Ez vár Magyarországra - Brüsszel új jelentéssel állt elő

Már harmadik éve tart az EU-ba és az eurózónában a fellendülés, ami a következő években is velünk marad - mondta Pierre Moscovici, az Európai Bizottság őszi előrejelzésének bemutatásán. A magyar makroszámok jó irányba tartanak.
Szabó Zsuzsanna, 2015. november 5. csütörtök, 11:22
Fotó: MTI/EPA

Az euróövezet és az egész Európai Unió gazdasági élénkülése már harmadik éve tart. Az élénkülés a globális gazdasági feltételek romlása ellenére várhatóan jövőre is folytatódik, noha csak mérsékelt ütemben - jelentette be Moscovici (képünkön), az Európai Bizottság őszi előrejelzésének bemutatásakor.

A csökkenő olajárak, az alkalmazkodó monetáris politika és a viszonylag gyenge euróárfolyamok mellett idén a tagállamok gazdaságai stabil és általános élénkülése látható. Az élénkülés üteme azonban továbbra is lassú - derül ki az előrejelzésből.

A világgazdasági kilátásokat érintő kockázatok viszont növekednek: a feltörekvő piacok lassulása - különösen a kínai gazdaság esetleges hirtelen visszaesése -, illetve az egyesült államokbeli monetáris politika várható visszarendeződése a jelenleg vártnál negatívabb hatást gyakorolhat az európai beruházásokra és gazdaságra.

Az előrejelzés a 2015. október 22-én rendelkezésre álló releváns adatokon és tényezőkön alapul, ideértve a kormányzati politikákkal kapcsolatos feltételezéseket is. Csak a hivatalosan bejelentett és megfelelően részletezett szakpolitikai intézkedéseket veszi figyelembe, a politika változatlanságát feltételezve.

Az előrejelzés figyelembe vesz továbbá árfolyamokkal, kamatlábakkal és nyersanyagárakkal kapcsolatos külső feltételezéseket is. A felhasznált számok az előrejelzés időpontjában érvényes derivatíva-piaci várakozásoknak felelnek meg.

A Bizottság 2016 februárjában aktualizálja gazdasági előrejelzését.

Az euróövezeti reál-GDP 2015-ben 1,6 százalékkal bővül, majd a növekedés üteme 2016-ban 1,8 százalékra, 2017-ben pedig 1,9 százalékra nő. Az EU egészét tekintve a reál GDP növekedése az idei 1,9-ről 2016-ban 2, majd 2017-ben pedig 2,1 százalékra emelkedik.

Bővül a belső kereslet

Idén a legtöbb euróövezeti tagállamban bővül a belső kereslet, 2016-ban és 2017-ben pedig várhatóan az egész EU-ban nőni fog a gazdaság teljesítménye. A nominális jövedelmek emelkedésének és az alacsony inflációnak köszönhetően a magánfogyasztás is nő. A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének és a vállalatok nyereségességének emelkedésével, továbbá a finanszírozási feltételek és a keresleti prognózisok javulásával valamelyest a beruházások is erősödhetnek.

Javul a munkaerő-piaci helyzet

A munkaerőpiac a bizottság szerint javulást mutat, igaz, ez a javulás lassú és a tagállamokban jelentős eltérést mutatkozik. Azokban a válság által keményen érintett tagállamokban, ahol munkaerő-piaci reformokat hajtottak végre, a bizottság a foglalkoztatás további növekedésére számít. A foglalkoztatási ráta az euróövezetben idén és jövőre várhatóan 0,9, 2017-ben 1 százalékkal emelkedhet, míg az EU egészében idén 1, 2016-17-ben pedig 0,9 százalékkal.

A munkanélküliség összességében továbbra is csak fokozatosan csökken, a tagállamok közötti jelentős eltérésekkel. A ráta az euróövezetben az idei 11 százalékról jövőre 10,6, 2017-ben 10,3 százalékra csökkenhet, míg az EU-ban az idei 9,5 százalék jövőre 9,2, 2017-ben 8,9 százalékra eshet.

Javulnak a költségvetési kilátások

A költségvetési konszolidációknak, a gazdaság erősödésének és kisebb mértékben az alacsonyabb kamatkiadásoknak köszönhetően 2015-ben az euróövezet összesített GDP-arányos hiány várhatóan 2 százalékra esik, 2017-ben pedig ez várhatóan 1,5 százalékra csökken.

A költségvetési irányvonal ez idő alatt lényegében semleges marad az euróövezetben. Az valutaövezet adósságrátája a 2014. évi 94,5 százalékos csúcsról 2017-ben várhatóan 91,3 százalékra esik. Az EU egészében a GDP-arányos hiány 2017-ben 1,6 százalékra csökken az idei 2,5 százalékról, míg az adósságráta az idei évre várt 87,8-ről 2017-ben 85,8 százalékra esik.

