Ha zsugorodik a gazdaság, egyre inkább eseti intézkedésekkel lehet csak stabilizálni a költségvetést. Ez ördögi körbe vezet, hiszen a növekedést épp ezek az eseti intézkedések gátolják. Ugyanez vonatkozik az államadósság-csökkentést szolgáló eseti intézkedésekre is, hiszen ha nincs növekedés, az adósság folyamatosan emelkedni fog.

A kormány nagyon sok jó célt tűzött ki, amikkel mindannyian egyetérthetünk, és a rendkívüli nehézségek ellenére számos sikert el is értek a deficit, a devizakitettség terén, de ezek nem elégségesek a növekedés beindításához. Hiányzik a kiszámíthatóság, a stabilitás, a hitelesség és a bizalom a magyar gazdasággal, gazdaságpolitikával szemben - értett egyet a panelbeszélgetésen elhangzott elemzői véleményekkel Járai. Az eurózóna válsága nehéz környezetet teremt a magyar kormány és gazdaság számára, de a jó célok elérésére tett intézkedések - például a devizaadósság csökkentése - gyakran az ellenkezőjére fordulnak, rosszabb következményekkel, a szakszerűtlen végrehajtás, az előzetes egyeztetés hiánya miatt.

Túl sok konfliktust, túl sok fronton vállal fel a kormány, illetve olyan új, ismeretlen módszereket alkalmaz, amik gyakran értetlenséget szülnek vagy olyan érdekeket sértenek, amiket jobban lehet artikulálni, mint a célokat. Mindez növekedési szempontból negatívan hat - húzta alá Járai. Mindennek eredményeként a beruházók rendkívül óvatossá váltak, akik jogbizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot emlegetnek. Hasonlóan félnek és visszavonulóban vannak a bankok is, mert nehéz kiszámítani, mit hoz a jövő - ezért nehéz hitelezhető vállalkozásokat is találni.

Az IMF-megállapodás feltétlenül szükséges

Az IMF-megállapodásra a stabilitás megteremtéséhez feltétlen szükség volna, nem csak az olcsóbb forrás, hanem sokkal inkább a paktum biztonságot nyújtó szerepe miatt. Amíg a magyar gazdaságpolitikát nem hitelesíti a Valutaalap, a külföldi befektetők is bizonytalanok a magyarországi döntéseik kapcsán. A magyar kormánynak emiatt mindenképp érdeke volna a megállapodás és az IMF-nek is, de utóbbi részéről nincs olyan sürgető érdekeltség, mint 2008-ban - hívta fel a figyelmet Járai. Akkor a Magyarország lehetett volna az első dominó, majd Bulgária, Románia, Ausztria következhetett volna, ezért volt sürgető a gyors megállapodás. Ma nem ez a helyzet, ezért az IMF kevésbé érdekelt a megegyezésben - ha egy ország nincs benne a veszélyzónában, a Valutaalap figyelme szempontjából kevésbé fontos. Ezért Magyarországnak kellene  kezdeményezőleg fellépnie, bár a jelenlegi gazdaságpolitikát az IMF valószínűleg nem szívesen hitelesítené. Csak a pénzügyi közvetítőkkel együttműködve lehet valamiféle gazdasági növekedést elérni - ez az IMF-megállapodásnál is fontosabb lehet Járai szerint. Ha a bankokat kiszorítjuk, a növekedés egyik motorját öljük meg - fogalmazott.

Ami a jegybank szerepét illeti, Járai úgy vélte, a monetáris politika ha rövid távon segítheti is a gazdasági növekedést, az intézkedések később visszaütnek, így a hosszútávú hatás semleges. A jegybanki mozgástér a kívülről látszónál jóval kisebb, még ha vannak is olyan eszközök - a hazai gazdasági helyzettel összefüggésben - kevésbé használt, mint más jegybankok. A kormánnyal és parlamenttel való együttműködés viszont egy átlátható rendszerben támogatja a gazdasági növekedést, stabilitást. Annak kapcsán viszont nem kell túlzott reményeket táplálni, hogy egy új jegybanki vezető egycsapásra beindíthatja a növekedést - fogalmazott Járai.

Hozzátette: a devizatartalékot lehet csökkenteni, de csak a bizalom és a stabilitás megteremtése révén, akár egy IMF-megállapodás útján. Aláhúzta: a tartalék nem a jegybanké, hanem az országé, az adófizetőké, és minden olyan lépés, ami a tartalék körül bizonytalanságot kelt, növeli a tartalékigényt.