Az Európai Bizottság a magyar gazdaság részletesebb elemzésében megállapítja, hogy bár 2014-ben gyorsabb volt a növekedés a vártnál, de lassulás előtt áll a magyar gazdaság. A növekedés a 2014-es 3,6 százalékos ütemről 2015-ben 2,8, 2016-ban 2,2 százalékra lassul az Európai Bizottság legfrissebb prognózisa szerint. Ennek oka, hogy a növekedést támogató tényezők, mint például az uniós források felhasználásának hatása halványul.

A bizottság szerint a vártnál dinamikusabb növekedést leginkább a belső fogyasztás, azon belül is a bruttó állóeszköz-felhalmozás segítette. Mind az állami, mind a magánberuházások felfutását az uniós források felhasználásának felgyorsítása és a jegybank növekedési hitelprogramja támogatta. A termelési oldalon a bizottság szerint minden szektor hozzájárult a növekedéshez - az ipari termelés 1,5 százalékponttal, a szolgáltatóipar 1,1 százalékponttal, a mezőgazdaság 0,5 százalékponttal.

A jövőre nézve a bizottság elemzése arra mutat rá, hogy az gazdasági növekedés lassulása már 2014 második felében látható volt, ami az előrejelzési horizonton is folytatódik, amint az uniós források felhasználásának felpörgetése és a támogatott hitelek hatása kifut. A bizottság szerint a belső kereslet továbbra is a fő hajtóereje lesz a gazdasági növekedésnek, de a beruházásokról a magánfogyasztásokra tevődik át a hangsúly. A bizottság úgy látja, hogy az új jelzáloghiteles szabályozások növelik a háztartások elkölthető jövedelmét.

Az infláció a mélypontot az idén érheti el. Az EB a tavalyi nulla százalék után idén mínusz nullás ütemet vár, ami 2016-ban 2,5 százalékra gyorsulhat. Az alacsony infláció miatt a reálbérek növekedésével számol az uniós prognózis.

A jövő évtől azonban már csak az új - a 2014-2020-as - többéves pénzügyi keret (MFF) strukturális forrásai állnak majd rendelkezésre, ez jelentős visszaesést eredményez az uniós források beáramlásában, ami a beruházásokra is jelentős hatást gyakorolhat.  Az állami szektor fogyasztásban a tavalyi 2,4 százalékos növekedés után idén már csak 0,9 százalékos bővülés, 2016-ban pedig 0,5 százalékos csökkenés várható. A bruttó állóeszköz-felhalmozás a 2014-es 11,7 százalékos növekedés után idén 4,6 százalékra zuhan, jövőre pedig 1 százalékos mínusz várható majd az EB előrejelzése szerint.

Az export idén is bővülni fog, a nettó export pedig idén és jövőre is segíti a magyar gazdasági növekedést. A külkereskedelmi mérleg idén 0,4 százalékponttal, 2016-ban pedig 1,2 százalékponttal járul hozzá a növekedéshez. A folyó fizetési mérleg a tavalyi 4,4 százalékos többlet után idén 5,5 százalékos többletet mutathat, ami 2016-ra tovább nőhet és elérheti a 6,2 százalékos szufficitet.

Javuló munkaerő-piaci kilátások

A munkanélküliségi ráta jelentősen visszaesett és várhatóan tovább csökken, azaz a ráta a tavalyi 7,7 százalék után idén 6,8 százalékra mérséklődhet, majd jövőre 6 százalékra csökkenhet. A bizottság szerint a foglalkoztatási adatok is tovább javulnak ezzel párhuzamosan, de az elemzés azt is hozzáteszi, hogy ebben a közmunkaprogram is benne lesz, miután a kormány annak további kiterjesztését tervezi.

 

Az EB tavaszi prognózisa
Mutató2013201420152016
GDP-növekedés (%, év/év)1,53,62,82,2
Infláció (%)1,7002,5
Munkanélk. Ráta (%)10,27,76,86
Államháztartás egyenleg (a GDP %-ában)-2,5-2,6-2,5-2,2
Államadósság (a GDP %-ában)77,376,97573,5
Folyó fiz. Mérleg egyenlege (a GDP %-ában)4,24,45,56,2
Forrás: Európai Bizottság

A költségvetési hiány a bizottság szerint 3 százalék alatt marad az előrejelzési horizonton. Az államháztartás hiánya a tavalyi 2,6 százalékos deficit után idén 2,5 százalékra, majd 2016-ban 2,2 százalékos mínuszra mérséklődhet. A költségvetés helyzetét elemezve a bizottság megállapítja, hogy az adók és járulékbevételek a költségvetési tervet 2014-ben a GDP arányában 0,9 százalékkal felülmúlták, ami főleg az erőteljesebb gazdasági növekedésnek, valamint a hatékonyabb adóbeszedésnek volt köszönhető, ám ezt az extra bevételt a kormány részben elköltötte, az ESA 2010-re való áttérés pedig a fő számokban romlást eredményezett.

