Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A magyar gazdaság az átmeneti tényezőkön alapuló, 2014. évi gyors növekedés után idén lassuló pályára került, az I. negyedévi 3,5 százalékos növekedést a II. negyedévben 2,7 százalékos, a III. negyedévben 2,4 százalékos ütem követte. A következő negyedévekben pedig inkább csak 2 százalék körüli bővülés várható. A GKI idén a GDP 2,7 százalékos, jövőre 2,3 százalék körüli emelkedésére számít. A beruházások az idei stagnálás után jövőre visszaesnek (5 százalékos zuhanás jöhet), a fogyasztás viszont GDP-hez közeli - idén attól kissé elmaradó, jövőre azt valamivel meghaladó - 2,5 százalék körüli ütemben bővül.

Az exporttöbblet 2015-ben látványosan, 2016-ban lassabban emelkedik. A külső és belső egyensúly mindkét évben kedvezően alakul, de a felminősítésre - többek között a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt - még egy kicsit várni kell. A bankadó csökkentéséből adódó banki mozgásteret az MNB egyre aktívabb beavatkozása szívja el. A perspektíva hiánya miatt sem a tőke, sem a munkaerő kiáramlásában nem várható fordulat, miközben a közszolgáltatások leépülése folytatódik - olvasható cég legfrissebb elemzésben.

A világgazdasági dinamika a nemzetközi prognózisok szerint 2016-ban valamelyest gyorsul az előző évihez képest, de egyrészt elmarad a korábbi előrejelzésektől, másrészt a GKI megítélése szerint ennek megvalósulása bizonytalan. Németország lokomotív-szerepe gyengül. A globális gazdasági növekedés negatív kockázata az amerikai Fed irányadó kamatlábának emelése (dollárerősödés, az eladósodott fejlődő országok GDP-dinamikájának további lassulása, esetleges adósságválsága). A menekültválság konfliktust okoz az EU-tagországok között, érdemi döntések és magatartás hiányában visszavetheti az EU fejlődését. A gazdasági várakozások ennek ellenére az EU-ban és Magyarországon is viszonylag optimisták.

Továbbra is kiszámíthatatlan Magyarország

Magyarországon az elmúlt hónapokban folytatódott a piacgazdaság lényegét és a hatalommegosztás intézményrendszerét kiiktató "magyar modell" - a kedvezményezett üzleti csoportok számára jövedelem-átrendezés céljából történő - felépítése. Új, az eddiginél is élesebb szakaszába lépett az EU-ellenesség. Ismét látványossá vált az Egyesült Államokkal való nézetkülönbség. Noha a külső és belső egyensúly évek óta és várhatóan 2016-ban is kedvezően alakul, az ország felminősítése - többek között a gazdaságpolitika nem kellő hitelessége miatt - egyelőre elmaradt. Így a bankokkal való részleges kormányzati kiegyezés várhatóan új lendületet kap, de az MNB egyre erőteljesebb, konkrét célokat előtérbe helyező beavatkozása mellett. A kiszámíthatatlan, korrupciógyanús befektetési környezet, a perspektíva hiánya azonban elijeszti a tőkét is és a munkaerőt is. Mindez behatárolja a kormányzat gyorsítási törekvéseinek eredményességét.

Döntő mértékben az EU-források régióban kiugróan magas beáramlásának köszönhető a 2013-15-ös magyar növekedés-gyorsulás, a devizatartalékok emelkedése, ezzel összefüggésben a devizahitel-probléma megoldhatósága, sőt, még a kamatcsökkenés jó része is. Nem a "magyar reformok működtek", hanem a beáramló 30 milliárdnál is több euró. Ez járul hozzá ahhoz is, hogy a gazdasági növekedésnek 2020-ig már nem elsősorban egyensúlyi és pénzügyi akadályai vannak, hanem főleg bizalmi-előreláthatósági korlátai.

Visszaeső beruházások

Idén a reálkereset a gyorsuló bérkiáramlás és a továbbra is eltűnt infláció miatt a tavalyinál gyorsabban, 4 százalékkal bővül. A reáljövedelem 2,8 százalékkal emelkedik. A fogyasztás dinamikája a harmadik éve növekvő reáljövedelem, a banki elszámolás következtében lecsökkent hitelterhek és a fogyasztók jelentős részének némi megkönnyebbülése hatására 1,5 százalékról 2,5 százalék körülire emelkedik. A lakosság fogyasztása azonban még így is 5-6 százalékponttal elmarad a válság előttitől, s kb. az egy évtizeddel ezelőtti szinten lesz. Jövőre a bérkiáramlás 4,5-5 százalékra, az áremelkedés 1,7 százalék körülire gyorsul, de ez utóbbit az szja 1 százalékpontos csökkentése részben ellensúlyozza. Így a reálkeresetek ismét 4 százalékkal nőnek. A nyugdíjak reálértéke - három éves növekedés nyomán - nem változik, a fogyasztás a lakosság enyhülő terhei és a megtakarítások lassú átcsoportosítása következtében a reáljövedeleméhez hasonló ütemben, 2,5 százalékkal nő.

