Idén egyértelműen a lakossági fogyasztás húzza majd a magyar gazdaságot. Főként a rendelkezésre álló jövedelmek markáns bővülésének köszönhetően ez a szegmens dinamizálódhat és egyértelműen a növekedés motorjává válhat 2016-ban - állapította meg Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője legújabb előrejelzésüket bemutatva. A magyar reálbérek idén akár 6 százalékkal is nőhetnek, az előző három évben elért összesen mintegy 15 százalékos ugrás után - ha ez nem indítja be a fogyasztást, akkor semmi - véli Suppan.

Összességében kedvező a magyar gazdaság külső környezete, noha a világgazdaság növekedési kilátásaiban nem tapasztalható javulás. Az európai növekedés nem áll le, de csak igen mérsékelten élénkül, míg a régiós kilátások többnyire pozitívak. A külső finanszírozási helyzet támogató, és a magyar exportlehetőségek alakulása is biztató. A keresleti feltételek továbbra is jók azon szektorokban (főként a járműiparban), amelyekben számottevő kapacitásbővítés zajlott le az elmúlt években Magyarországon.

A legjelentősebb globális kockázatnak a növekedés - elsősorban ázsiai - motorjainak kifulladása tűnik. A korábbról meglévő geopolitikai konfliktusok mellett komolyabb kockázatot az EU-ból való esetleges brit kilépés (Brexit) hordozhat, amelynek lehetnek áttételes hatásai a magyar eszközárak alakulására, a közvetlen reálgazdasági hatásai azonban nem tűnnek számottevőnek. A magyar ipar januári "kisiklása" egyszerű eseménynek tűnik, az év egészében stabilan öt százalék feletti lehet a növekedés.

Csuklógyakorlat a nullás költségvetés 2017-ben

Jól állnak az államháztartási folyamatok. Eredményszemléletben vizsgálva az államháztartás nettó megtakarítói pozíciója hosszú évek óta a legjobb. Az ESA-szemléletű költségvetési deficit kényelmesen a GDP 2 százaléka alatt alakult 2015-ben - az egyszeri tételek nélkül 1,3 százalék körül lehetett. Idén is egy százalék alá mehetünk az egyszeri tételek nélkül. Az egyszeri tételekkel (bankeladások - MKB, Budapest Bank -, földárverések, növekedési adóhitel) pedig szerencsés esetben akár már a 2016-os büdzsé is nullszaldós is lehet - adott optimista prognózist a vezető elemző. Annyira kényelmes pályán halad a költségvetés, hogy miért ne legyen nyári költségvetés-elfogadás? - válaszolta a Napi.hu kérdésére Suppan.

A vártnál magasabb bevételek nyomán pedig a következő években sem várható az egyenleg romlása, sőt 2017-ben már 1 százalék közelébe csökkenhet a hiány.  Csuklógyakorlat a nullás költségvetés elérése 2017-ben - véli Suppan, aki szerint a következő években a többletes tartományban maradhat a magyar büdzsé.

Márciusban is jó lehet a pénzforgalmi egyenleg - többek közt ugyanis beérkezik a büdzsébe 130 milliárd forint a földárverésekből.

Az államadósság a GDP mintegy 75 százalékára mérséklődött 2015-ben, és a folyamat a következő két évben is folytatódhat, így a mutató 2018 körül süllyedhet a 70 százalékos szint alá.

Jövőre ismét élénkülhetnek a beruházások, miután a gazdaságpolitika felgyorsítja a 2014-2020-as EU-költségvetési keretben rendelkezésre álló külső források felhasználását. Emellett várhatóan a lakossági beruházások is érdemben növekednek a célzott programok - elsősorban az újlakások áfacsökkentése, valamint a csalási otthonteremtési kedvezmény (csok) - felfutása miatt. Idén összességében 2,5 százalékos gazdasági növekedés valószínű, az új gazdaságpolitikai impulzusoknak köszönhetően azonban jövőre ismét 3 százalék fölé emelkedhet a GDP bővülésének éves üteme. Továbbra is van még mit javítani a beruházási rátán - fogalmazott Suppan, aki különösen a lakossági beruházásokat hiányolja.

