Ezt tette az Orbán-kormány az országgal hat év alatt - grafikonon a megdöbbentő eredmények

Növekvő állami kiadások, megduplázódó gazdasági kiadások, megugró sportfinanszírozás az egyik oldalon. A másik oldalon a csökkenő egészségügyi, oktatási és nyugdíjkiadások. Az Orbán-kormány hat éve számokban.
Papp Zsolt, 2015. január 6. kedd, 07:08
Fotó: Napi.hu

Alaposan átalakított az Orbán kormány 2010-2015 között az állam működését ez egyértelműen kitűnik ha a két év költségvetési kiadásainak szerkezetét összevetjük. Pedig a magyar gazdaságban sok minden nem történt, a GDP értéke még a tavalyi kirívó várható 3,2-3,5 százalékos növekedés után sem éri el a válság előtti szintet. Ezért még nagyobb eredmény, hogy az államháztartási hiányt sikerült rendbe tenni - igaz ehhez "trükkök százaira", pontosabban adóemelések garmadájára volt szükség.

2010-ben, a mostani kormány első évében - amit még társbérletben töltöttek a távozó Bajnai-kormánnyal - 17 463 milliárd forintot költhetett el az állam, ezzel szemben az idén az állami kiadások már 19792 milliárd forintra rúgnak. Nem is annyira a növekedés szembetűnő - hisz a nominális GDP-t nem csak a növekedés, de az infláció is növeli - hanem az, hogy a kiadások szerkezete miként alakult át: egyre drágábban működik az állam, több pénz kell államadósság finanszírozására, jelentősen nőttek a gazdasági támogatások - eközben befagytak a szociális, oktatási, egészségügyi kiadások.

A gazdaság növekedés és az államháztartás hiánya
GDP változása 1995=100GDP előző évhez képestÁllamháztartás GDP-arányos hiánya
2008150,20,9-3,6
2009140,4-6,5-4,6
2010141,50,5-4,55
2011144,11,8-5,49
2012141,9-1,5-2,32
2013144,11,5-2,43
Forrás: KSH, Eurostat


Az állam működési kiadásaira 2010-ben 2370 milliárd forint jutott ezzel szemben jövőre 2878 milliárdot költenek az elfogadott költségvetés szerint. Ebben a körbe tartoznak a kormányzat parlament működési kiadásai, amely 200 milliárd forinttal 1006 milliárd forintra emelkedett, ami 25 százalékos növekedés öt év alatt - miközben az olcsóbb állam szlogenjével kampányol úton-útfélen a kormány.


Csökkentek viszont a védelmi kiadások, tovább folytatódott a honvédség legatyásodása. A NATO elvárásai szerint a GDP 2 százalékát kellene tartósan minden tagállamnak a védelmi kiadásokra fordítani annak érdekében, hogy a védelmi szövetség ütőképesen működjön. A magyar honvédelmi kiadások 2015-ben a GDP 0,65 százalékára rúgnak, amely még Magyarország esetében is mélypont; a 2008-as válság előtti években még egy százalék felett volt a honvédelmi kiadások aránya, azóta ez az érték csökkent. A 2015-ös számokban viszont nincsenek benne az év közepére tervezett honvédségi béremelések - bár ez nem fogja megfordítani a csökkenő trendet és a Magyar Honvédség sem lesz ütőképesebb tőle.

A második Orbán-kormány szereti magát rendpártinak feltüntetni, ami több szempontból igaz is - ám ez a rendpártiság nem látszik meg a rendőrségi költségvetésen sem. A rendőrség, a bíróságok,a  tűzoltóságok és az igazságszolgáltatás együttes kiadásaira 2010-ben 562 milliárd forint jutott - idén pedig 576 milliárd forint - vagyis a változás minimális, sőt reálértéken csökkenést jelent. A tűzvédelmi kiadások jelentősen csökkentek - ez a katasztrófavédelem átszervezésével lehet összefüggésben - a másik három soron enyhe növekedés látható.

Ömlik a pénz a gazdaságba

Az államadósság elleni harc felemásan alakul, azt ugyan nem sikerült csökkenteni a jelentős 3000 milliárdos magánpénztári vagyon elköltése ellenére sem, ugyanakkor a GDP-arányos mutató, ami a legfontosabb, csökkenni kezdett. Igaz ennek a GDP nominális növekedése volt az egyetlen hajtóereje, ugyanis a forintban számolt államadósság tovább nőtt. Ennek fényében már nem olyan meglepő, hogy az államadósság finanszírozási költségei sem tudtak érdemben csökkenni. 2010-ben két évvel a 2008 pénzügyi összeomlás után évi 1146 milliárdot költött az állam az adósságfinanszírozásra. Azóta eltelt kvázi négy békeév, ám emelkedtek a költségek: 2015-ben 1196 milliárd forintot fordítanak erre a célra.



