Ezért nem lesz még egy darabig eurónk

Szerdán az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (ECB) is közzétette a nem eurózóna tagállamok konvergenciajelentését, amelyekből kiderül, hogy a szükséges négy feltételből jelenleg Magyaroszág kettőt teljesít.
Szabó Zsuzsanna, 2018. május 23. szerda, 17:13
Fotó: Shutterstock

Az Európai Unió Tanácsa a konvergenciajelentés alapján dönt arról, hogy egy adott tagállam teljesíti-e az euróövezethez való csatlakozás feltételeit. A jelentés azt vizsgálja, hogy azokban a tagállamokban, amelyek még nem teljesítették az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket az árstabilitás, a rendezett államháztartás, az árfolyam-stabilitás és a hosszú távú kamatlábak konvergenciája alapján megvalósult-e gazsasági konvergencia.

A bizottság jelentése pedig emellett még azt is értékeli, hogy a vizsgált tagállamok nemzeti jogszabályai összeegyeztethetők-e a gazdasági és monetáris unióra vonatkozó szabályokkal a nemzeti központi bankok függetlensége, a monetáris finanszírozás tilalma, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az Európai Központi Bank (ECB) alapokmányával való összeegyeztethetőség terén.

Az Európai Bizottság konvergenciajelentését az ECB konvergenciajelentésével együtt hozzák nyilvánosságra, de a két jelentés egymástól függetlenül készül.

Az ECB Magyarországgal kapcsolatban az alábbi fontosabb megállapításokat tette:

1. Magyarországon 2018 márciusában a 12 havi átlagos harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) 2,2, százalék volt, vagyis az árstabilitási kritérium 1,9 százalékos referenciaértéke felett volt. Az elmúlt tíz évben a ráta viszonylag széles sávon belül, -0,3 és 7,3 százalék között ingadozott, az időszak átlaga pedig 3 százalék volt, ami magasnak számít.

AZ ECB szerint előre tekintve, aggályos az inflációs konvergencia magyarországi hosszú távú fenntarthatósága. Az ECB szerint "a túlzott ároldali nyomás és makrogazdasági egyensúlyhiányok felhalmozódásának megelőzése érdekében a felzárkózást megfelelő gazdaságpolitikai intézkedésekkel kell megtámogatni." Vagyis ez a kritérium nem teljesült.

2. 2017-ben Magyarország államháztartási hiánya megfelelt a maastrichti kritériumnak, adósságrátája viszont a 60 százalékos GDP-arányos referenciaérték felett volt. (Mivel azonban csökkenő pályán áll az államadósság, ezt a kritériumot teljesítettnek lehet tekinteni.) Az ország 2013 óta a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának hatálya alatt áll. Az Európai Bizottság 2018. tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a 2018-2019-es időszakban nagy a kockázata annak, hogy jelentős lesz az eltérés a középtávú cél (MTO) felé vezető kiigazítási pályától. Magyarországon hosszú távon közepes, míg középtávon magas a fiskális stressz kockázata.

Az öregedő népesség kihívást jelent az államháztartás fenntarthatósága szempontjából. Az államháztartás fenntarthatóságának megőrzése érdekében a prevenciós ág követelményeinek megfelelő, a középtávú cél felé vivő határozott előrelépésre van szükség, valamint a fiskális irányítási rendszer további reformjára.

3. A 2016. május 4-től 2018. május 3-ig terjedő kétéves referencia-időszakban a magyar forint nem vett részt az - euró bevezetésének előszobájaként emlegetett - ERM-II-ben, hanem rugalmas árfolyamrendszerben kereskedtek vele. A magyar forint euróval szembeni átlagos árfolyama a referencia-időszakban viszonylag nagy mértékű volatilitást mutatott.  Az euróárfolyam 2018. május 3-án 314,06 forint volt, azaz 0,2 százalékkal erősebb, mint 2016. májusi átlagos szintje. Az elmúlt tíz évben Magyarország folyó fizetési- és tőkemérlege jelentősen javult, ami hozzájárult az ország - egyébként továbbra is magas - nettó külföldi kötelezettségeinek csökkenéséhez. Vagyis ez a kritérium sem teljesült.

4. A 2017 áprilisa és 2018 márciusa közötti referencia-időszakban Magyarországon a hosszú lejáratú kamatlábak átlagosan 2,7 százalékon álltak, tehát
a kamatlábra vonatkozó konvergenciakritérium 3,2 százalékos referenciaértéke alatt maradtak - azaz teljesült a kitétel. Magyarországon a hosszú lejáratú kamatlábak 2009 óta csökkenő pályán vannak, és a 12 havi átlagos kamatlábak 9 százalék fölötti értékről 3 százalék alá estek.

5. A fenntartható konvergencia számára kedvező környezet megteremtéséhez Magyarországon stabilitásorientált gazdaságpolitikára és széles körű szerkezeti reformokra van szükség - állapítja meg az ECB.

A jegybank megjegyzi, hogy makrogazdasági egyensúlyi problémákkal összefüggésben az Európai Bizottság Magyarországot nem sorolta a riasztási mechanizmus keretében készült 2018. évi jelentésében mélyrehatóan elemzendő országok körébe. Ugyanakkor az európai jegybank szerint javára válna az országnak, ha szerkezeti reformokat hajtana végre a magánszektor által vezérelt növekedés elősegítése érdekében, például az intézmények irányításának javításával, valamint a bürokrácia és az adóteher csökkentésével, ahol az túlzott és indokolt.

A pénzügyi rendszerbe vetett bizalom javítása érdekében az illetékes nemzeti hatóságoknak tovább kell javítaniuk felügyeleti gyakorlatukon többek között azzal, hogy követik a vonatkozó nemzetközi és európai szervek alkalmazható ajánlásait, továbbá szorosan együttműködnek az EU-tagállamok más nemzeti felügyeleti szerveivel a felügyeleti kollégiumokban.

6. A magyar jog nem felel meg maradéktalanul a jegybanki függetlenségre, a monetáris finanszírozás tilalmára, az euró egységes helyesírására (az eurót ugyanis rövid o-val kellene írni - a szerk.), valamint az eurórendszerbe történő jogi integrálódásra vonatkozó követelményeknek. Magyarország eltéréssel rendelkező EU-tagállam, ezért meg kell felelnie a Szerződés 131. cikkében rögzített valamennyi alkalmazkodási követelménynek.

Az Európai Bizottság a fentiekkel összhangban arra a megállapításra jutott, hogy Magyarország:

jelenleg az euró bevezetéséhez szükséges négy gazdasági kritérium közül kettőt teljesít: az államháztartáshoz és a hosszú távú kamatlábakhoz kapcsolódó kritériumot. Magyarország nem teljesíti az árstabilitási és az árfolyam-kritériumot, és jogszabályai nem egyeztethetők össze teljes mértékben a Szerződéssel.

Mit vizsgálnak?

ÁrstabilitásFenntartható árstabilitás és a vizsgálatot megelőző egy éves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos inflációs rátáját legfeljebb 1,5 százalékponttal meghaladó átlagos inflációs ráta
Rendezett államháztartásA tagállam a vizsgálat időpontjában nem áll túlzotthiány-eljárás alatt
Árfolyam-stabilitásKét éven keresztül komoly feszültségek nélküli részvétel az árfolyam-mechanizmusban (ERM II)
A konvergencia tartósságaA vizsgálatot megelőző egy éves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam nominális hosszú távú kamatát legfeljebb két százalékponttal meghaladó kamat
Forrás: Európai Bizottság

Képünk forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK