Az Európai Bizottság (EB) Magyarországgal szemben 2013-ban 21 új kötelezettségszegési eljárást indított. A tavaly vagy azt megelőzően bejelentés hiánya miatt indult ilyen eljárások közül pedig 23 ügy zárult le. Az átültetés hiánya miatt indított, folyamatban levő eljárások száma 2012. december 31. és 2013. december 31. között 18-ról 16-ra csökkent - derül ki egy friss összesítésből. (Ez a külügyminszter által a parlamentnek a napokban benyújtott, Magyarország uniós tagságával összefüggő kérdésekről szóló jelentésben olvasható.)

Brüsszel az uniós joganyag tagállami átültetésének, illetve végrehajtásának ellenőrzése körében kötelezettségszegési eljárást indíthat egy tagállam ellen, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az nem felel meg az uniós jogból fakadó kötelezettségeinek. Az ilyen eljárások számáról és állapotáról csak "pillanatfelvétel" adható, egyrészt mivel az uniós jogszabályok által meghatározott átültetési határidők és a nemzeti jogalkotás befolyásolják a tagállami kötelezettségek teljesítésének állását, másrészt pedig az EB havi rendszerességgel dönt az eljárások indításáról, illetve lezárásáról.

Brüsszel egyrészt az uniós jogszabályok nemzeti jogba való átültetése bejelentésének hiánya miatt indít kötelezettségszegési eljárást. Ezek az eljárások az uniós jogszabály átültetési határidejének lejártát követően automatikusan, két hónapon belül indulnak meg. A bizottság a Magyarországgal szemben bejelentés hiánya miatt indított kötelezettségszegési eljárások közül a hulladék-keretirányelv átültetése bejelentésének hiánya miatt - 2011-ben indított és 2012-ben az Európai Bíróság elé utalt - eljárásban 2013-ban elállt keresetétől. Tavaly az EB nem utalt újabb bejelentés hiánya miatt indított kötelezettségszegési ügyet az Európai Bíróság elé.

Jogszabály át nem ültetése miatti kötelezettségszegési eljárások
(december 31-én, darab)
Típus201120122013
Hivatalos felszólítás241512
Indokolt vélemény624
Bírósági eljárás010
Összesen301816
Forrás: jelentés

Brüsszel másrészt a tagállami átültetés uniós jognak való meg nem felelése esetén tartalmi kötelezettségszegési eljárást indít. Amíg 2012 végén 24 tartalmi eljárás volt folyamatban Budapesttel szemben, addig 2013 végén már csupán 20 darab. Az év folyamán összesen 10 új ilyen eljárást indult, amelyek közül kettő 2013-ban le is zárult. A 2012 végiek közül a bizottság hét esetben nem léptette további szakaszba az eljárást, míg kilencet lezárt. Így például az EB lezárta az élőhely-védelmi irányelv rendelkezéseinek magyarországi végrehajtására, az egyes köz- és magánprojektek környezeti hatásvizsgálatának szabályaira, valamint a tojótyúk-tartás minimumkövetelményeire vonatkozó kötelezettségszegési eljárásokat.

Jogszabály nem megfelelő átültetése miatti kötelezettségszegési eljárások (december 31-én, darab)
Típus201120122013
Hivatalos felszólítás11812
Indokolt vélemény11125
Bírósági eljárás143
Összesen232420
Forrás: jelentés

A tartalmi kötelezettségszegési eljárásokat megelőző eljárásként az unió úgynevezett EU Pilotrendszert működtet, amelyben 2012 óta minden tagállam részt vesz. Az ilyen típusú eljárások célja az uniós jog alkalmazásában mutatkozó feltételezett tagállami hiányosságok feltárása és azok megoldása a kötelezettségszegési eljárás megindításának elkerülése érdekében. Mivel a rendszerben immár minden tagállam részt vesz, az EB ezt általános információcserére is használja. A tavaly a Magyarországgal szemben megindított új kötelezettségszegési eljárások mindegyikét EU Pilot eljárás előzte meg, ugyanakkor az ilyen ügyek jelentős részét sikerül megoldani anélkül, hogy kötelezettségszegési eljárás indult volna.

Pálinkaforradalom és cafeteria - marad ügy az Európai Bíróságnak is

Kötelezettségszegési eljárás keretében 2013-ban az unió Magyarországgal szemben két ügyben döntött az Európai Bíróság elé utalásról: a pálinka magán- és bérfőzésére vonatkozó jövedékiadó-szabályok kapcsán indult eljárásban, valamint a magyar szabadidő-, pihenő- és étkezési utalványokra vonatkozó szabályozás tárgyában indult eljárásban, ez utóbbi esetében azonban a keresetlevél benyújtására még nem került sor.

