Váratlanul lelassult a fogyasztás az idei első negyedévben, ennek azonban az okát nem ismerjük. Lehet, hogy lakásvásárlásra takarékoskodnak - állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője legújabb előrejelzésüket bemutatva. A szakember a túlfűtöttségnek semmilyen jelét nem látja.

Ezzel együtt azonban nem kell aggódni. Döntő mértékben a beruházások fellendülése okozta a hazai GDP gyorsulását. A folyamatot a már megjelenő EU-transzferek is támogatták, azonban az ezekhez kapcsolódó beruházások túlnyomó része még csak a közeljövőben indul, így ezek is tovább gyorsíthatják a beruházásokat. Az állami beruházások a közeljövőben futhatnak fel, valamint az igen jelentős autóipari beruházások mellett a versenyszféra beruházásait a tartósan alacsony kamatkörnyezet, az alacsonyabb társasági adó és szociális hozzájárulási mértékek, valamint a munkaerőhiány és a bérköltség-emelkedés is támogatja, mivel a vállalati termelékenységet is növelni kell. Így az idén a GDP növekedése megközelítheti, jövőre pedig - az új autóipari kapacitások üzembe helyezésével - meg is haladhatja a 4 százalékot. Ráadásul az utolsó negyedévben megközelítheti az év/év tempó az öt százalékot is - hangzik az optimista prognózis.

Kapcsolódó

Nem lesz fenntartható a gyors román gazdasági és fogyasztás-növekedés, a sztori idővel kifullad, mivel valószínűleg költségvetési kiigazításra lesz szükség - fogalmazott Suppan.

A foglalkoztatásbővülés üteme továbbra is magas, és ezt immár szinte kizárólagos jelleggel az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. A közfoglalkoztatás bővülése leáll. Egyre több ágazatban effektív korlátot jelenthet a munkaerő-kínálat elégtelensége, ezért a bérdinamika nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum, hanem a piaci bérek emelése következtében is magas maradhat. Az idei év átlagában 4 százalékig süllyedő munkanélküliségi ráta így már jövőre 4 százalék alá kerülhet, azaz 2018-ban enyhébb mértékben ugyan, de még feszesebbé válhat a magyar munkaerőpiac.

Prognózis (éves változás, százalék)
Mutató2017
20182019
GDP3,94,13,5
Lakossági fogyasztás3,84,8
4,0
Közösségi fogyasztás-2,03,21,5
Beruházások24,014,04,0
Export7,37,86,5
Import9,48,26,4
Infláció2,42,73,0
Munkanélküliségi ráta4,03,83,6
Államháztartási egyenleg (ESA-95; GDP %-a)-1,7-2,4-2,0
Államadósság (GDP %-a)71,869,466,7
Folyó fizetési mérleg (GDP %-a)3,63,33,3
Bruttó külföldi adósság (GDP %-a)84,674,366,7
Jegybanki alapkamat (év vége, %)0,90,90,9
Euróárfolyam (forint, éves átlag)309,25306,5304,0
Euróárfolyam (forint, év vége)307,0305,0303,0
Forrás: Takarékbank

Tartósan a középtávú cél alatt marad az infláció

Az infláció éves üteme ismét lefelé távolodott a 3 százalékos céltól, aminek a hátterében döntően az üzemanyagárak mérséklődése áll. A következő hónapban egyessel kezdődhet az év/év mutató - mondta a Takarékbank elemzője. A tényleges árnyomásra jobban utaló maginfláció ugyanakkor fokozatosan emelkedik, de még így is messze elmarad az inflációs céltól.

A külső környezetből továbbra sem érkezik inflációs nyomás. Az utóbbi időszakban jelentősen felgyorsult bérdinamika ellenére a keresletoldali árnyomás csak fokozatosan épül fel, mivel részben még mindig a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának a pótlása zajlik.

Az éves átlagos infláció az idén még 2,5 százalék alatt marad, s bár a jövő év nagy részében már 3 százalék közelében lehet, egyáltalán nem fog egyenletesen növekvő tendenciát mutatni. Így 2018 második fele előtt nem várható, hogy a fogyasztói árak növekedésének éves üteme elérné az MNB középtávú céljaként meghatározott 3 százalékot. Összességében az idén 2,4, 2018-ban pedig 2,7 százalékos lehet az éves átlagos infláció - vélik a Takarékbank elemzői. A jegybank csak sokára nyúlhat az alapkamathoz.