Prognózis (éves változás, százalék)
Mutató201520162017
GDP2,92,53,1
Lakossági fogyasztás2,63,23,0
Közösségi fogyasztás0,64,62,0
Beruházások1,9-0,53,5
Export8,45,25,5
Import7,85,05,5
Infláció-0,11,12,6
Munkanélküliségi ráta6,86,36,0
Államháztartási egyenleg (ESA-95; GDP %-a)-1,8-1,6-1,2
Államadósság (GDP %-a)75,372,970,5
Folyó fizetési mérleg (GDP %-a)5,05,55,2
Bruttó külföldi adósság (GDP %-a)103,496,990,8
Jegybanki alapkamat (év vége, %)1,350,90,9
Euróárfolyam (forint, éves átlag)309,9311,4308,6
Euróárfolyam (forint, év vége)313,1310,0307,5
Forrás: TakarékBank

A fasorban sincs az infláció

Marad a külső dezinflációs környezet, a szűk sávban mozgó, és a középtávú inflációs céltól jelentősen elmaradó maginfláció pedig arra utal, hogy belső forrásokból sincs felfelé mutató érdemi árnyomás. Az év első felében év/év árindex alig haladja majd meg a nullát, és a második félévben is megnyugtatóan a cél alatt maradhat. A 3 százalékos célértéket előreláthatóan csak 2017 végén közelíti meg az infláció. Az MNB emiatt indított újabb lazítási ciklust.

A TakarékBank elemzői szerint a március végi 15 bázispontos vágást követően - hat hónapon belül - további két 15 bázispontos csökkentéssel a jegybank 1 százalék alá viszi az alapkamatot. A magyar kamatszint így az egyik legalacsonyabb lehet a térségben. Ugyanakkor az MNB egyre aktívabban használhatja a kamatfolyosót a napi likviditás-szabályozásban, akár az alapkamat tényleges megváltoztatása nélkül is. Kamatemeléssel a 2017 végéig tartó előrejelzési horizonton nem számolnak.

Nagy forinterősödés jöhet két év múlva

Az egyensúlyi mutatók kedvező alakulása a forint erősödésének irányába hat, és ehhez az is hozzájárulhat, hogy idén akár két nagy hitelminősítő is a befektetési kategóriába emelheti Magyarország adósosztályzatát. Az inflációs cél elérése és a lazább monetáris kondíciók fenntartása szempontjából a forint erősödése nem érdeke az MNB-nek, amely nem konvencionális lépésekkel, illetve kamatcsökkentéssel próbál gátat szabni a magyar fizetőeszköz erősödésének.

Forrás: TakarékBank
Kép: A teljes grafikonért kattintson!

A prognoszták 2016 végére a mostaninak megfelelő 310 forintos euró-árfolyamszintet tartanak valószínűnek, és 2017 végére is csak enyhébb mértékű forinterősödésre számítanak. A forint 2-3 év múlva pedig az erős fundamentumok miatt erősödésbe kezdhet, Suppan elképzelhetőnek látja idővel a 280-as euróárfolyamot is.

Erőteljes a javulás a külső egyensúlyi mutatókban is. Az energiaárak komoly esése, valamint az erőteljes EU-s forrásbeáramlás hatására Magyarország nettó külső finanszírozási képessége 2015-ben a Takarékbank elemzőinek becslése alapján alig maradhatott a GDP 10 százaléka alatt. A következő években az alacsonyabb EU-forrásbeáramlás hatására a nettó külső finanszírozási képesség GDP-arányosan valamelyest mérséklődik ugyan, de így is a régió legmagasabbjai közé tartozik majd. Ez pedig elsősorban a nettó, valamivel korlátozottabb mértékben azonban a bruttó külföldi adósságállomány gyorsuló ütemű leépülését is elősegíti.

Bár a munkaerőpiacon a korábbiaknál lassabban bővülhet a foglalkoztatottság, kedvező, hogy az elsődleges munkaerőpiac szerepe nő, míg a közfoglalkoztatásé csökken az állásteremtésben. A vállalati felmérésekből továbbra is a foglalkoztatás bővítésére irányuló szándék rajzolódik ki, míg az egyes ágazatokban a munkaerőhiány komolyabb bérfelhajtó hatású lehet. A tavaly 7 százalék alá került munkanélküliségi ráta a közmunkaprogram kiterjesztése nélkül is tovább csökkenhet 2016-2017-ben. Így 2017 átlagában már csak 6 százalék lehet a munkanélküliség. Az építőiparban olyan bérrobbanás lehet, amilyet nem láttunk évtizedek óta - fogalmazott Suppan.

Hosszú távon nem lehet nőhet banki (vállalati és lakossági) hitelezés nélkül a gazdaság és jelenleg egyelőre e törlesztések értéke nagyobb, ám már rövid távon is akadnak pozitív jelek - fogalmazott Oszlay András, a TakarékBank osztályvezetője.