Az Európai Bíróságnak a távközlési ágazatban az úgynevezett engedélyezési irányelvvel összeegyeztethetőnek nyilvánított egyes adófajták kapcsán hozott ítéleteit követően Brüsszel elállt a keresetétől a magyar különadó-törvény távközlési ágazatot érintő rendelkezéseinek uniós joggal való összeegyeztethetősége miatt indított eljárásban. Emellett a bíróság ítéletének megfelelően a távközlési adó, valamint a távközlési különadó uniós joggal való összeegyeztethetősége tárgyában indított további kötelezettségszegési eljárásokat is megszüntette.

Az EB 2013-ban lezárta a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati jogviszonya felső korhatára csökkentésének uniós jogba ütközése tárgyában indított eljárást, amelyben az Európai Bíróság 2012. november 6-án hirdette ki a Magyarországot elmarasztaló ítéletét. A kötelezettségszegési eljárás lezárásáról hozott döntés megállapította a bíróság ítéletének való teljes megfelelést. Továbbra is folyamatban van a magyar adatvédelmi biztos függetlenségének állítólagos megsértése miatt indított kötelezettségszegési eljárás, amelyet a bizottság 2012-ben utalt a bíróság elé.

A Budapest által indított bírósági eljárások közül a fontosabbak közé tartozik az EB által a gyümölcs- és zöldségtermesztő ágazatban a termelői szervezeteknek 2010-ben kifizetett nemzeti pénzügyi támogatás megtérítésével kapcsolatban 2013-ban indított megsemmisítési kereset. A "vinohradnícka oblast' Tokaj" szlovák eredet megjelöléssel kapcsolatos perben az EU Törvényszék 2012-ben elutasította Magyarország megsemmisítési keresetét azon az alapon, hogy az eljárás tárgyát képező vitatott bejegyzés nem váltott ki joghatást, így nem tartozik a törvényszék által vizsgálható jogi aktusok körébe. Az ítélet ellen Magyarország 2013-ban fellebbezést nyújtott be.

Tavaly több, Magyarország szempontjából fontos jogvita is lezárult. Így a törvényszék megsemmisítette a géntechnológiával módosított Amflora burgonya forgalomba hozatalát engedélyező, Magyarország által megtámadott bizottsági határozatokat, valamint a bíróság részben marasztaló ítéletet hozott az első vasúti csomag átültetése tárgyában indult kötelezettségszegési eljárás ügyben.

Jön-jön: a Kásler-ügy

A magyar bíróságok 2013-ban is nagy számban, 15 ügyben kezdeményeztek előzetes döntéshozatali eljárásokat az Európai Bíróság előtt. Tavaly zárult magyar előzetes döntéshozatali eljárások közé tartozik a köztisztviselők és kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentésére vonatkozó szabályozás kapcsán indult eljárás, amelyben az Európai Bíróság hatáskörének hiányát állapította meg, kizárva ezzel a szabályozásnak az Európai Unió alapjogi chartájának való megfelelés szempontjából való vizsgálatát. Idén pedig a legizgalmasabb a Kúria által a devizahitel-szerződésekben szereplő úgynevezett árfolyamrés kérdésében kezdeményezett eljárás, amelyben február 12-én, szerdán várható főtanácsnoki véleménye (amely nem köti a bíróságot, de mindenképpen érdekes).

Az úgynevezett Kásler-ügy kiindulópontja egy devizahitel-szerződés, amely alapján az OTP Bank Nyrt. úgy folyósított az ügyfelének forintban kölcsönt, hogy annak visszafizetendő összegét svájci frankban tartotta nyilván, és amely összeget a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon állapította meg. Ezzel szemben, a szerződés a törlesztőrészletek összegének meghatározására az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam alkalmazását írta elő. A bank ügyfelei a magyar bíróságokhoz fordultak annak megállapítása végett, hogy tisztességtelennek minősül a szerződés azon kikötése, amely feljogosítja a bankot arra, hogy a törlesztőrészleteket a deviza eladási árfolyamon számolja.

Az ügyben eljáró Kúria a jogvitával kapcsolatban több kérdést is feltett az Európai Bíróságnak. Mindenekelőtt tudni szeretné, hogy az uniós jog szabályai lehetővé teszik-e számára, hogy a kölcsönszerződés az átváltási árfolyamokat meghatározó rendelkezéseinek a tisztességtelen jellegét vizsgálja. Emellett arra is kíváncsi, hogy a kérdéses szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása esetén a feltétel bíróságilag módosítható-e akként, hogy a törlesztőrészleteket is a deviza vételi árfolyamon kelljen számolni. A tárgyalás 2013. december 5-én volt, a főtanácsnoki indítvány kihirdetésére 2014. február 12-én kerül sor, ezt követően következhet tavasszal az ítélethirdetés.