Ez vár Magyarországra, a forintra és a bérekre - Látványos előrejelzés érkezett

Döntően a beruházások gyarapodásának köszönhetően egyre jobban gyorsul a magyar gazdaság, ezért a Takarékbank elemzői legújabb előrejelzésük alapján 3,9 százalékos GDP-növekedést várnak 2017-re, míg jövőre 4,1 százalékosat. Ráadásul az év utolsó negyedévében összejöhet akár az öt százalék is. Idén a nagy hitelminősítőknél lehetnek újabb kilátásjavítások, jövőre pedig a választások után felminősítések. Öt év múlva 60 százalék alá mehet a GDP-arányos államadósság.
Domokos László, 2017. június 21. szerda, 11:05
Fotó: Napi.hu

Váratlanul lelassult a fogyasztás az idei első negyedévben, ennek azonban az okát nem ismerjük. Lehet, hogy lakásvásárlásra takarékoskodnak - állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője legújabb előrejelzésüket bemutatva. A szakember a túlfűtöttségnek semmilyen jelét nem látja.

Ezzel együtt azonban nem kell aggódni. Döntő mértékben a beruházások fellendülése okozta a hazai GDP gyorsulását. A folyamatot a már megjelenő EU-transzferek is támogatták, azonban az ezekhez kapcsolódó beruházások túlnyomó része még csak a közeljövőben indul, így ezek is tovább gyorsíthatják a beruházásokat. Az állami beruházások a közeljövőben futhatnak fel, valamint az igen jelentős autóipari beruházások mellett a versenyszféra beruházásait a tartósan alacsony kamatkörnyezet, az alacsonyabb társasági adó és szociális hozzájárulási mértékek, valamint a munkaerőhiány és a bérköltség-emelkedés is támogatja, mivel a vállalati termelékenységet is növelni kell. Így az idén a GDP növekedése megközelítheti, jövőre pedig - az új autóipari kapacitások üzembe helyezésével - meg is haladhatja a 4 százalékot. Ráadásul az utolsó negyedévben megközelítheti az év/év tempó az öt százalékot is - hangzik az optimista prognózis.

Nem lesz fenntartható a gyors román gazdasági és fogyasztás-növekedés, a sztori idővel kifullad, mivel valószínűleg költségvetési kiigazításra lesz szükség - fogalmazott Suppan.

A foglalkoztatásbővülés üteme továbbra is magas, és ezt immár szinte kizárólagos jelleggel az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. A közfoglalkoztatás bővülése leáll. Egyre több ágazatban effektív korlátot jelenthet a munkaerő-kínálat elégtelensége, ezért a bérdinamika nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum, hanem a piaci bérek emelése következtében is magas maradhat. Az idei év átlagában 4 százalékig süllyedő munkanélküliségi ráta így már jövőre 4 százalék alá kerülhet, azaz 2018-ban enyhébb mértékben ugyan, de még feszesebbé válhat a magyar munkaerőpiac.

Prognózis (éves változás, százalék)
Mutató2017
20182019
GDP3,94,13,5
Lakossági fogyasztás3,84,8
4,0
Közösségi fogyasztás-2,03,21,5
Beruházások24,014,04,0
Export7,37,86,5
Import9,48,26,4
Infláció2,42,73,0
Munkanélküliségi ráta4,03,83,6
Államháztartási egyenleg (ESA-95; GDP %-a)-1,7-2,4-2,0
Államadósság (GDP %-a)71,869,466,7
Folyó fizetési mérleg (GDP %-a)3,63,33,3
Bruttó külföldi adósság (GDP %-a)84,674,366,7
Jegybanki alapkamat (év vége, %)0,90,90,9
Euróárfolyam (forint, éves átlag)309,25306,5304,0
Forrás: Takarékbank

Tartósan a középtávú cél alatt marad az infláció

Az infláció éves üteme ismét lefelé távolodott a 3 százalékos céltól, aminek a hátterében döntően az üzemanyagárak mérséklődése áll. A következő hónapban egyessel kezdődhet az év/év mutató - mondta a Takarékbank elemzője. A tényleges árnyomásra jobban utaló maginfláció ugyanakkor fokozatosan emelkedik, de még így is messze elmarad az inflációs céltól.

A külső környezetből továbbra sem érkezik inflációs nyomás. Az utóbbi időszakban jelentősen felgyorsult bérdinamika ellenére a keresletoldali árnyomás csak fokozatosan épül fel, mivel részben még mindig a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának a pótlása zajlik.

Az éves átlagos infláció az idén még 2,5 százalék alatt marad, s bár a jövő év nagy részében már 3 százalék közelében lehet, egyáltalán nem fog egyenletesen növekvő tendenciát mutatni. Így 2018 második fele előtt nem várható, hogy a fogyasztói árak növekedésének éves üteme elérné az MNB középtávú céljaként meghatározott 3 százalékot. Összességében az idén 2,4, 2018-ban pedig 2,7 százalékos lehet az éves átlagos infláció - vélik a Takarékbank elemzői. A jegybank csak sokára nyúlhat az alapkamathoz.

