Ez vár Magyarországra - Egy újabb jelentés hazánkról

Az OECD friss prognózisa a magyar gazdaság jelentős lassulását várja jövőre, majd 2017-ben a növekedés újra erőre kaphat. Alapvetően pozitív értékelést tett közzé a nemzetközi szervezet a magyar gazdaságról, de a kritikák sem maradtak el.
Szabó Zsuzsanna, 2015. november 9. hétfő, 11:30
Fotó: Napi.hu

A magyar gazdasági növekedés a magánfogyasztásnak köszönhetően 2015-ben erős maradt, annak ellenére, hogy az agrárszektor lassulása az év közepén rontotta a növekedési adatokat. Majd 2016-ban lassulás várható, miután az uniós strukturális alapokból történő kifizetések lassulása és az új uniós pénzügyi ciklus indulása következtében az állami beruházások visszaesnek, illetve mert a költségvetési irányvonal kevésbé alkalmazkodóvá válik. A gazdasági növekedés 2017-ben viszont újra élénkülhet az újabb állami beruházások révén - állapítja meg az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelentése Magyarországról.

A magánfogyasztás meglehetősen erős marad a következő két évben. Az idei lendületet a bankok egyoldalú kamatemelései és költséges devizatranzakciók miatt fizetendő egyszeri kompenzációja segítette, újabb hasonló egyszeri hatással viszont nem lehet számolni. Ezt viszont legalább részlegesen ellensúlyozza a versenyszektor élénkülő munkaerő-kereslete és az alacsonyabb szja. A fogyasztói bizalmat és a pénzügyi stabilitást az OECD szerint javította a devizahitelek forintosítása.

A folyó fizetési mérleg többlete is tovább hízhat. Az export továbbra is bővül a gyenge forintnak, az autóipari kapacitásoknak és a német értékesítési láncba való integrálódásának köszönhetően.

Az OECD várakozásai
Mutató201520162017
GDP-növekedés (%, év/év)32,43,1
Magánfogyasztás (százalék)33,23,2
Áruk és szolgáltatások exportja (a GDP %-ában)1,81,12
Áruk és szolgáltatások importja (a GDP %-ában)7,34,95,2
Nettó export0,71,11,3
Költségvetés egyenlege (a GDP %-ában)-2,3-1,9-1,5
Bruttó államadósság (a GDP %-ában)99,697,995,4
Maastrichti államadósság (a GDP %-ában)76,374,672
Fogyasztói árindex (százalék, év/év)0,12,22,7
Munkanélküliségi ráta (százalék)76,35,9
Folyó fizetési mérleg (a GDP %-ában)4,35,56,4
Forrás: OECD Economic Outlook 2015

A közmunkaprogram hasznos, de kevés

A foglalkoztatás növekedését egyre inkább támogatja a magánszféra munkaerő-kereslete, de a közmunkaprogram is hozzájárul a munkanélküliség csökkenéséhez. Az OECD szerint bár a közmunkaprogram a gazdasági növekedés erősíti, ám át kell alakítani ahhoz, hogy a sérülékeny csoportok - romák, alacsony képzettségűek - munkaerő-piaci kilátásait javítsa. Az elemzés szerint a fiatal nők munkaerő-piaci részvételi aránya is alacsony, de miközben a rugalmasabb munkabeosztás jó irányba tett lépésnek tűnik, ennél többre lehet szükség.

A bérdinamika eddig visszafogott maradt. A reálbéreket az energiaárak csökkenése emelte, amely viszont deflációt is eredményezett - igaz 2015 végén a deflációs időszak véget érhet. Az infláció 2017 végére elérheti a jegybanki 3 százalékos célt, a maginfláció pedig 2 százalék felett stabilizálódott.

Csökkenő pályán az államadósság

A költségvetési politika semleges, a GDP-arányos államadósság csökkenő pályán marad - bár az államadósság gyorsabb csökkentéséhez és a kedvezőtlen gazdasági sokkok idején szükséges mozgástér növeléséhez még konszolidáció szükséges.

Ezzel szemben a monetáris politika továbbra is alkalmazkodó marad az OECD szerint. Az elemzés megjegyzi, hogy a nemkonvencionális monetáris politika keretében az MNB átszabta, de megtartotta növekedési hitelprogramját (nhp).

A magyar kormány várakozásai
Mutató201520162017
GDP-növekedés (%, év/év)3,12,53,1
Költségvetés egyenlege (a GDP %-ában)-2,4-2,0-1,7
Bruttó államadósság (a GDP %-ában)74,973,971,3
Infláció (százalék, év/év)01,62,5
Strukturális egyenleg (a GDP %-ában)-2,1(-1,6)-1,6-1,4
Forrás: 2015-ös konvergenciaprogram

Az OECD szerint a banki portfóliók erősítése érdekében - egyebek mellett a rossz jelzáloghitelek és ingatlanok felvásárlásával, illetve a pénzintézetekre kivetett különadó folyamatos csökkentésével - további intézkedések várhatók. A kormány a lakossági fogyasztási devizahitelek önkéntes forintkonverzióját ösztönzi és mérsékli a bankadót. Ezek az intézkedések az OECD szerint élénkíthetik a hitelezést és lehetővé teszik, hogy a jegybank 2016 végére kivezesse az nhp-t. Mindezekkel együtt azonban a nemteljesítő hitelek aránya magas marad.

