Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Paul Fage, a TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a keddi kamatdöntő ülést értékelő kommentárjában közölte: az arra tett utalás, hogy a normalizáció a monetáris politika nem konvencionális eszköztárával kezdődik, a cég úgy értelmezi, hogy az MNB kezdetben a likviditási kondíciókat fogja szigorítani az alapkamat emelése nélkül.

Fage szerint ez nem meglepő, és ennek alapján a TD Securities hasznosabbnak tartja ezentúl a három hónapos BUBOR-rátára adott előrejelzéseket, mint az alapkamat-prognózisokat. Hozzátette: a ház várakozása szerint a három hónapos BUBOR-ráta a következő egy évben folyamatosan felfelé tart majd, ahogy azt egyébként jórészt a piac is árazza a határidős forintkamatláb-kontraktusok (FRA) jelenlegi görbéjéből következtethetően.

A TD Securities londoni főközgazdásza szerint a monetáris eszköztár kedden ismertetett módosításai önmagukban nem jelentik a monetáris politika komolyabb változását, de nagy jelentőségű az a tény, hogy a monetáris tanács e módosításokat a pénzügypolitika normalizálásának előkészítéseként jelentette be.

A testület először júniusban tett utalást arra, hogy a jelenlegi laza monetáris politika nem tarthat örökké, a keddi bejelentést pedig olyan további előretekintő iránymutatásként kell értékelni, amelyben az MNB még erőteljesebb üzentben jelezte az enyhe monetáris politika visszafordítását a piacnak - fejtegette a TD Securities londoni főközgazdásza. Fage hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a monetáris közlemény nem árult el sokat a normalizáció várható időzítéséről.

Piaci nyomás

Tatha Ghose, a Commerzbank londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdásza kiemelte: a ház véleménye szerint a magyarországi infláció gyorsulása önmagában nem késztette volna ilyen reakcióra az MNB-t. A szakértő véleménye szerint valószínűleg a feltörekvő piaci fizetőeszközökre nehezedő jelenlegi piaci nyomás - és e nyomás terjedésének, erősödésének, önerősítő spirállá válásának kockázata - volt az a tényező, amely miatt az MNB megelőzőbb jellegű stratégiára váltott.

Mindemellett a magyarországi reálkamat-szint a legalacsonyabb a globális feltörekvő térségen belül, és "ez a helyzet immár nem biztonságos" - fogalmazott a Commerzbank londoni főközgazdásza.

Tatha Ghose hangsúlyozta ugyanakkor: a ház megítélése szerint az MNB továbbra sincs "még a közelében" sem annak, hogy teljes mértékben szigorítási alapállású jegybanknak lehessen tekinteni. Annyi történt, hogy a jegybank bizonyos szintű pro-aktivitást és reakciókészséget jelzett a piacnak, és ez inkább tűnik szóbeli intervenciónak, mint tényleges szigorításnak, ugyanakkor hatékony lehet a spekulatív támadások elhárításában.

A Commerzbank vezető közgazdásza szerint azonban az MNB relatív monetáris alapállása a továbbiakban is lesz annyira enyhe a közvetlen térségen belül, hogy a ház ne számítson a forint érdemi erősödésére, a keddi megugrás ellenére sem. Várakozásuk az, hogy a forint 325 forint/euró körüli szinteken végez majd "oldalazó" mozgásokat a következő egy évben.

Készítik a terepet

Liam Carson, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdásza a keddi kamatdöntő ülés fejleményeit kommentálva kifejtette: a monetáris politika keretrendszerének bejelentett átalakítása "jellemzően bonyolult" folyamat, de fő eleme az, hogy az MNB a pénzügypolitika szigorításához készíti elő a terepet.

Carson szerint az átalakított monetáris keretrendszeren belül az MNB számára kétféle szigorítási mód kínálkozik. Az egyik az, hogy a jegybank hagyja lejárni a devizaswap-ügyleteket, és ezzel likviditástöbbletet szív le a bankrendszerből, felhajtva egyben a bankközi kamatokat a kamatfolyosón belül, vagy pedig egyszerűen megemeli az egynapos betéti kamatot.

Túlfűtött a magyar gazdaság

A Capital Economics vezető londoni közgazdásza szerint bármelyik eszközt használja is az MNB, a szigorítás előkészítését a magyarországi makrogazdasági környezet mindenképpen indokolja.

A magyar gazdaság ugyanis a túlfűtöttség jeleit mutatja, különös tekintettel arra, hogy az infláció az MNB 3 százalékos központi célszintje felett jár, és valószínűleg ott is marad a következő egy évben, emellett a bérnövekedés éves üteme meghaladja a 11 százalékot, vagyis sokkal gyorsabb, mint a magyar gazdaság termelékenységének növekedési üteme, amely 3,3 százalék éves összevetésben.

Carson közölte: mindent egybevetve a Capital Economics azzal számol, hogy a három hónapos BUBOR-ráta 2019 végéig 2,50 százalékra emelkedik a jelenlegi 0,20 százalékról. Az elemző hangsúlyozta, hogy ez az előrejelzés meghaladja az FRA-piaci várakozást, amely 1,90 százalék körüli szintig emelkedő bankközi kamatot valószínűsít ebben az időtávlatban.