Az MNB monetáris tanácsa (MT) legutóbbi, március 26-i kamatdöntő ülésén csupán a volt elnök, Simor András két alelnöke, az utolsó kamatdöntő ülésén részt vett Karvalits Ferenc és a lemondását hétfőn bejelentette Király Júlia szavazott a tartásra, míg a többiek (Balog Ádám alelnök, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, Matolcsy György elnök és Pleschinger Gyula) a 25 bázispontos vágásra voksoltak - derül ki a most publikált jegyzőkönyvből. Így alakult ki az egymást követő nyolcadik 25 bázispontos enyhítés nyomán a jelenleg is érvényes 5 százalékos alapkamat.

A jegyzőkönyv szerint döntéshozók egyetértettek abban, hogy a válság előtt felhalmozott adósságok fokozatos mérséklése, az általánosan szigorú hitelfeltételek és a konjunkturális kilátásokat övező bizonytalanság, mind a vállalatok, mind a háztartások beruházási-fogyasztási döntéseiben óvatosságot indokolnak. A beérkezett év eleji inflációs adatok inflációs fordulatra utalnak, megerősítve az MT többségének azon véleményét, miszerint a nyomott keresleti környezet jelentős árleszorító hatással bír, mivel a fogyasztói árak emelésére a cégek lehetőségei korlátozottak. Az év eleji rezsicsökkentések szintén érdemben mérsékelték a fogyasztói inflációt. A piaci árazású termékek és szolgáltatások körében általánosan alacsony év eleji áremelés volt meg
figyelhető.

A bizonytalanságban egyetértettek

A testület tagjai abban egyetértettek, hogy a makrogazdasági és pénzügyi piaci folyamatok alakulását számottevő bizonytalanság övezi. Az MT értékelése alapján a legjelentősebb kockázatok a gazdaságban meglévő szabad kapacitások mértékével, valamint a hitelezés és a kockázati megítélés alakulásával kapcsolatosak. A tanácstagok többsége szerint az aktuális inflációs és növekedési kilátások lehetővé teszik monetáris kondíciók lazítását. Egyes döntéshozók ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy az alacsony gazdasági növekedés mögött strukturális okok húzódnak meg, amelyekre nem jelent megoldást a monetáris kondíciók lazítása, hanem más típusú gazdaságpolitikai válaszok szükségesek.

Egyetértés volt abban, hogy a válságból való kilábalás sebességét érdemben befolyásolja a hitelezés alakulása. Az elmúlt időszak kamatcsökkentései a hitelkamatok mérséklődésével jártak együtt, ugyanakkor egyelőre nehezen mérhető fel, hogy az alacsonyabb kamatszint a hitelezést milyen mértékben élénkíti.

A kockázati megítélés alakulása érdemben befolyásolhatja a monetáris politika mozgásterét. Az MT értékelése alapján kockázatot jelent, amennyiben az európai intézmények erőfeszítései ellenére a kedvező globális pénzügyi piaci környezet és a gyenge reálgazdasági teljesítmény közötti ellentét tartósan nem oldódik. A globális kockázatvállalási hajlandóság számottevő romlása esetén a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára is érdemben emelkedhet.

Miért gyengült ennyit a forint?

A forint közelmúltbeli gyengülésével és növekvő volatilitásával kapcsolatban nem volt egységes a tanácstagok véleménye. A többség szerint ez elsősorban a ciprusi eseményekhez, az MNB-s vezetőségváltással kapcsolatos bizonytalansághoz és az S&P általi leminősítéshez köthető. Az MT néhány tagja szerint azonban ebben jelentős szerepet játszottak a piac által várt és beárazott lazítási lépések; mindez óvatos és kiváró monetáris politikát indokol. A további kamatlépések tekintetében a tanácstagok egyetértettek abban, hogy további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs nyomás mérsékelt marad, és a pénzügyi piaci környezetet övező bizonytalanság csökken.