Ez hajtja a magyar gazdaságot - mi van a számok mögött?

A magyar gazdasági növekedés az EU-támogatások kezdődő dagálya, valamint a választásokkal és a munkaerőhiánnyal összefüggő gyors bérkiáramlás által gerjesztett fogyasztásnövekedés következtében gyorsul, a 2016. évi 2,2 százalék után 2017-ben és 2018-ban egyaránt 3,8 százalék lesz - írja prognózisában a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Szász Péter, 2017. december 13. szerda, 06:20

A világgazdasági konjunktúra idén és jövőre is folytatódik, de továbbra is elmarad a válság előttitől. A geopolitikai feszültséggócokkal, a terrorizmussal és az amerikai elnök politikájával kapcsolatos kockázatok kis mértékben, bár negatívan hatnak a reálfolyamatokra. Az EU jövőjét főleg saját modernizálása, a Brexit időzítése és módja, a görög és az olasz pénzügyi-gazdasági helyzet befolyásolja. A német-francia tengely megerősödése az Egyesült Államoktól kényszerűen függetlenedő, többsebességes európai integráció, az euróövezet megerősítése és kiterjesztése felé mutat. A világszerte rendkívül alacsony kamatlábak és energiaárak időszaka csak lassan ér véget.

A gazdasági várakozások Európa-szerte - így Magyarországon is - nagyon kedvezőek. Az EU konjunktúraindexe novemberben tízéves csúcspontján volt, a GKI konjunktúraindexe pedig ismét megközelítette szeptemberi történelmi csúcsát.

Magyar modell

A magyar modell fő vonásai - így mindenekelőtt az elvileg kormánytól független intézmények és piaci szereplők egycentrumú, lojalitásalapú vezénylése, valamint az EU-tól való függetlenedés közepette a jogos járandóságnak tekintett támogatások megszerzéséhez szükséges egyensúlyi feltételek teljesítése - évek óta változatlanok. Mindez 2017-2018-ban választási megfontolásokkal - ellenségkeresés, béremelés, némi költségvetési lazítás - egészül ki. Mindennek forrása nagyrészt az EU-transzferek beérkezése, ára pedig a régiós szintű lemaradás, a versenyképesség romlása. A keleti nyitás hozadéka csekély, s gazdaságilag igencsak megkérdőjelezhető, a transzatlanti kapcsolatok viszont romlanak. A változó EU-ban elengedhetetlen lesz a magyar Európa-politika, ezen belül az euróhoz való viszony újragondolása.

Bérek

2017-ben a reálkeresetek 10 százalékot meghaladó növekedését elsősorban az erőltetett minimálbér- és bérminimum-emelés, a költségvetési szektorban dolgozók választás előtti fizetésemelése, valamint a munkaerőhiány okozza. A tényleges vásárlóerő azonban a fehéredés és más jövedelmek lassúbb bővülése miatt ennél lényegesen kevésbé emelkedik. A háztartások végső fogyasztásának 4 százalékos bővülése csak kissé lesz magasabb a 2016. évi 3,8 százaléknál. 2018-ban a reálkeresetek 4 százalékkal bővülnek, de a fogyasztás a "kisimítási hatás" miatt kevésbé, kb. 3,5 százalékra fékeződik. Ha a bérmegállapodásban szereplőnél nagyobb lenne a minimálbér-emelés, az növelné a fogyasztást is.

Beruházások

Az idén újra induló EU beruházási ciklus hatására az első félévi 25 százalékos beruházás-bővülés után az év egészében 20 százalékos, jövőre közel 10 százalékos volumenbővülés várható. A 2016-ban 19 százalék körüli beruházási ráta 2017-ben 22 százalékra, 2018-ban 23 százalék százalékra emelkedik, de ez is elmarad a visegrádi országokétól.

A magyar gazdaságban az elmúlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák. Az első három negyedévben kiugróan gyorsan (27 százalékkal) növekedett az építőipar GDP-termelése - itt a bázishatás miatt némi lassulás valószínű -, de a fontosabb ágazatok közül 4,5 százalék körül bővült az ipar és 6 százalékkal a kereskedelem is. Ez utóbbi ágazatokban az utolsó negyedévben kisebb-nagyobb gyorsulás várható. A mezőgazdaság - időjárási okokból - 10 százalékos visszaesése viszont érdemben már aligha változik.

