Ezért nem jutnak a magyarok a legmodernebb terápiákhoz

Összességében mintegy 25-30 milliárd friss pénzzel kellene kiegészíteni a jelenlegi tényleges gyógyszerkiadást - gyógyszerkassza, tételes és méltányossági finanszírozás, év végi kipótlás korrigálva az ágazati különadóval -, hogy elérjük a visegrádi országok átlagos költését. A forráshiány pótlásával rövid idő alatt érdemben javulhatna az új terápiákhoz való hozzáférés - hívja fel a figyelmet az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM).
Szepesi Anita, 2018. június 5. kedd, 13:13
Fotó: Napi.hu

Míg a magyar gazdaság tavaly négy százalékkal növekedett, a nettó gyógyszertámogatási kiadások reálértéken nem érik el a 10 évvel ezelőtti szintet sem, miközben ugyanezen időszak alatt a gyógyszeripari terhek megnégyszereződtek.

A magyar gyógyszerkassza nemzetközi összehasonlításban is rosszul mutat: GDP-arányosan a visegrádi országok közül egyedül hazánkban csökkent ez a mutató. A szlovák gyógyszerköltés a GDP 1,6, a cseh a GDP 1,25 százalékát teszi ki, a magyar támogatások a GDP 1,1 százaléka alatt maradnak.

A forráshiány és a befogadási rendszer bonyolultsága és hosszadalmas mivolta oda vezet, hogy a magyar betegek nem jutnak hozzá a legmodernebb terápiákhoz,

az Európában törzskönyvezett gyógyszerek 40 százaléka jut el hozzánk

- fejtegette az átalakítás szükségességnek okait egy keddi sajtóbeszélgetésen Holchacker Péter és az AIPM igazgatója és Vereckei Péter, az AIPM elnöke.

Magyarországon legutóbb 690 nap volt az érdemi gyógyszerbefogadás, miközben a V4-es országokban az átlagos befogadási idő kevesebb mint fél év - a szlovák rendszerben 180, a csehországiban 165 nap alatt megy végig a folyamat.

70 gyógyszer van várólistán

Jelenleg mintegy 70 modern fejlesztésű, hatékony gyógyszer és terápiás eljárás van Magyarországon társadalombiztosítási várólistán, melyek többek közt a sclerosis multiplex, asztma, szívelégtelenség, más szív- és érrendszeri problémák, a gyomor-, vastagbél-, emlő- és tüdőrák meghatározott altípusainak terápiájában jelentenek segítséget.

Utóbbi betegség esetében az Eurostat friss értékelése szerint az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legnagyobb a tüdőrák okozta halálesetek aránya a halálos kimenetelű daganatos betegségeken belül.

Shol sem látszik a pluszforrás

A forrásbővítés szükségességét felveti a népegészségügy fókuszba kerülése is, a kiszűrt betegek kezelésének eszközeire, közte a gyógyszerekre, azonban egyelőre sehol nem látszik pluszforrás - hangsúlyozta Vereckei Péter.

A szakmai szervezet az előrelépés érdekében javaslatcsomagot készített az ágazat vezetése számára, melynek kulcspontjai a gyógyszerkassza konszolidációja, a V4-es országok költéséhez való felzárkózás, az új terápiákhoz való hozzáférés felgyorsítása, a befogadások fenntarthatósága, valamint a gyógyszeripar nemzetgazdasági szerepének erősítése (az elmúlt két ciklusban közel 500 milliárdot fizettek ágazati különadóként a gyógyszergyártók a költségvetésbe).

Noha első pillanatra úgy tűnhet, a V4-ekhez való felzárkózáshoz jelentős plusz forrást kellene mozgósítani, azonban összességévben mindössze 25-30 milliárd forint valóban friss forrásról van szó, amivel már markáns eredményeket lehetne elérni - fejtegette Holchacker Péter. A visegrádi országok nettó gyógyszerköltésének átlagának eléréséhez ugyan 80 milliárd forint hiányzik, azonban ha a tényleges állami ráfordításokat vesszük figyelembe, (év végi pótlás, címzett kiadások, tételes, méltányossági kassza), 30 milliárdra csökken a plusz friss forrás igénye. Azonban mivel az ágazati különadók révén ennek a negyede is visszafolyik a költségvetésbe, a tényleges friss pénz szükséglet nem éri el a 25 milliárdot - számolt Holchacker Péter.

Fotó: Napi.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK