Önkormányzatoktól vett bérbe egy elhagyott repülőteret egy fejlesztő, de nem tudta elkezdeni a munkát, mivel kiderült, hogy a terület közepén egy - a földhivatali nyilvántartásban nem szereplő - erdő van. A fejlesztő nem fizette a bérleti díjat, az önkormányzatok viszont beperelték ezért. Az első két fórumon nyertek is, de a Kúrián vesztettek.

A bírósági határozatok gyűjteményében található ítélet azzal indul, hogy három önkormányzat 2008 áprilisában bérleti szerződést kötött egy fejlesztővel, hogy az a régebben elhagyott repülőtéren kereskedelmi repülőteret és logisztikai központot hozzon létre.

Az ügy előzménye az, hogy az egyik önkormányzat 2007 végén megkapta a kormánytól a terület egy részét (kifejezetten repülőtér fejlesztésére és logisztikai központ kialakítására), a többi területen pedig vagy a három önkormányzat osztozott, vagy pedig vagyonkezelői jogot kaptak rá az államtól.

A bérlő vállalta, hogy 2008 október közepétől a következő év végéig 150 ezer euró bérleti díjat fizet, majd azt követően a nettó árbevételének a 2 százaléka, de legkevesebb 100 ezer euró lesz a bérleti díj. A bérlő a saját költségén szerzi meg a szükséges engedélyeket és végzi el a beruházást. Cserébe 100 évig használhatja a területet.

Amilyen szépen indult a fejlesztés, annyira csúfos lett a folytatás. Hamarosan kiderült, hogy a terület egy része - éppen az, amelyiken a logisztikai központot kellett volna felépíteni - erdőnek minősül. A földnyilvántartásban ugyan kivett repülőtérként szerepelt, viszont az erdők nyilvántartásában már erdőnek számított.

Erről ugyan egyik fél sem tehetett, de az erdőhatóság értesítette e tényről az önkormányzatot. A  Nemzeti Közlekedési Hatóság pedig addig nem adta ki az engedélyt, amíg nem tisztázódik az erdő ügye. Miután a fejlesztés így elakadt, a bérlő nem fizetett, majd 2014-ben az önkormányzatok felmondták a szerződést és követelték az elmaradt bérleti díjat. (Az euróban meghatározott bérleti díjat forintban, az esedékességkori árfolyamos kellett megfizetni.)

Elkezdődött a per

A per ezt követően kezdődött. Az első fokú bíróság meg is ítélte az önkormányzatoknak az elmaradt bérleti díjat, a kamataival együtt. Hiába hivatkozott arra a bérlő, hogy nem tud fejleszteni, mivel az erdő miatt nem kap engedélyt, az erdő átminősítésére pedig csak a tulajdonosok jogosultak.

A másodfokú bíróság helyben hagyta a fizetési kötelezettséget, de az első fokú ítélet indoklását kiegészítette azzal, hogy ha az önkormányzatok 2009-ben vonják ki a termelésből az erdőt, akkor az 19 millió forintba került volna, utána viszont már 150 millió a díja.

A bérlő felülvizsgálatot kért a Kúriától, amely hatályon kívül helyezte a másodfokú, jogerős ítéletet, az elsőfokú bíróság ítéletét pedig megváltoztatta, és az önkormányzatok keresetét elutasította.

Kifejtette, hogy a bérbe adó a bérleti idő alatt végig szavatolni köteles azt, hogy amit bérbe adott, az rendeltetésszerűen használható. Ha ez sérül, akkor a bérlő azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést. Szemben az első- és másodfokú bíróság álláspontjával a Kúria megállapította, hogy a bérbe adó szolgáltatása hibás volt. A legfőbb bírói fórum álláspontja szerint, ha valaki repülőtér céljára kíván egy területet - fejlesztési kötelezettség mellett - bérbe adni, akkor a pályázat kiírása előtt a pályázat kiírójának kell feltárni és a pályázat feltételei között arra felhívni a figyelmet, hogy a pályázónak a megvalósíthatóság érdekében olyan eljárások költségeit is viselnie kell, és számolnia kell annak időszükségletével, ami az adott projekt kapcsán nem szokásos.

Az ítélet hivatkozik arra a kormányhatározatra, amely szerint az egyik önkormányzat tulajdonba kapta az államtól a repülőtér egy részének a területét. Visszakeresve a jogszabályt, a mellékletben a mezőkövesdi önkormányzat szerepel.