Lassú erősödésnek indulhat a forint

Az MNB tavaly október óta már csak korlátozott és csökkenő mennyiségben fogad be banki forrásokat a betéti eszközeibe, emiatt a továbbra is jelentős bankközi forintlikviditás a rövid hozamok szintjét az alapkamat 0,9 százalékos értékénél jóval lejjebb szorította. Mivel az MNB továbbra is elkötelezettnek mutatkozik a jegybankmérleg szűkítésére, a bankok a likviditásfeleslegüket leginkább állampapír-vásárlással, hitelezési aktivitásuk növelésével, esetlegesen külföldi forrásaik leépítésével vagy külföldi eszközök vásárlásával építhetik le.

Emiatt a jegybanki alapkamat szintje hosszú ideig nem igazán lesz effektív, s mivel az emelést az inflációs fejlemények nem indokolják, az irányadó ráta tartósan változatlan maradhat. 2018 második fele előtt így a Takarékbank elemzői nem számítanak monetáris szigorításra. Főként azért, mert a külső egyensúlyi helyzet alakulása továbbra is a forint erősödését támogatja, ami bizonyos értelemben a monetáris kondíciók szigorodásának felel meg, s ez ellen az MNB a maga eszközeivel továbbra is igyekszik fellépni.

Forrás: Takarékbank
Kattintson a nagyításhoz!
Napi.hu

A forint 2016-ban szakított a legsebezhetőbbnek tekintett valuták körével. A volatilitását növeli, hogy továbbra is a kedvező egyensúlyi folyamatok indokolta felértékelődési nyomás, és az MNB ezzel ellentétes érdekei közötti présben van. Rövid távon ezért továbbra sem számítanak a Takarékbank elemzői markáns eltérésre a forint euróval szembeni árfolyamában az utóbbi időszakot jellemző 305-315-ös sávtól. De 2017 második felétől kezdve egy lassú, trendszerű erősödés minden előrelátható gazdasági hatást figyelembe véve mégis kibontakozhat, így a forint tartósan az említett sáv alján maradhat. A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a gyorsuló növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait - idén lehetnek újabb kilátásjavítások, jövőre pedig a választások után felminősítések.

Látványosan csökkenhet az adósságráta

Az államháztartás eredményszemléletű egyenlege a GDP 1,8 százaléka volt tavaly. Bevételi oldalon az egyszeri társasági adó-, valamint az ÁFA- és SZJA-befizetések növekedése mellett a földeladások bevétele, kiadási oldalon az EU-források kifizetésével kapcsolatos kiadások és a kamatfizetések csökkenése segítették a deficit csökkenését. A foglalkoztatás- és jövedelempolitikai lépések hatása az idei évi egyenlegre nem jelentős, az elmaradó járulékbevételekkel szemben ugyanis részben növekvő adóbevételek, illetve részben csökkenő kiadások állnak. A kiadási oldalon az oktatásra és egészségügyre fordítandó növekvő tételek sem jelentenek kockázatot az idei költségvetésre.

Így 2017-ben ismét elmaradhat a 2,4 százalékos tervtől az államháztartás hiánya, míg 2018-ban teljesülhet a 2,4 százalékos deficit, de ez sem fenyegeti a GDP-arányos államadósság további csökkenését. Ez utóbbi 2017 végére már 70 százalék közelébe, 2018-ban pedig az alá kerülhet. Sőt 2022-re akár a maastrichti 60 százalék alá is mehet a GDP-arányos államdósság - adott optimista prognózist Suppan.

Magyarország bármikor bevezethetné az eurót, a számok - a régió legtöbb országához hasonlóan - rendben vannak, ez ma már pusztán politikai döntés kérdése - mondta lapunk kérdésére az elemző.

A magas, a GDP 20 százaléka környékén beragadt finanszírozási szükséglet kapcsán pedig úgy fogalmazott: ebben csak lassú, többéves elmozdulás lehetséges, miközben jó, hogy magas a lakossági arány az államadósságban, de tudomásul kell venni, hogy a lakosság nem szeret több év futamidejű papírokat venni.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Bahnsteig_Eins, 2017.06.22 18:58

@atombandi: Akkor nálunk, ahol ezer éve termelnek bort, miért vágatja ki a szőlőtőkéket a csodálatos EU, te nagyonsötét??

Látom, te se nyitottál kávézót Bécsben, még egy ékezetes billentyűzetre se tellik, de akkor ne próbáld már nekünk elmondani a tutit, főleg oldalakon keresztül f.... akarom mondani szaporítva a szót, ostoba. Mondtam már neked, hogy amit 3 mondatban nem tudsz megfogalmazni, azt 3 oldalon se fogod tudni...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

