Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Amennyiben a hagyatékban társasági vagy szövetkezeti üzletrész van, akkor a települési jegyző, illetve a közjegyző ügygondnokot rendelhet ki - egyebek mellett ezt a szabályt is tartalmazza a hagyatéki eljárásról szóló törvényt módosító javaslat, amelyet a közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn nyújtott be a parlamentnek.

Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) elfogadása után a parlament idén márciusban törvényt alkotott a hagyatéki eljárásról is, mivel addig egy 1958-as igazságügy miniszteri rendelet szabályozta azt. A hagyatéki eljárás új szabályai illeszkedtek az új Ptk.-hoz.

Miután áprilisban az Alkotmánybíróság megtiltotta az új Ptk. hatályba lépését, a hagyatéki eljárási törvény alól is kihúzta a talajt, anélkül, hogy bárki gondoskodott volna annak a régi - és a ma is hatályos - Ptk.-hoz való hozzáigazításáról. Erre kerül most sor.

Az első érdekesebb módosítás az, hogy nemcsak akkor kötelező a hagyatéki leltár felvétele, ha a hagyatékban belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés van, hanem akkor is, ha a bejelentett hagyatéki tartozások várhatóan meghaladják a hagyatékba tartozni látszó vagyon értékét.

Amennyiben a hagyatékban társasági vagy szövetkezeti üzletrész van, akkor a települési jegyző, illetve a közjegyző ügygondnokot rendelhet ki. A jegyző ezt addig teheti meg, ameddig a leltárt nem küldte el a közjegyzőnek. Mindketten csak akkor rendelhetnek ki ügygondnokot, ha azt a cég (szövetkezet), vagy pedig annak a működésében érintett személy kéri. Az ügygondnok - fő szabályként - nem járulhat hozzá a cégvagyon csökkenéséhez. Ezt csak akkor teheti meg, ha azzal a céget, illetve az örökösöket nyilvánvaló károsodástól óvja meg.

Új szabály lesz a törvényben az is, hogy aki termőföldet, állatokat, illetve a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket örököl, azt felajánlhatja az államnak. Ilyenkor nem kell várni az állam elfogadó nyilatkozatára, azt a közjegyző automatikusan elfogadottnak tekinti, és ajándékozás jogcímmel adja át az államnak a felajánlott vagyont.

Módosítják az építési törvényt

A belügyminisztérium honlapján korábban megjelent építési törvénymódosítás indoklása még kitért arra, hogy azért kellett a közterületen végezhető tevékenységeket felsorolni, hogy ott élni és aludni ne lehessen, a hétfőn parlament elé került törvényjavaslat indoklásában ez már nem szerepel, de az új szabályok ugyanazok.

A javaslat szerint a közterület rendeltetése: a közúti közlekedés biztosítása (út, járda stb.), kikapcsolódás, szórakozás, sport, szabadidő eltöltése, felvonulás, gyülekezés biztosítása, szobor elhelyezése, emlékhely kialakítása, közművek elhelyezése. Önkormányzati rendelet a település belterületének ezektől eltérő - engedély vagy megállapodás nélküli - használatát szabálysértéssé nyilváníthatja.

Ez a szabály teremti meg a lehetőségét annak, hogy a közterületen lakó, alvó hajléktalanok ellen fellépjen a hatóság. Amennyiben a helyi önkormányzat a rendeltetéstől eltérő közterület-használatot szabálysértéssé nyilvánítja, akkor a hajléktalanok bírságolhatók is.

A módosítás - egy joghézagot kitöltve - definiálja a szabálytalan építést. A kötelező építési szabályok megsértésével, illetve az engedély nélkül végzett építés tartozik ebbe a körbe.

A javaslat megteremti az egységes elektronikus közmű- és nyomvonalas építmény-nyilvántartást. Az alapvető közművek kerülnek bele ebbe a nyilvántartásba, és ezzel csökken a veszélye, hogy azokat - nem tudva a létezésükről - elvágják, megrongálják. Az elektronikus közmű-nyilvántartás ugyanis nyilvános lesz.

Bioüzemanyag-törvény

A közlekedésben felhasznált összes energia 10 százalékának megújuló energiaforrásokból kell származni 2020-ra - ezt írja elő a nemzeti fejlesztési miniszter által a parlamentnek hétfőn benyújtott bioüzemanyag törvény.

A megújuló energiaforrásból előállított villamos energia 2,5-szeres szorzóval, míg a hulladékból, erdő- és mezőgazdasági maradék anyagból nyert energia kétszeres szorzóval vehető figyelembe a számítás során.

A kormány menetrendet ad az említett 2020-ig megvalósítandó 10 százalékos megújuló forrásból származó üzemanyag részarány elérésére. Minden év március 31-ig rendeletbe foglalja a kormány azt, hogy a következő 3 évben mennyi legyen ez a részarány.

Az üzemanyag forgalmazóknak úgy kell értékesíteniük, hogy havonta teljesítsék a kormány által meghatározott arányszámot. Amennyiben ezt nem érik el, bírságra számíthatnak.

A törvényjavaslat előírja az üzemanyag előállítók és -forgalmazók jelentési kötelezettségét, és azt is, hogy ha ezt elmulasztják, mennyi bírságra számíthatnak.