A magnövekedés (a mezőgazdaság és közszolgáltatások nélküli GDP-növekedés) - mindkét ágazat visszaesése miatt - sokkal gyorsabb (5,5 százalék) lesz a GDP bővülésénél. Némi lassulás várható a beruházások területén (évi átlagban 20 százalékra), viszont gyorsulás a fogyasztásnál (éves átlagban 4 százalékra). A belföldi felhasználás 6 százalékkal, a GDP-nél sokkal gyorsabban emelkedik, ennek megfelelően a kivitel 6,5 százalékos bővülésével szemben a behozatal 9,5 százalékkal nő.2018-ban folytatódik a magyar gazdaság beruházás-vezérelt növekedése, s a belföldi felhasználás továbbra is sokkal gyorsabban (5,5 százalékkal) emelkedik, mint a GDP (3,8 százalék). Az építőipar, a kereskedelem és az infó-kommunikációs ágazat bővül a leggyorsabban, a magnövekedés (4,7 százalék) azonban már csak kisebb mértékben haladja meg a GDP-ét.

Foglalkoztatás

A foglalkoztattak száma 2017-ben 1,8 százalékkal, 2018-ban 1,5 százalék körüli mértékben emelkedik, a munkaerőhiány erőteljes. A munkanélküliségi ráta 2017-ben várhatóan 4 százalékot alig meghaladó mértékűre csökken, s 2018-ban is hasonló lesz. Ez a negyedik legkisebb az EU-ban, de a közfoglalkoztatottakat is ide sorolva már alig jobb az átlagosnál. S ebben is nagy szerepe van az elmúlt évek robbanásszerű kivándorlásának.

Hitelállomány

A vállalati és lakossági hitelállomány emelkedik, a hitelportfoliók minősége javul, a bankok nyereségessége - nagyrészt egyszeri tételek hatására - kedvező.

Államháztartás

Az államháztartási deficit 2017-ben már hatodik éve lesz 3 százalék alatt, az államadósság pedig csökkenő pályán, s e tendencia várhatóan 2018-ban is folytatódik. Az államháztartás hiánya azonban lényegesen nagyobb lesz az EU átlagánál, s a régióban ennél csak a román adat lesz magasabb. Idén az EU-támogatások széleskörű hazai megelőlegezése veszélyezteti az államadósság csökkentését, de remélhetőleg még decemberben újraindulnak az uniós átutalások. A strukturális egyenleg romlása azonban veszélyezteti az államadósság tartós leépítését. A GDP-arányos külső finanszírozási képesség a 2016. évi 6,2 százalékról 2017-18-ban a GDP 5,7 százalékára csökken (ezen belül a külkereskedelmi aktívum mérséklődik, az EU-támogatások viszont újra növekednek).

Árak

Az infláció lassan, de gyorsul, 2017-ben 2,4 százalék, 2018-ban 3 százalék körüli áremelkedés várható, ami az EU-ban a magasak közé tartozik. A gyors bérkiáramlás azonban eddig sem keresleti, sem költségoldalról nem jelent meg az árakban. Az MNB 2018 végéig várhatóan nem változtat a 0,9 százalékos alapkamaton, azonban a nem konvencionális eszközök alkalmazása folytatódik. A Fed kamatemeléseinek folytatódása először ezeknél az eszközöknél fog szigorítást kiváltani. A forint trendszerű gyengülése idén megállt, 2017-2018-ban 309-310 forintos euró várható.

A GKI növekedési előrejelzésénél 2018-ban a 3,8 százaléknál kissé alacsonyabb értéknek van valamivel nagyobb esélye, mivel a beruházás és a fogyasztás dinamikája is csökken, amit kérdéses, hogy a külkereskedelmi aktívum mennyire tud ellentételezni. Az infláció esetében 2018-ban ugyancsak a 3 százaléknál valamivel kisebb áremelkedés látszik esélyesebbnek, mivel egyelőre sem a külső, sem a belső inflációs nyomás nem tűnik nagyon erősnek. A magyar gazdaság középtávú pályája szempontjából fontos, hogy változatlan Európa-politika esetén az EU perifériájára szorulhat Magyarország.

HOZZÁSZÓLÁSOK