langede, 2017.06.22 17:17

@atombandi:
"pluszban lenne az uniós joganyag átvétele miatt"--------> a szabályozás nem egy piaci előny hanem hátrány. Néha szükséges de akkor is rossz gazdaságilag nézve drágítja a termelést. Egységes szabályozás jobb egy fokkal mert drágítja de legalább minden versenytársnak egyenlő mértékben. Az EU meg egy szabály-gyár! Van nemzeti szabály meg EU-s szabály ezek rontják a versenyképességet. Minimális közös szabály szükséges ahhoz hogy kereskedjünk egymással. NAFTA-ban Mexikó és USA Canada szabad kereskedelmi megállapodást kötött de nem alakítottak ki közös kormányzást se közös pénzt. Mégis működik.
Méret és a hatékonyság. Meglepő de a mérettel a kormányozhatóság hatékonysága csökken. Minél nagyobb és különböző területet kell kormányozni annál kevésbé hatékonyan lehet!
Csak azért mert nagy az EU nem lesz jobb a bortermelés Villányban sem a minősége sem az eladhatósága. Ez csak is a villányiaktól függ!
Szingapúr Hon Kong egy városállamok mégis sikeresek és gazdagok nem nagy területük miatt hanem mert jól kihasználják a lehetőségeiket hatékonyak abban amit csinálnak. ( így a magyar bort is akár megveszik)
A tagság nem feltétele hogy a EU közös piacon eladni tudjon egy ország. A fél világ az EU val kereskedik valamilyen kereskedelmi megállapodás alapján. Sikeresen.
Amit felsoroltál az mind az EU hátránya nem pedig az előnye.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2017.06.22 15:53

@langede:
akkor miert nem valasztja le magyarorszag a tiszantult, es vezet be kulon valutat, ha az olyan hatekony? kurva orbanek meg a regios rendszert sem tudjak bevezetni, pedig miota forszirozza mar mindenki. ott volt a 2/3-ad es megse.

amugy pont az integracio a legnagyobb elony. magyarorszag, ha nem kapna egy fillert sem az eu-bol, akkor is pluszban lenne az unios joganyag atvetele miatt. ugyanis a rendkivul sokretu szabalyozas atvetele egyben egysegesitest is jelentett. a gorbe uborkaban nem az volt a lenyeg, amit latsz benne, hanem az, hogy a fogyasztot ne erje kar, es barmelyik orszagban a polcrol leemelesz egy uborkas uveget, ugyanazt a tartalmat kapod, nincs trukkozes.

vallalkozokent csereben meg azt nyered, hogy az eu-n belul az 500 millios piacra tudsz termelni, mert a termeked osszehasonlithato barmely masik termeloevel. ez a kozos piac egyik lenyege.

a masik a hatekonysag. azt gondolom konnyen belatod, hogy miert nem erdemes bort termelni angliaban es svedorszagban. mindent ott kell termelni, ahol a legjobb hatekonysag elerheto, kornyezeti feltetelek, knowhow, infrastuktura. az eu meretei miatt az usa gazdasagaval osszemerheto, de megsem hatekony. mert mindegyik orszag a sajat kis szarait favorizalja, tamogatja es ez igy szar.

igy nem jo a minoseg, de draga is. sokkal jobb, ha nagy mennyisegben allitod elo az adott termeket, a legjobb minosegben, mert oda koncentralodik a penz, paripa, fegyver. usaban sem detroitban termelik a buzat, hanem kentuckyban. aki azzal akar foglalkozni, az oda koltozik. kibaszott hatekony, legjobb minosegu es emiatt rohadtul versenykepes. nyomaba sem erheto 30 szetaprozodott allamocska...

ezek olyan dolgok, amit mindenki lozung szintjen kezel, pedig pont ezek adnak az eu erejet. igaz ehhez messzebb kell latni az uborka gorbuletenel, meg a tyukketrecnel. akinek nem megy, az sosem fogja fel, miert jo az eu.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

langede, 2017.06.22 15:28

Nem tudunk versenyezni egy egyenlő piacon a német hatékonysággal csak úgy ha leértékeljük a munkánkat az életszínvonalbeli különbséget pedig vagy elviseljük vagy hitelekkel plasztikázzuk ideig óráig.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

langede, 2017.06.22 15:25

@atombandi: "ezt a nemetek nem akarjak, nyilvan nekik aldozat, masnak aldas, de igy lehet kiegyenliteni a kulonbsegeket."

Rátapintottál a lényegre csak rosszul látod(érzed). Nem sajnos nem egyenlíti ki a különbségeket hanem elmélyíti! A gazdagabb régió gazdagabb lesz a szegény szegényebb. Pont mint a borsodi példádban. ott sem javul az életszínvonal azzal hogy budapestieknek jobban megy. Átlagban igen talán, külön mérve azonban nem.
A gazdagabb régió elszívja a tehetségeket, a befektetéseket. A gyenge csak akkor tudja utolérni a gazdagabbat ha a gazdagot erőset korlátozzuk a szegény gyengébb előnyére. Régen ennek egyik eszköze volt pl a vám.
Amiről te beszélsz hogy a gazdag kicsit szegényebb lesz a szegény meg kicsit gazdagabb az egyesüléssel Alíz Csodaország kategória. Egyesülés lebontja a korlátokat (integráció) viszont a korlát ami a gazdagnak erősnek akadály az a szegénynek gyengének védelem.



Nem tudunk versenyezni egy egyenlő piacon a német hatékonysággal csak úgy ha leértékeljük a munkánkat az életszínvonlbeli kül
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html