Ez a legnagyobb baj az egészségügyben

Elméletben ma már nem garantálható a betegek biztonsága a magyar egészségügyben az orvos- és nővérhiány miatt, amit a betegek csak azért nem éreznek, mert az egészségügyben dolgozók két-háromszor annyit dolgoznak, mint kellene, miközben az egészségügyet a döntéshozók továbbra sem kezelik prioritásként - mondta a Betegbiztonság 2015 című, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) megrendelésére végzett felmérés eredményeit ismertetve Dénes Tamás, az MRSZ elnöke.
Szepesi Anita, 2015. március 5. csütörtök, 14:20
Fotó: Napi.hu

Az egészségügy helyzete az abban érintettek - betegek, egészségügyben dolgozók - túlnyomó többsége szerint továbbra is rossz, ebben az elmúlt négy évben nem történt változás - összegezte a Szinapszis Kft. által az MRSZ megrendelésére elvégzett, Betegbiztonság 2015 című felmérés eredményeit Dénes Tamás MRSZ-elnök. Beletettünk több száz milliárd forintot a fejlesztésekbe, de a legnagyobb gond a szakemberhiány, amit továbbra sem old meg az egészségpolitika, az egészségügy változatlanul nem prioritás. A 300 orvos és 500 laikus bevonásával készített felmérés válaszolói egyöntetűen úgy vélték, az egészségügyre a politikának nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie.

A felmérés szerint mind a szakma, mind a laikusok érzik, hogy már nincs megfelelő számú személyzet a biztonságos betegellátásra, de az átlagember ezt még nem érzi akkora veszélynek mint amennyire az orvosok. Utóbbiak ugyanis tisztában vannak vele, hogy az ellátás azért működik úgy, ahogy, mert ők két-háromszor annyit dolgoznak, mint elvárható lenne. Dénes Tamás OECD adatokat is idézett, melyek szerint Magyarországon 240 orvos jut ezer lakosra, Ausztriában kétszer ennyi, Csehországban 360. Az a hiány, ami miatt már most sincs egy olyan intézmény, amelyik megfelelne a szakmai minimumfeltételeknek, ráadásul drámaian fokozódik a következő időszakban - hangsúlyozta Dénes. A háziorvosi korfa és a betöltetlen háziorvosi praxisok száma előrevetíti, hogy 2025-re 4,5 millió embernek nem lesz biztosított az alapellátása.

Nem csökkent, sőt nőtt

A fiatalok körében továbbra sem csökkent az elvándorlás, a 29 év alattiak körében ehelyett 15 százalékkal nőtt  és az orvosok korfája mutatja, hogy az amúgy is nagyon kis létszámú korcsoportból mennek el a legtöbben. Dénes szerint nagyon vékony az a jég, amin táncolnak. A szakdolgozóknál még súlyosabb a helyzet, az ezer lakosra mininálisan elvárt 8 fő ápoló helyett nálunk 5,5 fővel lehet kalkulálni.

A felmérésből kiderül,  az orvosok  egyáltalán nem tudnak megfelelő időt szánni a betegek tájékoztatására, miközben éppen a nem megfelelő informáltság miatt indul a legtöbb műhibaper. Komoly probléma, hogy nem nyilvánosak az intézmények és az orvosok minőségi mutatói sem. A betegbiztonságot jelentősen befolyásolja az egészségügyre költött összeg nagysága. Ez Magyarországon reálértékben 2010 óta folyamatosan csökken, miközben az OECD országok 2010 óta egyre többet költenek - mert felismerték az egészségügy húzóágazat szerepét. Ma Magyarországon GDP-arányosan 4,1 százalékot költ az állam az egészségügyre, szemben a visegrádi országok átlagos 6 százalékával.

Jöjjön a sztrájk?

A felmérés szerint az állampolgárok elvárják az egészségügy nagyobb prioritását és az igényeik figyelembe vételét az átalakításnál. Dénes szerint a döntéshozóknak meg kellene hallani az adófizetők szavát is, és arra szintre helyezni az egészségügyet a prioritási listán, amit megérdemel.

Feltették a kérdést, hogy vajon egy sztrájk vagy egy figyelemfelhívó akció eredményre vezetne-e a döntéshozóknál, amire döntően igennel feleltek a megkérdezettek.

Az MRSZ azonban egyelőre a tárgyalásos megoldásban bízik, az egyeztetésre a szakmán és a politikusokon kívül betegszervezet képviselőit is meghívnák. A bérrendezés, a pótlékok alapbéresítése és az életpályamodell bevezetése a fő cél. A tárgyalásoknak még idén el kell indulni ahhoz, hogy a bérrendezés fedezetése a jövő évi költségvetésben meglegyen a pénz - mondta Dénes Tamás. Ha ezek  a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor jöhetnek a figyelemfelkeltő akciók.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

kutikata, 2015.03.07 11:14

@matolcsy: Tisztelettel érdeklődöm: Te csal írni tudsz, olvasni nem? Vagy mindent egymagadban/ egymagaddal csinálsz? Nem érdekel ezen kívül semmi és senki, se érv, tény...(igaz, ezek igen tudnak zavarni néha).
Az ilyesmit monológnak hívják. De akkor mit keresel egy fórumon?
Nem lenne testhezállóbb, ha blogot írnál? Tölts is néha, ne csak lőj!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

juliann, 2015.03.07 10:35

@matolcsy: Ekkora ellentmondások ,amit leírtál ,minden alapot nélkülöz!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matolcsy, 2015.03.07 08:58

Nem. Kiemelt fizetésért nem megengedhető a semmittevés.
A háziorvosnak nem beutaló robotoknak kell lenniük.
Világos feladatkör, világos finanszírozás.
Ameddig Németországban a kiemelt fizetések miatt tapasztalt kórházi főorvosok mennek háziorvosnak nálunk az iskolapadból kiesett rezidens lehet licensz vizsgával háziorvos és ügyeletes orvos. Életében először találkozik súlyos, akut betegekkel ahol a rutin, tapasztalat mindennél fontosabb.
Az idős orvosok pedig már szellemileg ès fizikailag alkalmatlanok a kihívásokra. Náluk egy korrekt foglalkozás eü.-i vizsgálat ès éves kompetenciatesztek lehetnének perdöntőek.
Az ügyeletek pedig felslegesek. A mentő simán ellátja, átveszi a feladatot. Cserébe a háziorvosok többlet munkára foghatóak ott ahol szükség van rájuk. Kötelező ügyelet az SBO-on, hogy a ló másik felét is lássák. Ráadásul a sürgősségi ellátásban is rutinban maradna. Ennyi pènzért elvárható és aki valóban a betegeiért akar minél többet, jobbat tenni az magától is így csinálná. Fel kell rázni a háziorvosokat végre.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

juliann, 2015.03.07 08:02

@matolcsy: Központosítani kell a rendszert.
Kórházakat kell bezárni! A háziorvosokat munkára fogni!

Ha ugyse megy ,szerinted közmunkaként ?
Neked egy """régi"""hajfrizura ,bajuszalakzatot kell alakítanod...külsöleg !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matolcsy, 2015.03.06 22:50

A háziorvosok a legjobban kereső orvosok.
Ez tény. Mint az is, hogy nincs orvos hiány.
Az, hogy felelőtlenül még őket nyomják tovább kizárólag az eü.-i döntéshozók politikai nyomásra meghozott döntése.
Havi 10 millióért sem lesznek az üres praxisok betöltve.
Lyukóbányára nem megy orvos semennyiért.
Nincs az a pénz...mert az nem pénz kérdése.
Uniós átlagban van orvos 100.000 főre hazánkban.
Nagyon rosszul elosztva. Nem lehet kötelezni senkit sem, hogy milyen szakvizsgát tegyen le arra sem, hogy hol dolgozzon!
Ezèrt eleve elvetélt ötlet a röghözkötés.
Központosítani kell a rendszert.
Nem kell 101 kórház hazánkba. Nem kell 30 Budapesten.
Kórházakat kell bezárni! A háziorvosokat munkára fogni!
Pontosan az ellenkezőjét végzik.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html