A kormány egyre inkább rátelepedik a gazdaságra is - ez látszik a számokból is - ami nem meglepő, hisz ez elérendő kormányzati cél lett az elmúlt négy évben. Sőt azóta felpörgött a gazdaság államosítása, csak az elmúlt hónapokban két bankot is vett a kormány - ez pedig még súlyos milliárdokba fog kerülni az adófizetőknek. Öt évvel ezelőtt az állam gazdasági célú kiadásai még csak 2462 milliárdra rúgtak évente, idén ez már 4172 milliárd forint lesz, vagyis a növekedés 69 százalékos. Megháromszorozódott - évi 39 milliárdra emelkedett - az energiapolitikai kiadások számlája, ami az időközben bekövezetezett "rezsicsökkentés" ára. A fogyasztói költségek 2010-hez képest ugyan befagytak, de ezzel párhuzamosan nőttek az állam ilyen célú kiadásai. A mezőgazdasági támogatások kis mértékben nőttek - ez a megugró uniós támogatások hazai részét teszik ki. 2015-ben már 460 milliárdnyi adóforint megy a mezőgazdaság támogatásába.

Nagyot nőttek közlekedésre fordított kiadásokra kiadások: az öt évvel ezelőttinél jelentősen több pénzt visz el a tömegközlekedés finanszírozása, de igazán jelentős mértékben a "közlekedési infrastruktúrák fejlesztésére", illetve a "szakigazgatás költségeire" fordít többet a kormány. Ez utóbbi tételre 2010-ben évi 198 milliárd folyt el, idén pedig már 680 milliárd forint - ráadásul mindez a költségvetési törvényben követhetetlen módon. Jó hír viszont, hogy a környezetvédelmi kiadások is jelentősen nőttek, 2015-ben már 806 milliárd jut ezen célokra a 2010-es 307 milliárddal szemben.

Ezek az igazi megszorítások

A növekvő állami működési és gazdasági kiadásokat valahol le kell verni, nem maradt más mint a szociális és oktatási szféra. Az államháztartás jóléti kiadásai hat év alatt 11034 milliárd forintról, 11157 milliárdra nőttek. Mint az látható az állami kiadásokban még mindig ez a legnagyobb tétel. Nehezen vitaható az a tézis, hogy ha egy ország a jövőjébe akar befektetni, akkor jól teszi ha az közoktatást fejleszti. Az Orbán-kormány azonban ezzel a vélekedéssel teljesen ellentétes oktatáspolitikát folytat; csökkenteni kívánják a felső és a közoktatás szerepét, az elmúlt években szakmunkásképzés lett a kívánatos cél, a gimnáziumi és egyetemi oktatás leépítésével párhuzamosan. Jól látszik az oktatás költségeinek alakulásán - amely hat év alatt pár milliárd forinttal csökkenti is - vagyis reálértéken számottevően mérséklődött.

Drasztikusan csökkent az alapfokú oktatás támogatása: míg 2010-ben még 881 milliárdot költöttek erre, idén már csak 370 milliárd forint jut - igaz eközben fordítottan nőtt az egyéb oktatás - így az alapfokú oktatás költségeinek csökkenése a mutatottnál kisebb lehet - de az irányt jól jelzi. A középfokú oktatási kiadások évi 352 milliárdról, 217 milliárdra csökkentek, míg a felsőoktatás támogatása beragadt a 2010-es szinten: jövőre 485 milliárdot költenek erre a célra.

A jóléti kiadásokon belül az egészségügyi kiadások nőttek kerek 51 milliárd forinttal a hat év alatt. Az egészségügyi kiadásokon belül jelentős átcsoportosításra került sor: egyedül a kórházi kiadások emelkedtek 1608 milliárdról 1701 milliárd forintra, minden más - házi és gyerekorvosi ellátás, a szakorvosi, fogászati kiadások és a közegészségügyi kiadások - csökkentek. Az egészségügyet ráadásul szétfeszítik a jelenlegi keretek, egyre nagyobb probléma az orvoshiány, a fiatal orvosok elvándorlása, az alulfinanszírozottság, amely meglátszik a bérekben és a kórházi tartozásokban is.

Bár a kormány eddig nem beszélt róla, korábban érzékeltették, hogy több jelentős területen átalakításra készülnek a 2014-2018-as kormányzati ciklusban, az egyik ilyen terület az egészségügy finanszírozása lesz. Az eddig kiszivárgott ötletmorzsák szerint a Fidesz által eddig tabuként kezelt lakossági finanszírozás is az asztalra kerül. Ugyanakkor mint az látható az állami kiadásokban lehetne hol spórolni, és az állam nem úszhatja meg, hogy lényegesen több pénzt tegyen az egészségügybe - ám az is igaz soha nem tehet elegendőt, mert a gyógyítás technológiák költségei rohamosan nőnek, így valóban csak egy forrás marad: a betegek közvetlen befizetése.

