Ezért nincsenek munkahelyek - íme az okok

Hiába a kormányzati akarat a munkahelyteremtésre, ha nem működik a piac, ha nincs hitelezés - hangzott el a Republikon Intézet csütörtöki "Mitől lesz új munkahely?" című konferenciáján. A rendezvényen felszólaló szakemberek szerint a kormány legfontosabb teendői a munkahelyteremtés elősegítése érdekében az adórendszer átalakítása, a társadalmi párbeszéd erősítése, a jogbiztonság helyreállítása és az oktatás javítása lenne.
Szabó Zsuzsanna, 2012. november 8. csütörtök, 21:05
Fotó: Napi.hu

Azt a kérdést, hogy mitől lesz új munkahely, érdemes megfordítani: miért van ekkora munkanélküliség? Ennek egyik oka a válság ugyan, de csak részben, hiszen már a válság előtt is látható volt az egyebek mellett az USA-hoz, Japánhoz, vagy az OECD tagállamokhoz képest is magas munkanélküliségi ráta az EU-ban - mutatott rá Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa.

Andor szerint a válság több hullámban, további csapást is jelentett a munkaerőpiacra. Szerinte 2009-től Európa kezd ketté válni: a válság sokkal jobban sújtja a periféria országokat. Az elmúlt 2,5-3 évben a legdrasztikusabb munkanélküliségi megugrás az úgynevezett programországokban látható (Görögország, Írország és Portugália), ahol a trojka jelenléte miatt megszorításokat kellett végrehajtani.

A másik országcsoport, Németország és szerencsésebb szomszédai, azért tudnak jobban teljesíteni, mert egyrészt rendkívül erős és intézményesített a párbeszéd a szociális partnerek között, illetve különböző aktív munkaerőpiaci programok léteznek. Előbbi a sokkok áthidalására is lehetőséget ad egyebek mellett - mondta Andor.

A biztos szerint mára azonban eljutottunk oda, hogy a deflációs spirál kezd átgyűrűzni a stabilabb országokba is a belső keresleten keresztül, amelyre példaként az elmúlt időszakban több EU tagállamban - Franciaország, Németország - bejelentett jelentős autóipari leépítéseket említette.

A jelenlegi uniós munkanélküliségi szint és dinamika nagyon szorosan összefügg a válsággal, de a kezelésének sikeressége nagy mértékben összefügg azzal, hogy milyen gyorsan sikerül a szükséges lépéseket megtenni (bankunió, fiskális unió) és a gyakorlatba átültetni - jegyezte meg.

Uniós szintre kerül az osztrák módszer

Andor az EU 2020 stratégia keretében a munkaerőpiac javítására tett javaslatcsomagból három elemet emelt ki: egyrészt más egyensúlyt kell találni a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldal beavatkozásra. Eddig ugyanis döntően kínálati oldalon volt a hangsúly a munkahelyteremtés ösztönzésénél. A munkaerő-piaci beavatkozásra szolgáló korábbi stratégia viszont különösen recessziós időszakban jelentős korlátokba ütközik - mutatott rá a biztos, ugyanakkor kiemelte, hogy az USA-ban például a jelenlegi válság során keresletélénkítéssel próbálták kezelni munkanélküliségi helyzetet, ami - úgy tűnik - sikeresebbnek is bizonyult, mint az uniós.

Az EU 2020 stratégia az EU-n belüli asszimmetriákra is reagál, arra, hogy miként lehet a válság által polarizálódó uniót kezelni, milyen lépéseket lehet tenni az EU munkaerőpiacának elmozdítása érdekében (mobilabb munkaerő, duális képzés).

Harmadik elemként a biztos az uniós gazdasági kormányzás foglalkoztatási pillér megerősítését emelte ki, amelynek érdekében javaslatot tettek a szociális partnerekkel való együttműködésre. Az uniós szint egy koordinált folyamatot jelentett eddig anélkül, hogy az EU részt vett volna benne. Ez most változna - erre példaként a bérdinamika figyelését emelte ki a biztos, miután ennek szerepe volt a jelenlegi egyensúlytalanságok kialakulásában.

Andor a súlyosbodó fiatal munkanélküliség kezelésével kapcsolatban elmondta, hogy az EU a fiatalok foglalkoztatására egy 10 milliárd eurós forrást csoportosított át a strukturális alapokból. Emellett azoban arra is javaslatot tettek, hogy az Ausztriában működő úgynevezett ifjúsági garancia programot uniós szintre emeljék. Ez a biztos szerint 20-21 milliárd eurós költséget jelentene, aminek a forrásai meglennének, de ez attól is függ, hogy az Európai Tanács a hosszú távú pénzügyi keret elfogadásakor az Európai Szociális Alap megerősítése mellett dönt-e.