A bizottság szerint az áprilisi költségvetési módosítóba beépített nagyobb kiadásokat több mint ellensúlyozzák a téli előrejelzés óta javuló bevételi kilátások (kedvezőbb bázishatások és a fogyasztás nagyobb mértékű bővülése). Az előző évekhez képest a kamatkiadások jelentős csökkenésével számol a bizottság, ám ennek kedvező hatását lényegében ellensúlyozza az elsődleges egyenlegben bekövetkező jelentős romlás. A bizottság szerint hiánynövelő hatást jelez a költségvetésben egy vélelmezett egyszeri bevételre utaló eszközeladás is, amelyet még mindig nem árultak el a magyar hatóságok, hogy pontosan mire is vonatkozna - utal a bizottság arra a 169 milliárd forintos költségvetésben szereplő állítólagos privatizációból származó bevételre, amiről már lassan fél éve mélyen hallgat a kormány.

Kockázatok a költségvetésben

A 2016-os előrejelzés változatlan gazdaságpolitika intézkedéseken alapul, miután a tavaszi előrejelzés lezárásakor még nem állt rendelkezésre az új magyar konvergenciaprogram - jegyzi meg a bizottság. Összességében ugyanakkor az EB úgy véli, hogy a költségvetési kockázatok inkább az alacsony hiány felé mutatnak, ezt pedig a bevételi oldal kedvezőbb alakulásával magyarázza a jelentés. Az idei év első felében ezt az adóbevételek jelenthetik, a kormány pedig további bevételekre tehet szert az áfacsalások visszaszorításából.

A költségvetésre nézve a bizottság kockázatot lát az uniós forrásokhoz kapcsolódóan: egyrészt a Magyarország felett lebegő korrekciók tekintetében, másrészt a költségvetésre nehezedő, túlvállalásokból fakadó finanszírozási kötelezettségek miatt - utóbbi ugyanis magasabb lehet az eddig vártnál.

A strukturális egyenleg a bizottság becslése szerint 1,25 százalékponttal 2,21 százalékos hiányra romlott 2014-ben a GDP arányában, ezen a szinten viszont nagyjából stabilizálódott. Tavaly az erős nominális GDP növekedés és az alacsony deficit ellenére a GDP-arányos államadósság mindössze 0,4 százalékponttal csökkent, 76,9 százalékra. Ez a bizottság szerint főleg a gyengülő forintárfolyamnak volt betudható. Az EB szerint a magyar deviza visszaerősödésével és az állam jegybanknál tartott betéteinek változatlanságával számolva az államadósság ráta éves szinten idén és jövőre is több mint egy százalékponttal eshet, azaz idén 75 százalékra, jövőre pedig 73,5 százalékra.

A magyar kormány optimistább

Amint arról beszámoltunk, a magyar kormány nemrégiben aktualizált konvergenciaprogramjában az idei gazdasági növekedésre adott előrejelzést a korábbi 2,5 százalékról 3,1 százalékra emelte, 2016-ra pedig 2,5 százalékos bővüléssel számol a kabinet. Az infláció az idei nulla százalékról a következő években a jegybanki inflációs cél közelébe mozdul el: jövőre már 1,6 százalékkal emelkedhet az árak, ami 2018-ra 3 százalékra nőhet. Az államháztartási hiány a tavalyi 2,6 százalékról 2,4-re, majd 2,0 százalékra mérséklődhet a kormány várakozásai szerint.

Nemzetközi hátszél

Ami a nemzetközi környezetet illeti, a bizottság elemzése szerint az európai uniós gazdasági kilátások javultak, több rövidtávú tényező segíti az európai gazdaság enyhe fellendülését. Az olajárak viszonylag alacsony szinten maradnak, a világgazdaság növekedése stabil, folytatódik az euró leértékelődése, és az uniós gazdaságpolitikák is megfelelőek.

Ami a monetáris politikát illeti, a bizottság elemzése szerint az Európai Központi Bank (ECB) által végrehajtott mennyiségi lazítás jelentős hatást gyakorol a pénzügyi piacokra - hozzájárul a kamatlábak csökkenéséhez, és javuló hitelfeltételekre irányuló várakozásokhoz. Az EU-ban az általános költségvetési irányvonal lényegében semleges - azaz nincs sem megszorítás, sem lazítás -, így a költségvetési politika teret enged a növekedésnek is.