A szervezet megjegyzi, hogy a nem exportképes ágazatok beruházásainak hitelezését versenyösztönző, stabilabb szabályozási környezettel biztosítani lehet. Emellett a lassú jövedelemkonvergencia felgyorsítása - és ennek révén a magánbefektetések ösztönzése és a termelékenység javítása - érdekében is versenybarát reformokat szorgalmaz a szervezet a termékpiacokon.

A szén-dioxid-kibocsátás az elmúlt évtizedekben jelentősen esett, Magyarország mára a kibocsátási kvóta eladójává vált. Ez az OECD szerint a megújuló energia részesedésének 8 százalékra történő emelkedésének köszönhető, amelynek a részesedését 2030-ra 20 százalékra tervezi emelni a kormány. A cél elérésének költsége az OECD szerint az intenzív energiafelhasználók számára adott adókedvezmények csökkentésével mérsékelhető.

Kockázatok

A belföldi kockázatok főleg felfelé mutatóak. Amennyiben a laza monetáris politika hatása - különösen az nhp - a vártnál erősebb lesz, az üzleti és ingatlanpiaci beruházások a vártnál gyorsabb javulást mutathatnak. Amennyiben a foglalkoztatás növekedése pozitív meglepetést okoz, az a magánfogyasztások felgyorsulását is eredményezheti.

Ezzel szemben lefelé mutató kockázatok főként külső sokkok lehetnek. Ezek között az elemzés az autóipari termelés túlsúlyát említi, ami miatt jelenlegi dízelbotrányból fakadó termeléskiesés törékennyé teheti a gazdaságot. Az USA-ban egy vártnál gyorsabb monetáris politikai normalizálódás az MNB-t vártnál hamarabbi szigorításra kényszerítheti. Az OECD alapforgatókönyve 2017-ben vár szigorítást az inflációs nyomás kordában tartása érdekében a magasabb kamat és növekedési hitelprogram bővítésének felülvizsgálatával.

Így hatott a menekültválság
Az OECD-jelentés kitér a második világháború óta legnagyobb menekültválság munkaerő-piaci és költségvetési hatásaira is. A szervezet szerint idén az EU-ban több mint egymillió menedékkérő érkezhet a 2014-es 630 ezerrel szemben. Ebből az OECD szerint 350-450 ezren kaphatnak menekültstátust vagy más hunamitárius státust. Ez az EU népességének a 0,07-0,09 százalékát teheti ki.

Az OECD megállapítja, hogy a menedékkérők beáramlása várhatóan nem hagy alább Törökországba sem, ahol a regisztrált menedékkérők száma csak a szíriaiak esetében 2 millió feletti főre emelkedett már idén. Hasonló mennyiségű beáramlással lehet számolni 2016-17-ben is - állítja az OECD.

A menedékkérők ilyen hirtelen nagyarányú megugrásának gazdasági hatásának becslése több okból is nehéz. Egyebek mellett a teljes bevándorlás közép távú költségvetési hatása nagy eltéréseket mutat tanulmányonként, de összességében nem mutatnak jelentős terheket: néhányuk nettó hasznot, néhányuk nettó költséget mutat ki a befogadó országok számára.

A válsággal érintett országok ugyanakkor relatíve visszafogott extra költségeket jelentettek be a menekültáradathoz kötődően.
  • Németország erre az évre a GDP 0,25 százalékára, 2017-ig pedig évente 0,5 százalékos GDP-arányos többletköltségről jelentett.
  • Ausztriának idén a GDP 0,15 százalékára rúgó költséget jelent, 2016-ban pedig ez a kiadás eléri a GDP 0,3 százalékát.
  • Svédország jövőre a GDP-jének 0,9 százalékával tervezi ezen kiadások megemelését.
  • Magyarország 0,1 százalékos GDP-arányos extra költséget jelentett be 2015-re a menedékkérők miatt megnövekedett költségek fedezésére.
  • A török kormány a szíriai menekültek számára a 2014-es GDP-jének 0,8 százalékát költötte.
  • Az Európai Bizottság a menekültválság kezelésére 9,2 milliárd eurónyi forrást különített el 2015-16-ra, ami az EU GDP-jének 0,1 százalékát teszi ki.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

ezusthaju, 2015.11.09 16:45

@konrada:
Csak ha tejel az unió, lásd első 3/4 év.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matyi2010, 2015.11.09 15:53

troll, 2015. november 9., hétfő 12:38
egyre kevesebb hitelt kell külföldre törleszteni, így egyre több elkölthető

"a külpiaci kilátások is kedvezőek,"

Szerintem annyira nagyon nem kedvezően, az EU növekedése mérsékel, az orosz-ukrán válság lezárásának semmi jele.
Ráadásul van valamennyi esélye továbbra is a kínai gazdaság kisebb növekedésének, és a magyar export 40%-a a tengerentúlra megy....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Balt, 2015.11.09 15:06

"Az ezáltal érintett országok ugyanakkor relatíve visszafogott extra költségeket jelentettek be a menekültáradathoz kötődően."

Óh, hát a sok agysebész és IT szakmérnök nem emeli a GDP-t?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

konrada, 2015.11.09 13:47

@ezusthaju:
...hátha ez a "bedölés" annyit jelent, hogy csak 2,4%-kal nő a GDP, és csak 1,8%ponttal csökken az eladósodottság mértéke,0,7%ponttal a munkanélküliség.... ...hát legyen....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2015.11.09 12:38

egyre kevesebb hitelt kell külföldre törleszteni, így egyre több elkölthető pénz marad itthon.

az mnb ugyancsak élénkíti a fogyasztást.

a külpiaci kilátások is kedvezőek, az ekb pénznyomása és az euro gyengülése miatt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html