A magyar kormány uniós forrást is kért a közfoglalkoztatáshoz

Kérdésre válaszolva Andor a magyar közmunkaprogrammal kapcsolatban elmondta, hogy a magyar kormány is várt támogatást a Szociális Alapból ehhez a programhoz, ezért az Európai Bizottság (EB) is foglalkozott vele. A biztos megjegyezte: a közmunka lehet jó irány, de a sikeressége attól függ, miként valósítják meg. A Bizottság - mint mondta - fontosnak tartotta, hogy legyen egy közép távú terv arra, hogy miként lehet a közfoglalkoztatottakat visszaterelni a munkaerőpiacra. Azt vizsgálták, hogy mi az a távlati terv, ami miatt ez csak egy átmeneti eszköz a foglalkoztatás javítása érdekében. Ugyanakkor azt is hozzátette: kétségtelen, hogy ahol koncentrálódó problémák vannak (alacsony termelékenységű, alacsony képzettségű munkaerő), ott csak támogatott formában lehet javítani a helyzeten, ami származhat uniós forrásból is.

A családi vállalkozások másként élik meg

Rudas László, Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon szervezet elnöke a kisvállalkozások szempontját ecsetelve arra mutatott rá, hogy a családi vállalkozások alapvetően másként élik meg a válságot és az egyéb gazdasági problémákat, ugyanis a cégben lévő vagyon az elsődleges érték és a méretből fakadó gondolkodás miatt kissé rugalmatlanabbul és lassabban reagálják le a válságot - csak jóval később nyúlnak például elbocsátáshoz, mint a nagyobb cégek. De mint mondta, nem elég, hogy legyen a kormányzat által ígért munkahelyteremtő támogatás, hitel, működő piac nélkül nem megy a munkahelyteremtés.

Rudas azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetben még az uniós pályázatok elnyerése is komoly terhet jelent a kisvállalkozásoknak, hiszen a kiscégeknek az önerőt a cash flowból kellene kivennie, miután nagyon nehéz a bankoktól erre finanszírozást szerezni. Erre azonban a jelenlegi helyzetben nincs lehetőség, hiszen ebben a forráshiányos időszakban nem lehet elvárni a cégektől, hogy a szükséges finanszírozást kivegyék a cégeikből, mert összedőlnek a még működők is.

A helyzet javítása érdekében Rudas szerint garantálni kellene a Magyarország rendelkezésére álló mintegy 5000 milliárd forintnyi uniós forrás jó elköltését, a bankoknál az önrész finanszírozásának ösztönzését, és garantálni kellene, hogy ne csak a "baráti cégek" jussanak forráshoz.

A szervezet elnöke problémának nevezte, a kiszámíthatatlan jogi és gazdasági környezetet, ami szerinte már tolerálhatatlan, úgy, ahogy a kormányzat és az önkormányzatok bevételi éhsége illetve az, hogy az állam beleszól a vállalkozások belügyeibe, amelynek a következményeit ráadásul nem is mérik fel.

Ha nem működik a piac - márpedig nem működik -, akkor nem tudnak alkalmazni munkaerőt, még akkor sem, ha ezt a kormány támogatná - tette hozzá Rudas, aki annak az aggodalmának is hangot adott, hogy elfogy a türelem és elfogynak a tartalékok. A kisvállalkozók szeretnék, ha nyugalmuk lenne és csendben fejleszthetnék a vállalkozásaikat - ez azonban most nem adott - tette hozzá.

Csillag István, volt gazdasági és közlekedési miniszter szintén a jogbiztonság, a biztonság és a párbeszéd hiányát emelte ki. A volt tárcavezető szerint a jóléti állam megreformálását nem lehet diktatórikus módszerrel megteremteni. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte: minden intézkedésnek van kedvező és elkerülhetetlen kedvezőtlen hatása. A szerencsés az, ha a kedvezőbbek hamarabb jelentkeznek, mint a kedvezőtlenek. Ezt is szem előtt kellene tartani az intézkedések meghozatalakor.

Nagy feladat előtt állnak a szakszervezetek

Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) elnöke a konferencián elmondta: a szakszervezetek az elmúlt 20 évben nem nagyon változtak, de az érdekérvényesítő képességük jobb volt, mint ami a méretükből adódott volna. Ennek oka, hogy az előző kormányok fontosnak tartották az érdekegyeztetéseket, ami mára megszűnt. Mára a szakszevezeteknek három csoportja alakult ki: van a "bölény", a baráti szakszervezeti csoporot, amelyik a simulékonyságot és a kiszolgálást helyezi előtérbe, van a szakmai munkát végző, de csendben lévő szakszervezeti csoport és van olyan, amelyik csendben, a háttérbe húzódva próbál megoldást és partnereket találni, de egyre nehezebben.