Csökkenő munkanélküli és szociális ellátások

Az elöregedő társadalom egyik nagy problémája az egészségügyi kiadások féken tartása - a másik a nyugdíjaké. Ezen a fronton viszont az elmúlt években siker aratott a kormányzat, ugyanis a növekvő nyugdíjas létszám ellenére a nyugdíjkiadások csökkentek: 2010-ben erre a célra 3322 milliárd forint ment el, idén pedig már csak 3010 milliárd. Ám ez csak a látszat: valójában azt történt, hogy az elmúlt években megszüntették a korhatár alatti ellátások egy részének nyugdíjstátuszát, így az érintetek nem "nyugdíjat", hanem más járadékot kaptak. Ezzel együtt a szociális kiadásokat is sikerült befagyasztani: az idén 5598 milliárd forintot költenek erre a célra, 74 milliárd forinttal kevesebbet, mint hat évvel korábban.

Ám nem csak a nyugdíjakon, hanem a munkanélküli ellátásokon is spórolt a kormány, amikor azok mértékét és időtartamát is csökkentette annak ellenére, hogy az biztosítási alapon járt. Évi ötven milliárd forinttal csökkentek a családi pótlékra fordított kiadásokat is - ami a csökkenő gyerekszámmal, illetve az ellátások évtizedes befagyasztásával magyarázható. (A kormány előszeretettel mutogat a bőkezű családi adókedvezményekre, ami vitathatatlan, ám nem ott segít ahol kell, így a gyermekszegénységet nem akadályozzák meg.) A családi pótlékot utoljára a 2008-as válság előtt emelték, ezzel párhuzamosan jelentősen 502 milliárdról 373 milliárdra csökkentek egyéb szociális támogatások, miközben a szegénység az elmúlt nyolc évben a magyar társadalom alapjait fenyegető tényezővé nőtte ki magát. Erre azonban az állam válasza a segélyekre fordított kiadások további csökkentése és a "munkaalapú" társadalom hirdetése, a gazdaságilag és társadalmilag haszontalan közfoglakoztatás erőltetése.

Évi plusz százmilliárd a sportra

Hat év alatt 421 milliárdról 581 milliárdra nőttek az államháztartás kulturális és sportkiadásai. Ez utóbbi a 2015-es 68 milliárdról 174 milliárd forintra hízott idénre, ami száz milliárd forintos növekedés. Itt számolták el a kormány stadionépítéseit, de a sportegyesületek támogatását is. Ennél szerényebb mértékben, de nőttek a kulturális támogatások - 2015-ben erre a célra 247 milliárd forint jut a közpénzekből.


 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Rodent, 2017.05.04 08:12

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2017.05.04 08:10

2020 után nuku EU pénz. No ott indul majd az igaz bukta. Na ezt én már nem várom meg.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2016.11.06 10:31

@lauda:
Betennéd ide mire gondolsz?
Rákerestem és hát nem találom.
Találtam egy Varga miniszter úr által tartott tájékoztatót, ami az összes médiában megjelent. Nos én kifejezetten erre az IMF jelentésre is kerestem... A hivatalos kormány által kiadott kommunikáció finoman szólva kissé kihipózta az IMF jelentést. Az diplomatikusan, de tényszerűen felsorolja, miben nem látja jónak és elégségesnek, vagy kockázatosnak a jelenlegi magyar gazdaságpolitikát. És azt is megfogalmazza, hogy a jelenlegi eredmények a kedvező külső körülményeknek köszönhetők.
Ha erre hivatkoztok az elég gáz, mert hogy én is diplomatikusan fogalmazzak: nem teljes kifejtése az igazságnak...
Vélekedésemet alátámassza, hogy azóta az IMF csökkentette a jövőre vonatkozó GDP növekedési előrejelzésünket, ismét csak elsősorban a külső körülmények romlását előrejelezve.
De azért el kellene dönteni, hogy az IMF mikor jó szervezet? Mindig, vagy soha? Mert az úgy érdekes, ha mond két mondatot amit lehet jól kommunikálni, akkor belekapaszkodunk és fajsúlyos jelentés, a kritikát meg vagy nem halljuk, vagy rosszindulatú hazugságnak tartjuk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lauda, 2016.11.05 08:49

@antitroll: Miért véditek a mundér becsületét ?? Az IMF is elismerte , hogy hibáztak. Sőt továbbmenve azt is , hogy sikeres volt a Magyar gazdasági modell. Akkor miről is beszélünk ???
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nitro, 2016.11.04 19:49

@lauda: "Tedd le a poharat , ilyenkor dolgozni illik nem szipuzni , alkoholizálni."
Ott voltam édes bogaram ezért tudok csak most válaszolni. Állandó sofőr pozícióban szenvedek a haveroknál, mert még sört sem bírok inni. :)
Van néhány kettőig is számolni tudó polgártárs, akik nem esnek hanyatt a propaganda kormányzástól, fogadd el! Mi is elfogadjuk, hogy a hited erős.
Jobban örültem volna, ha a forint árfolyamról értekezel a külker hiány vs külker többlet relációban.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html