Magyarországon a nyugdíjasok száma meghaladja a 2,03 milliót, közülük 115 ezren állnak munkaviszonyban, és mintegy 100 ezren dolgozhatnak egyéb (például vállalkozásban, megbízással) jogviszonyokban - mondta a Világgazdaságnak Farkas András. A nyugdíjszakértő azután mutatott rá ezekre a számokra, hogy az Országgyűlés a napokban elfogadta a nagyszülői gyermekgondozási díj (gyed) bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatot.

Az új szabályok szerint a szülők átruházhatják a gyedre való jogosultságukat a nagyszülőkre, ha arra maguk is jogosultak, és keresőtevékenységet végeznek. Azt, hogy a törvénymódosítás pontosan hány személynek kedvez majd, egyelőre nem lehet megbecsülni - hangsúlyozta Farkas András. Ugyanakkor szerinte az új törvény több korlátot is támaszt a családokkal szemben, kizárja például a nyugdíjas és egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülőket, ideértve a rokkantsági vagy korhatár előtti ellátást kapókat.

A jogalkotó megítélése szerint ők nyilván alkalmasak arra, hogy az egyéb ellátásra támaszkodva segítsék az unokák nevelését.

A törvény emellett a jól kereső nagyszülőket döntés elé állítja, hogy a nyugdíjuk alapjául szolgáló számított "életpálya" átlagkeresetét (a nagyszülői gyed szolgálati időnek minősül) növeli-e a gyed igénybevétele.

Farkas András meglátása szerint ezért a gyed átruházása elsősorban az alacsony keresetű nagyszülőknek lehet vonzó, vagy a munkahelyüket féltőknek. Emellett sok olyan nő is igénybe veheti majd a támogatást, akinek már csak rövid idő hiányzik a kedvezményes nyugdíjra jogosító legalább negyven évből.

A Munka törvénykönyvét is érintő új jogszabályok értelmében a folyósítás időtartamára a nagyszülő fizetés nélküli szabadságra lesz jogosult és felmondási védelemben részesül - írja a Világgazdaság.