Lassú erősödésnek indulhat a forint

Az MNB tavaly október óta már csak korlátozott és csökkenő mennyiségben fogad be banki forrásokat a betéti eszközeibe, emiatt a továbbra is jelentős bankközi forintlikviditás a rövid hozamok szintjét az alapkamat 0,9 százalékos értékénél jóval lejjebb szorította. Mivel az MNB továbbra is elkötelezettnek mutatkozik a jegybankmérleg szűkítésére, a bankok a likviditásfeleslegüket leginkább állampapír-vásárlással, hitelezési aktivitásuk növelésével, esetlegesen külföldi forrásaik leépítésével vagy külföldi eszközök vásárlásával építhetik le.

Emiatt a jegybanki alapkamat szintje hosszú ideig nem igazán lesz effektív, s mivel az emelést az inflációs fejlemények nem indokolják, az irányadó ráta tartósan változatlan maradhat. 2018 második fele előtt így a Takarékbank elemzői nem számítanak monetáris szigorításra. Főként azért, mert a külső egyensúlyi helyzet alakulása továbbra is a forint erősödését támogatja, ami bizonyos értelemben a monetáris kondíciók szigorodásának felel meg, s ez ellen az MNB a maga eszközeivel továbbra is igyekszik fellépni.

Forrás: Takarékbank
Kép: Kattintson a nagyításhoz!

A forint 2016-ban szakított a legsebezhetőbbnek tekintett valuták körével. A volatilitását növeli, hogy továbbra is a kedvező egyensúlyi folyamatok indokolta felértékelődési nyomás, és az MNB ezzel ellentétes érdekei közötti présben van. Rövid távon ezért továbbra sem számítanak a Takarékbank elemzői markáns eltérésre a forint euróval szembeni árfolyamában az utóbbi időszakot jellemző 305-315-ös sávtól. De 2017 második felétől kezdve egy lassú, trendszerű erősödés minden előrelátható gazdasági hatást figyelembe véve mégis kibontakozhat, így a forint tartósan az említett sáv alján maradhat. A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a gyorsuló növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait - idén lehetnek újabb kilátásjavítások, jövőre pedig a választások után felminősítések.

Látványosan csökkenhet az adósságráta

Az államháztartás eredményszemléletű egyenlege a GDP 1,8 százaléka volt tavaly. Bevételi oldalon az egyszeri társasági adó-, valamint az ÁFA- és SZJA-befizetések növekedése mellett a földeladások bevétele, kiadási oldalon az EU-források kifizetésével kapcsolatos kiadások és a kamatfizetések csökkenése segítették a deficit csökkenését. A foglalkoztatás- és jövedelempolitikai lépések hatása az idei évi egyenlegre nem jelentős, az elmaradó járulékbevételekkel szemben ugyanis részben növekvő adóbevételek, illetve részben csökkenő kiadások állnak. A kiadási oldalon az oktatásra és egészségügyre fordítandó növekvő tételek sem jelentenek kockázatot az idei költségvetésre.

Így 2017-ben ismét elmaradhat a 2,4 százalékos tervtől az államháztartás hiánya, míg 2018-ban teljesülhet a 2,4 százalékos deficit, de ez sem fenyegeti a GDP-arányos államadósság további csökkenését. Ez utóbbi 2017 végére már 70 százalék közelébe, 2018-ban pedig az alá kerülhet. Sőt 2022-re akár a maastrichti 60 százalék alá is mehet a GDP-arányos államdósság - adott optimista prognózist Suppan.

Magyarország bármikor bevezethetné az eurót, a számok - a régió legtöbb országához hasonlóan - rendben vannak, ez ma már pusztán politikai döntés kérdése - mondta lapunk kérdésére az elemző.

A magas, a GDP 20 százaléka környékén beragadt finanszírozási szükséglet kapcsán pedig úgy fogalmazott: ebben csak lassú, többéves elmozdulás lehetséges, miközben jó, hogy magas a lakossági arány az államadósságban, de tudomásul kell venni, hogy a lakosság nem szeret több év futamidejű papírokat venni.