környezetbe. Valamint: ugyanez történik néhány éve a radiokarbonnal is. "A jelentések szerint a trícium- és radiokarbon szivárgás elsődleges oka éppen az, hogy nem megfelelő hulladékformák vannak a tárolóban. Fő forrásai a műanyag zsákokba csomagolt hulladék-anyagok, folyadékot vagy gáznemű anyagot tartalmazó ampullák, valamint a felitatott szerves oldószerek lehetnek. Egészen pontosan azonban nem tudják" - olvasható a riportban.

Ahogyan az is, hogy a hatóságok szerint egyelőre semmi ok az aggodalomra, mindent szemmel tartanak, és a következő 15-20 évben majd minden hulladékot kiszednek, újramérnek és újracsomagolnak. Azt, hogy ez teljesen megszünteti-e majd a szivárgást, illetve hogy a talajba került anyagokkal pontosan mi lesz, viszont nem tudják biztosan.