Az alacsony olajárak leszorítják az inflációt

Az olaj és az egyéb nyersanyagok árának meredek esése az euróövezetben és az EU egészében is negatív tartományba csökkentette az inflációt. Emiatt ugyan kevésbé látszik, de a bérnövekedés, a bővülő magánfogyasztás és a szűkülő kibocsátási rés következtében árnövelő hatások is érvényesülni kezdenek - jegyzi meg a bizottság.

Az infláció az euróövezeti 0,1 százalékról és az EU-s 0 százalékról jövőre 1, illetve 1,1 százalékra nő, 2017-ben pedig mindkét viszonylatban 1,6 százalékra gyorsul az ütem.

Romlottak a globális kilátások

A feltörekvő gazdaságok - egyebek mellett Kína - lassulása miatt tavasz óta jelentősen romlottak a globális növekedéssel és a világkereskedelemmel kapcsolatos kilátások - mutatott rá Moscovici, aki szerint a feltörekvő gazdaságok várhatóan idén érnek a hullámvölgy aljára és 2016-ban megkezdik a kilábalást.

A világkereskedelem szűkülése az euróövezet exportjára eddig nem volt hatással, főként az euró leértékelődésének köszönhetően. Az export növekedése azonban 2016-ban várhatóan lassulni fog, mielőtt 2017-ben mérsékelten emelkedni kezdene.

Az euróövezetben idén várhatóan nő a folyó fizetési mérlegek többlete, ami az alacsonyabb olajkereskedelmi hiánnyal és a külkereskedelmi cserearányok javulásával, továbbá egyes tagállamok tartósan magas többletével és más tagállamok hiányjavító intézkedéseivel magyarázható. A mérlegtöbbletek 2017-ben az olajárak emelkedésével és a külkereskedelmi cserearányok romlásával várhatóan enyhén csökkennek.

A menedékkérők érkezése pozitív gazdasági hatással járhat

A bizottság mostani előrejelzése - első ízben - értékeli az EU-ba nagy számban beérkező menedékkérőkkel kapcsolatos gazdasági hatásokat is. Eszerint a közkiadások növekedése rövid távon növeli a GDP-t, középtávon pedig további pozitív növekedési hatás várható a munkaerő-kínálat növekedéséből, feltéve hogy a munkaerőpiacra való belépést megfelelő politikák segítik. Az EU egészét tekintve a növekedési hatás kismértékű, egyes tagállamok tekintetében viszont jelentős lehet - teszi hozzá a bizottság.

Kiegyensúlyozottabb növekedés felé tart Magyarország

Az Európai Bizottság várakozásai szerint Magyarországon idén 2,9 százalékkal bővül a gazdaság, jövőre 2,2 lassul a GDP-növekedés, majd 2017-ben ismét erősödés várható, 2,5 százalékig gyorsulhat a gazdaság, de ez is elmarad az idei szinttől. A jövő évi lassulás oka az Európai Bizottság szerint a korábbi gazdasági növekedést támogató hatások - egyebek mellett az uniós források - kifutása lesz.

Az Európai Bizottság ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a növekedés nagy mértékben kötődik az uniós források felhasználásához, ami 2016-ban enyhe visszaesést eredményezhet. Így a beruházások szintje az idei 2,2 százalékos emelkedés után jövőre 3,2 százalékos zsugorodást, majd 2017-ben 2,5 százalékos bővülést mutathat, amikor is az uniós források felhasználás újra éreztethetik pozitív hatásukat.

 

A magyar kormány várakozásai
Mutató201520162017
GDP-növekedés (%, év/év)3,12,53,1
Költségvetés egyenlege (a GDP %-ában)-2,4-2,0-1,7
Bruttó államadósság (a GDP %-ában)74,973,971,3
Infláció (százalék, év/év)01,62,5
Strukturális egyenleg (a GDP %-ában)-2,1(-1,6)-1,6-1,4
Forrás: Konvergenciaprogram

 

Az államháztartási finanszírozás viszont folyamatosan javul, az államadósság csökkenő pályán marad, utóbbi az idei 75,8 százalékról, jövőre 74,5, majd 72,6 százalékra eshet a GDP arányában.

Az államháztartási hiány az előrejelzési horizonton végig 3 százalék alatt maradhat: idén 2,3, jövőre 2,1, 2017-ben 2 százalékos deficittel számol a bizottság. A javuláshoz egyaránt hozzájárul az adóbevételek robusztus növekedése és az állam kamatterheinek mérséklődése. Ezt a pozitív hatást csak részben ellensúlyozzák a felmerülő nem várt kiadások, például a menekültválság miatt, valamint a Brüsszel által felfüggesztett két szektorális adó, az élelmiszer-áruházak felügyeleti díja és a dohánykereskedelemre kivetett különadó kiesése.