Pierre Moscovici, pénzügyekért felelős uniós biztos (b) ismerteti az Európai Bizottság tavaszi előrejelzését

Ennek eredményeként a reál GDP 2015-ben várhatóan 1,8 százalékkal nő az EU-ban és 1,5 százalékkal az euróövezetben, ami 0,1, illetve 0,2 százalékpontos javulás a három hónappal ezelőtti előrejelzéshez képest. A bizottság 2016-ban az EU gazdaságának 2,1 százalékos, az euróövezet gazdaságának pedig 1,9 százalékos bővülését várja. A növekedés fő hajtóereje a belső kereslet: idén a magánfogyasztás bővülése várható, jövőre a beruházások fellendülése.

A kedvező hatások ugyan várhatóan az EU minden országában érvényesülnek, ám egyebek mellett az alacsony olajárak és különösen az euró leértékelődésének pozitívumait egyes tagállamok gazdaságaik sajátosságai miatt eltérő mértékben tudják kihasználni. A bizottság szerint az ECB mennyiségi lazítása azokban az országokban valószínűleg nagyobb hatást gyakorol, ahol a korábban szigorúbbak voltak a finanszírozási feltételek. Az uniós testület elemzői szerint az ECB monetáris lazításának pozitív hatását ezzel szemben egyes tagállamokban csökkenthetik a tőkepufferek viszonylag alacsony, illetve a nemteljesítő hitelek magas szintje.

Infláció: zéró

2015 első felében az infláció várhatóan nulla közelében marad, főként az energiaárak esése miatt. A fogyasztói árak azonban az év második felében - majd 2016-ban még inkább - növekedésnek indulnak, amit a hazai kereslet erősödése, a kibocsátási rések szűkülése, az alacsonyabb nyersanyagárak hatásának mérséklődése, illetve az euró leértékelődése miatti importár-növekedés okoz. Az éves infláció mértéke az idei 0,1 százalékról 2016-ban az EU-ban és az euróövezetben is várhatóan 1,5 százalékra emelkedik.


Lassú javulás a munkaerőpiacokon

A foglalkoztatás növekedését a gazdasági tevékenység élénkülése hajtja, a munkanélküliség viszont, bár csökkenést mutat, továbbra is magas. Az EU és az euróövezet munkanélküliségi rátája idén várhatóan 9,6, illetve 11 százalékra esik, a trend pedig az EB várakozásai szerint a gazdasági növekedés 2016-ra várt további erősödésével valószínűleg folytatódni fog. A munkanélküliségi ráta az EU-ban 2016-ban várhatóan 9,2 százalékra, míg az eurózónában 10,5 százalékra mérséklődhet.

Lazul a hurok

Jó hírnek mondható, hogy az EU és az euróövezet költségvetési kilátásai az elmúlt évek kiigazításainak, a gazdaság erősödésének és az államadósság után fizetett kamatok csökkenésének köszönhetően javulnak. Az EU GDP-arányos hiánymutatója a 2014-es 2,9 százalékról idén várhatóan 2,5, jövőre pedig 2 százalékra esik. Az euróövezet esetében a ráta az előrejelzés szerint a tavalyi 2,4 százalékról idén 2, jövőre 1,7 százalékra csökken. A GDP-arányos államadósság az EB elemzése szerint 2014-ben vélhetően mindkét térségben elérte csúcspontját, az EU-ban a mutató idén és jövőre valószínűleg 88 százalékra, az euróövezetben pedig 94 százalékra csökken.

Mitől kell tartani?

A bizottság elemzése a fent említett kedvező folyamatok ellenére ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a gazdasági kilátásokat övező bizonytalanság ugyan továbbra is nagy, de az általános kockázat lényegében kiegyensúlyozottnak tűnik. A gazdaság növekedése a vártnál jobban is alakulhat, ha a kedvező folyamatok az előre jelzettnél tartósabb vagy erősebb hatást gyakorolnak. Negatív hatás lehet azonban, ha a geopolitikai feszültségek fokozódnak, illetve ha a pénzügyi piacok - például az Egyesült Államok monetáris politikájának rendeződése miatt - nehézségekkel szembesülnek. Az inflációs várakozások kockázatai viszont az ECB által végrehajtott mennyiségi lazítás és a növekedési kilátások javulása miatt csökkentek.