Székely szerint az elmúlt két évben megszűnt az érdekegyeztetés, teljesen kikerültek a szakszervezetek és a hat konföderáció az érdekegyeztetésből és mostanra az érdekvédelem helyett már munkahelyvédelmi tevékenység helyeződött előtérbe. A VDSZ elnöke szerint az a folyamat is kezd kialakulni, hogy a kormány - egyre intenzívebben - különböző cégeket kiszemel, és megállapodásokat köt, uniós források ígéretével és egyebekkel próbálja őket együtműködésre bírni. Ez a folyamat viszont lehetőséget teremthetne Székely szerint arra is, hogy egy olyan szövetség alakuljon ki, amely a közszféra mellett a versenyszférát képviseli. Megújításra van szüksége a szakervezeteknek - hangsúlyozta -, egy generációváltásra, szemléletváltásra.

Baj, hogy elmegy a képzett munkaerő

Mind Rudas, mind Székely sajnálattal jegyezte meg ugyanakkor, hogy a jól képzett munkaerő elmegy. Ennek okát Székely részben abban látja, hogy a szakképzési bázist teljesen szétverték. E helyzet javítására jó megoldás lenne, hogy egy intézmény kezelje ezt a kérdéskört, de szerinte ezt a kamaráknál szélesebb alapra kellene helyezni és vissza kellene tenni állami hatáskörbe. A minimálbér differenciálását viszont Székely elfogadhatatlannak tartja, mert szerinte még jobban szétszakíthatják az országot.

Székely emellett kiemelte: az idő előtti nyugdíj lehetőségére is kell valamilyen megoldást találni - akár a kollektív szerződésben, de fontos lenne a korengedményes nyugdíj intézményének visszaállítása is.

Mit tehetne a kormány?

Arra a kérdésre, hogy mi az a három legfontosabb dolog, amit a magyar kormány tehetne a munkahelyteremtés terén, a konferencia kerekasztalbeszélgetésén felszólaló Csillag István, volt gazdasági minszter, Arató Krisztina, az ELTE docense, Artner Annamária az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa egybahangzóan az adórendszer átalakítását (progresszív szja), a társadalmi párbeszéd erősítését emelték ki. Csillag István emellett a jogbiztonságot, Arató Krisztina és Artner Annamária az oktatás fontosságát hangsúlyozta.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

krix, 2012.11.09 20:26

"egybahangzóan az adórendszer átalakítását (progresszív szja), a társadalmi párbeszéd erősítését emelték ki."
"a jól képzett munkaerő elmegy. Ennek okát Székely részben abban látja, hogy a szakképzési bázist teljesen szétverték."

A másik oka meg a külföldihez képest alacsony bér. A progresszív SZJA ezt még tovább csökkentené, így fokozná az elvándorlást. Azt meg, hogy hogyan lesznek munkahelyek a progresszív SZJA-tól, még ők se tudják.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

szkiita, 2012.11.09 20:05

Csillag/stern/ István tudja .Ő már csinálta ,nagyon rosszul..egy okostojás ...

Az Eu-ban nincs növekedés ,de nálunk legyen !...és ezek tanítanak ,meg ők a megmondók a liber sajtóban 20 éve ,na ezért vagyunk ,itt ,mert ilyenek szakértenek ,meg bokrosok ,békesik...miért nem másként kárpótolták őket???...jobb lett volna az országnak ,ha ezek nem szólnak bele már 20 éve !!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bhole, 2012.11.09 19:13

@USE: Közismert Nyugat-Európában, hogy az EB-be mindenki az "otthon nemkívánt" politikusait küldi. Ezek egyike Andor. Vagy ilyen volt Kovács László is.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

USE, 2012.11.09 10:40

Legutolsó ?szakmai hozzászólása?: A biztos nagyon fontosnak nevezte, hogy javuljon a munkaerő mobilitása egy valódi európai munkaerőpiacon belül. Ehhez az is szükséges, hogy az emberek el tudjanak jutni a munkalehetőségekhez, de ne legyen muszáj utazniuk ahhoz, hogy állást kapjanak.
Mobilitás utazás nélkül. Andor megoldotta az időutazást az unión belül.
Innen leellenőrizhető: http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/andor_kozos_fellepes_kell_a_foglalkoztatasi_es_szocialis_valsag_lekuzdesehez.530521.html#
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

USE, 2012.11.09 10:32

Úram Isten!!!
Komolyan Andor Lászlótól várunk megoldásokat?!!!
Még az mszp-sek is hülyézik maguk között.
Andor egy pszichiátriai eset havi 23 ezer euróért.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html