A 2016-os deficittel kapcsolatban Brüsszel megjegyzi: az előrejelzés a már betervezett kiadásnövekedéssel és a GDP 0,7 százalékát kitevő adócsökkentéssel is számol, emellett azt feltételezi, hogy a kormány jövőre nem használja fel a GDP 0,2 százalékát kitevő tartalékot.

Ez húzhatja a gazdaságot

A lakossági fogyasztás és a külkereskedelem továbbra is a magyar gazdaság növekedési motorja lehet az előrejelzési horizonton. A háztartások fogyasztása tovább bővül, miután az alacsony infláció és az emelkedő bérek hatására a háztartások egyre több szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkeznek. Az elemzés a lakosság szempontjából kedvező hatásként említi azt az egyszeri hatást, amelyet a bankok elszámoltatása és az úgynevezett tisztességtelenül felszámolt kamat- és árfolyamterhek egyszeri visszafizetése okozott. A januárra ígért egy százalékpontos jövedelemadó-csökkentés esetén is hasonlóan kedvező hatással számol a bizottság a fogyasztást illetően.

A bizottság a nettó export növekedésével számol az új autóipari beruházások exporthatásaihoz kötődően, illetve az uniós források csökkenéséből fakadó alacsonyabb import miatt, ami szintén hozzájárul a növekedéshez. A folyó fizetési mérleg többlete is emelkedni fog a bizottság szerint: az idei 4,3 százalékos szufficit 2016-ban 5,5, majd 2017-ben 6,1 százalékra ugorhat.

A munkanélküliség tovább esik

A foglalkoztatottság Magyarországon idén 1,8 százalékkal bővülhet, míg jövőre ez 1,1 százalékos emelkedésre mérséklődhet, majd 2017-ben 1,2 százalékos növekedést érhet el. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség az előrejelzési horizonton folyamatos csökkenést mutathat: idén 7,1 százalékos lehet a munkanélküliségi ráta, jövőre 6,7, 2017-ben 6,2 százalékra eshet. A foglalkoztatottság növekedése főleg a versenyszférának lesz köszönhető, de a testület a közmunkaprogram bővülésével is számol az előrejelzésében.

Vártnál alacsonyabb infláció

Az infláció idén 0,1 százalékos lehet, ami jövőre 1,9, 2017-ben 2,5 százalékra gyorsulhat. A jövő évi ütem a korábban vártnál alacsonyabb, amit az import relatív drágulásának elmaradása, a vártnál alacsonyabb olajárak, az alacsony élelmiszerárak és a rezsicsökkentés hatásai magyaráznak. Bár 2017-re a bizottság 2,5 százalékos inflációt jósol, de a  bizottság elemzői szerint az ütem az év végére a jegybanki 3 százalékos cél körülire emelkedhet.

A Volkswagent megszívhatjuk

A Volkswagen válság súlyosbodása a magyar termelésre is negatívan hathat hosszú távon, de Kína és más feltörekvő piacok lassulása is elérheti a magyar gazdaságot Németországon keresztül - figyelmeztet a jelentés, amely azt is megjegyzi, hogy a mezőgazdasági szektor idén ezidáig negatív hatással volt a gazdaságra. Ez viszont a második félévi adatokban látszódhat meg.

Ezzel szemben viszont a kis- és közepes vállalatok támogatott hiteleinek lassú kivezetése, a pénzügyi szektort érintő tervezett intézkedések bevezetése javíthatnak a hitelezési feltételeken, ami a növekedést is segítheti.

A lakossági hitelek forintosítása miatt a háztartások csökkenthetik az elővigyázatossági megtakarításaikat, ami a fogyasztás növekedéséhez járulhat hozzá. A menedékkérők érkezése viszont nem lesz alapvető hatással a magyar makrogazdasági kilátásokra.

Sokba lehet az uniós projektek finanszírozása

Kockázatként azonosítja továbbá az Európai Bizottság, hogy idén és jövőre is a tervezettnél nagyobb költséggel járhat az állam számára az uniós projektek finanszírozása, mert nem tudni, hogy egyes kifogásolt projektekkel kapcsolatban a bizottság mekkora korrekciót, kiigazítást állapít majd meg. Emellett az oktatás és az egészségügy feszített működtetési költségvetése jelentős megvalósítási kockázatokat hordoz. A földárverések bevétele viszont meghaladhatja a tervezett összeget, amelyből már idén folyhat be bevétel a büdzsébe.

A költségvetés strukturális - egyedi intézkedésektől megtisztított - hiánya 2,5 százalék körül stabilizálódhat az előrejelzési horizonton.

HOZZÁSZÓLÁSOK