Az Egyesült Államok a CEU ellehetetlenítését célzó törvényre is igen kemény szavakkal reagált, pedig ahhoz az amerikai-magyar kapcsolatokon kívül nem sok köze van, a CEU melletti tüntetések idején benyújtott civiltörvény módosítása viszont már nem ez a kategória - ez ugyanis a civil szervezetek működésébe avatkozik bele, amihez pedig az amerikai kormánynak is sok köze van - hívja fel a figyelmet a 444.hu.

A civil szervezeteket érintő törvénymódosítás ugyanis olyan területet érint, amelyben Magyarország nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeket és amelyeket a beterjesztett törvény egyértelműen sért.

Magyarország 1999-ben írta alá az Európai Biztonsági Chartát, amelynek két pontja nagyon is egyértelmű kötelezettségeket ír elő az aláíróknak. A Charta 27. pontja szerint "[a] civil szervezetek (NGO-k) életbevágóan fontos szerepet játszhatnak az emberi jogok, a demokrácia és a jogbiztonság terjesztésében, szerves részei egy erős polgári társadalomnak. Kötelességet vállalunk az NGO-k lehetőségeinek bővítésére, hogy teljességben hozzájárulhassanak a polgári társadalom fejlődéséhez, különös tekintettel az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra".

A Charta 33. pontjában pedig az aláírók arra is kötelezettséget vállalnak, hogy "a jogbiztonságot elősegítő tevékenysége részeként az EBESZ együttműködik azokkal az NGO-kkal, amelyek elkötelezettek a korrupt gyakorlatokkal szembeni erős konszenzus kialakítására a társadalom és az üzleti világ között". Ilyen szervezetek például a kormány folyamatos támadása alatt álló, az alapvető szabadságok védelmében fellépő TASZ, az emberi jogi ügyekben aktív Helsinki Bizottság, vagy a korrupció ellen harcoló Transparency International Magyarország.

Mindezek alapján borítékolható az USA, illetve Magyarország gyakorlatilag összes nyugati szövetségesének - főleg az EU tagállamainak - heves tiltakozása - véli a 444.hu. A benyújtott tövényjavaslatban - amely nagy hasonlóságot mutat a 2012-ben elfogadott oroszországi törvénnyel - nagyon aggasztó, hogy a magyar kormány a bejelentésköteles támogatási összeg - 7,2 millió forint, két, havi nettó 161 ezer forintot kereső munkatárs teljes éves bérköltsége - meghatározásakor a pénzmosás és terrorizmus támogatása megelőzéséről szóló törvényt is belekeverte a szabályozásba.

Ez alapján minősített szervezetekkel szemben a jövőben akár keményebb hatósági fellépésre, szigorúbb ellenőrzésekre, esetleg a jelenleginél lazább szabályok szerinti nemzetbiztonsági megfigyelésre is lehetőséget adhatnak - emlékeztet a portál, amely szerint ezzel a Magyarország végleg Oroszország és Belarusz mellé sorolódik majd a nemzetközi közvélemény szemében, szövetségesi kapcsolatai pedig helyrehozhatatlan károkat szenvedhetnek.