A beruházások a 2013-2014. évi gyors, átlagosan 8 százalékos növekedés után idén stagnálnak, jövőre mintegy 5 százalékkal visszaesnek. Ennek fő oka az EU forrásokból megvalósított és az autóipari fejlesztések kifulladása. A befektetési hajlandóság alacsony, a vállalkozások túlnyomó része egyáltalán nem akar hitelt felvenni. A beruházási ráta 2014-ben 21,7 százalék volt, ami idén 21,1 százalékra, 2016-ban 19,6 százalékra, igen alacsony szintre csökkenhet. Jövőre az EU-támogatások kifutásával a régió több országában is csökken a beruházás, de a visszaesés messze nálunk a legmélyebb, miközben a lengyel és a román dinamika - hála az üzleti szektornak - 4-5 százalék körüli.

A magyar gazdaság a 2014. évi, 3,7 százalékos növekedés után idén lassuló pályára került. Ez nem meglepetés, mivel a tavalyi gyors növekedés alapvetően átmeneti tényezőknek (így az EU-támogatások tetőzésének, a választási évvel összefüggő fogyasztás-élénkítésnek, a kiváló mezőgazdasági termésnek és a korábbi autóipari beruházásoknak) volt a következménye. Mindebben 2016-ban nem várható kedvező fordulat, az EU-támogatások apálya mellett az üzleti szféra beruházási hajlandósága is gyenge marad, a fogyasztás bővülése viszonylag gyors, de nem gyorsuló, az export bővülésének üteme csökken, a mezőgazdasági termelés bővülése pedig átlagos időjárás esetén nem lesz kiugró.

Csökken a hitelállomány

Az ipari növekedés érezhetően lassul, az építőipar stagnál, a kiskereskedelmi forgalom inkább csak statisztikailag (a fehéredés bázisba kerülésével) fékeződik. Végeredményben 2015 egészére 2,7 százalékos, 2016-ra pedig 2,3 százalékos gazdasági növekedés prognosztizálható. Ez egyben azt jelenti, hogy a GKI a szeptemberi előrejelzéséhez viszonyítva 0,3 százalékponttal megemelte 2016. évi növekedési előrejelzését, mindenekelőtt a gyenge idei mezőgazdasági teljesítmény okozta bázishatás és a bankadó-csökkentés enyhe pozitív hatása következtében.

A foglalkoztattak száma 2015-ben kb. 2,5 százalékkal, a nemzetgazdaság valamennyi szektorára kiterjedően bővül. Ez három okra vezethető vissza: a konjunktúra csökkenő dinamikájú, de még mindig kedvező alakulására; a külföldi munkavállalás változatlanul gyors bővülésére és a közfoglalkoztatás további emelkedésére. A foglalkoztatás 2016-ban már csak 1 százalékkal emelkedik tovább. A statisztikai munkanélküliségi ráta éves átlagban 2015-ben 7 százalékra, majd 2016-ban ez alá, 6,7 százalék körülire csökken. A valós valahol 9-10 százalék környékén van. A közfoglalkoztatás egyre inkább akadálya, semmint segítője a valódi munkahelyek létrejöttének. A minőségi munkaerőből egyre nagyobb a hiány.

Idén tovább csökken a vállalati és a lakossági hitelállomány. 2016-ban megindulhat a vállalati hitelállomány szerény emelkedése, a lakosság esetében azonban inkább csak a lakáshiteleknél várható bővülés. A jegybank által a piaci alapú vállalati hitelezés élénkítése érdekében hozott intézkedések elsősorban tüneti jellegűek, mivel nem terjednek ki a valódi, a magyar modellből adódó okokra. Az előbb-utóbb bekövetkező kamatemelési periódus kockázatokkal fog járni.

Az idén stagnáló árszínvonal után jövőre 1,7 százalékos infláció várható. Az MNB láthatóan egyre rövidebb pórázon tartja a bankrendszert, ezzel jórészt semlegesítve a bankadó-csökkentés mozgástér-növelő hatását. Így aztán nem sok remény lehet a hitelállomány növekedésére. A GKI előrejelzése szerint az alapkamat - az MNB céljával összhangban - 2016 végéig nem változik, az euró árfolyama pedig a 2015. évi 310 forint után jövőre éves átlagban 320 forint körül lesz.

A teljes táblázatért kattintson!